Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Képzőművészeti tár - Művész/alkotó

Vissza
Ács József

Ács József


1914. november 14. – 1990. április 3.
festőművész, műkritikus

Művei képtárakban: Tóth József Alapítvány | összes mű
A művész életrajza, művészete, díjai:

Topolyán járt isk.-ba, majd a szabadkai gimn.-ban érettségizett. A belgrádi Kir. Művészeti Isk. pedagógiai szakán végzett (1938). A belgrádi Képzőművészeti Akad.-n tanult Milun Milunović oszt.-ában (1937–1941 ápr.-áig). A háború alatt gimn.-i rajztanár volt Újvidéken és Zentán. 1945-től is tanárként dolgozott Zentán, Topolyán és Újvidéken. Az újvidéki Iparművészeti Isk. igazgatója (1953–1956). Az újvidéki Magyar Szó napilap képzőművészeti kritikusa (1956–1980). Az újvidéki Forum Kiadóváll. épületében levő műtermében alkotott haláláig. – Kora gyermekkorától rajzolt, gimnazistaként pedig különórákon tanult rajzolni, festeni. Andrija Kulundžić és Dragan Beraković-Baja, szabadkai rajztanfolyamára járt. Először az újvidéki Ref. Olvasókörben, Az őstehetségek kiállításán állított ki 1936-ban, majd két évvel később a szabadkai Magyar Olvasókörben a Híd folyóirat köré csoportosult fiatalok tárlatán szerepelt, ahol megkapta a Bácsmegyei Napló napilap különdíját. Tagja volt a belgrádi magyar egyetemisták Bolyai Farkas Egyesületének és az újvidéki Délvidéki Szépmíves Céhnek. Az 1940-es években részt vett a Délvidéki Szépmíves Céh újvidéki, bp.-i és palicsi tárlatain, a céh első kiállításának plakátját is ő készítette. Az Akad. elvégzése után realista alkotásokat készített, majd az 1950-es évek végétől az absztrakció felé fordult. Művészetét az állandó újrakezdés jellemezte. B. Szabó György szerint festészetében „az 1955-ös esztendő képviseli a nagy fordulatot, amikor is megszabadul minden, alkatilag-gondolatilag és festőileg-tartalmilag egyaránt idegen elemtől, és saját szavával szólal meg. Ez a szóhasználat pedig eredeti, gazdag, csöppet sem vidám, csöppet sem ujjongó. Vajdaság emberei és tájai új színben jelennek meg képein: dramatikusan, amit csak fokoznak a kompozíció elemei, oda számítva a valóságszemlélet új perspektíváját is, meg a színek redukcióját a hideg zöldre és kékre, fehérre és feketére, s a formákat, melyek rettenetet sugallnak, egy új minőséget a Vajdaság, a síkság, a falu, az ember – a mi valóságunk élményének”. Számos fejlődési szakaszon ment keresztül: a posztimpresszionizmustól a szocialista realizmuson, az expresszionizmuson (domináns színei ekkor a fekete, lila, a méregzöld, a kék és a fehér), a szürrealizmuson át az informelig; kialakított egy sajátos ábrázolásmódot, szimbólumrendszert, amely alkotásainak egy-egy ciklusba rendeződésekor még kifejezőbbé vált. 1958-tól az elektromágneses jelenségek iránt kialakult érdeklődése határozta meg festészetét, intenzív színekkel és párhuzamosokkal dolgozott. Ezt Bácska víziója követte, nagy éggel, alacsony horizonttal, majd a horizontot elhagyva maradt az égi dinamika. Következő fázisát a kék alapon szétszórt anyagok és kozmikus por jellemezte, amikor főként a rendeződés foglalkoztatta. 1961-től a korszerű nagyüzemi termelés nyomasztó hangulatát örökítette meg képein. 1963-ban kiállított műveit a kozmosz, a természettudomány és tudományos olvasmányai inspirálták. Következő alkotói fázisát a hullámmozgások, a fizika törvényeinek alkalmazása jellemezte; a modern élet ellentmondásainak jelképeként megjelent nála az autó. De a biológia, az evolúció is felbukkan festészetében, és az állat is jelképpé válik. Alkotói korszakának fordulópontja 1968, ezután alakította meg az EK (Első Kísérlet) néven ismert csoportot, amely gazdasági, termelési és társadalmi kérdésekre kereste a választ és 1971-ig működött. A mesterségbeli tudás egyre inkább veszít jelentőségéből, nála a mesterség a gondolkodást, az érzelmi világ bővítését, a mű filozófiai helyzetét jelenti. Alkotásai sok esetben kidolgozatlanoknak, befejezetleneknek tetszenek. 1968 utáni korszakának jelentős kifejező alkotásai a papírszobrai. 1969-ben részt vett a Zentán megrendezett Kép és vers c. rendezvényen, amelynek antológiája, az ő előszavával, Kép Költemény Képköltemény címmel 1975-ben jelent meg Újvidéken. Az 1979–1980-ban készült politikai tematikájú művei, az assemblage-ok, zsák és kifeszített vászon kompozíciók a tér irányába való nyitás első kísérletei. – Jugoszláviában 1945 után ~ a képzőművészeti mozgalom kezdeményezője, az első művésztelep, a zentai megalapítója (1952) és szervezője, a művésztelep munkájában minden évben részt vett (1952–1989). Alkotóként és szervezőként közreműködött a topolyai (1953), az écskai (1956), az óbecsei (1954–1961, 1963, 1966, 1969, 1970, 1974, 1976, 1977), az adai (1960, 1961) művésztelepek munkájában is. A Topolyai Művésztelepen is szinte folyamatosan dolgozott (1953–1966, 1968–1970, 1972–1982, 1987–1988). Szervezőként és kiállítóként is a kezdetektől részt vett a palicsi, majd szabadkai Képzőművészeti Találkozó munkájában, tagja volt a Képzőművészeti Találkozó tanácsának, zsűrijének. Nagymértékben támogatta a fiatalabb képzőművészek szerveződéseit (ő volt például a Csurgói Ifjúsági Művésztelepet megalakító fiatalok példaképe). A képzőművészeti élet minden tekintetben rendkívül aktív résztvevője volt, kiállításokat nyitott meg, zsűriben szerepelt (pl. egyik zsűritagja volt a híres, 1952-es A vajdasági magyar képzőművészet c. palicsi kiállításnak). Foglalkozott a nemzetiségi képzőművészek helyzetével, egy vajdasági magyar képtár gondolatával: „ a vajdasági magyar képzőművészet alkotásai kizárólag a művésztelepek gyűjteményeiben találhatók meg” – írta 1969. ápr. 17-én a Magyar Szó napilapban – „ A magyar képzőművészektől nem vásároltak műveket művészi rangjuknak megfelelően, s továbbra sem változik a helyzet, ha erre nem létesítünk külön intézményt. Belgrád, Zágráb és a többi nagyváros galériájában sincsenek képviselve a magyar képzőművészek. Az az állítás, hogy elegendő 1945-ig begyűjteni a magyar műalkotásokat, azt a látszatot akarja kelteni, hogy ezzel minden mulasztást jóváteszünk, mintha nem élnének magyar képzőművészek Vajdaságban és az országban. A mai napig kell követni az eseményeket és a fejlődés vonalát. A nemzetiségi kultúra minden megnyilatkozását regisztrálnunk kell. A képzőművészeti életben azt a téves nézetet terjesztették el, hogyha a magyar festő alkotása megüti a kellő szintet, akkor eljut a megfelelő intézménybe. Ez a nézet csupán kibúvó a vásárlás és a gyűjtés kötelezettsége alól, mert úgymond a nemzetiségi művész alkotása nem üti meg a mértéket. Ezzel szemben például egy Togyerás Józsefnek Moszkvában és több más európai nagyvárosban is volt kiállítása, mégsincs egyetlen alkotása sem a fővárosi gyűjteményekben, sőt a hazai kiállításokon kizsűrizik képeit. Vajdaságban és Vajdaságon kívül is körülbelül tizenöt magyar képzőművész él, akik tagjai a képzőművészeti egyesületnek, de egyetlen képtár sem adott helyet alkotásaiknak. Ezenkívül van még tizenöt magyar művész, akiknek a feljődését súlyos munkafeltételek és egyebek gátolják…” Ilyen mélyrehatóan azóta sem vizsgálta senki sem ezt a kérdést; néhány hónappal később Bori Imre vetette fel Ács Józsefnek ezt a cikkét idézve: „A vajdasági magyar képtár kérdése máig megoldatlan”. – Jelentős a képzőművészeti kritikai tevékenysége is: nevéhez fűződik a Magyar Szó napilap Képzőművészeti levelező iskola c. állandó rovata, amely nagy hatással volt a jugoszláviai magyar képzőművészeti életre. E rovaton kívül is rengeteget írt: Szalkay Kanyó Leona felmérése szerint 1970–1971-ben a Vajdaságban megjelent magyar nyelvű folyóiratokban és lapokban (Híd, Üzenet, Magyar Képes Újság, Magyar Szó, 7 Nap, Dolgozók) a képzőművészeti cikkek 82%-át ~ írta. Nemcsak képzőművészeti kritikusa volt a Magyar Szónak, illusztrációi is rendszeresen megjelentek a lapban, mintegy két évtizeden keresztül. Kalapis Zoltán, a Magyar Szó egykori főszerkesztője szerint „főleg Németh István irodalmi riportjaihoz készített tenyérnyi rajzokat, s Hangya Andrással, B. Szabó Györggyel és Sáfrány Imrével a lap szövegrajzolóinak »nagy négyes«-ét alkotta.”
Díjai:
Bácsmegyei Napló Különdíja (Szabadka, 1938); Forum Képzőművészeti Díj (Újvidék, 1960); Zenta város Festészeti Díja (Zenta, 1960); Zenta város Ezüstérme (a város fennállásának 750. évfordulója alkalmából, Zenta, 1966); Újvidék város Októberi Díja (Újvidék, 1969); Vajdaság Tartomány Kultúra Szikrái Díja (Újvidék, 1972); Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj (Topolya, 1973); A 8. Októberi Szalon Díja (Újvidék, 1979); Vajdaság Felszabadulási Díja (Újvidék, 1987); Vajdaság Tartományi Áll. Díja (Újvidék, 1989); Vuk-díj (Szerbia, 1989).
Kiállítások:
Önálló kiállításai:
Hadseregotthon (B. Szabó Györggyel, Zenta, 1954); Eugen Kiállítási Terem (B. Szabó Györggyel, Zenta, 1956); Járási Magyar Népszínház (B. Szabó Györggyel, Topolya, 1956); Városi Kiállítási Csarnok (B. Szabó Györggyel, Szabadka, 1956, 1961); Nagybecskereki Népmúz. (B. Szabó Györggyel, 1956); Művel. Otthon (Csantavér, 1958); Városi Kiállítási Csarnok (B. Szabó Györggyel, Szabadka, 1961); Városi Kiállítási Csarnok (Szabadka, 1961); Ifj. Tribün (Újvidék, 1961); Forum Klub (Újvidék, 1961); Fischinger Galéria (Petrik Pállal, Stuttgart, 1964); Szöv. Otthon (Regőce, 1966); Szöv. Otthon (Béreg, 1966); Retrospektív kiállítás (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1967); Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1967, 1972); Képzőművészeti Ősz Képtára (Zombor, 1976); Vajdasági Képzőművészek Képtára (Újvidék, 1982); Retrospektív tárlat (Modern Képzőművészetek Galériája, Sportközp., Újvidék, 1986); Olga Petrov Galéria (Pancsova, 1986); Szabadkai Városi Múz. (1987).
Csoportos kiállításai:
(válogatás): Jugoszláviai Fiatal Magyar Képzőművészek Tárlata (Magyar Olvasókör, Szabadka, 1938); A Délvidéki Szépmíves Céh Bemutatkozó Kiállítása (Levente Otthon, Újvidék, 1941); Magyar Művészetért Kiállítás (Műcsarnok, Bp., 1942); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Szabadság Szálloda, Újvidék, 1942); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Palics, 1942); Szeged (1942); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Műbarát, Bp., 1943); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Műcsarnok, Bp., 1943); Délvidéki Szellemi Találkozó (Szegedi Múz., 1944); A Képzőművészeti Akad. hallgatóinak kiállítása (Művészeti Pavilon, Belgrád, 1948); Kortárs Vajdasági Képzőművészek III. Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1949); Kortárs Vajdasági Képzőművészek IV. Kiállítása (Újvidék, 1950); Retrospektív Grafikai Kiállítás (Képzőművészeti Akad., Belgrád, 1951); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1951); A Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállítása (Magyar Ünnepi Játékok, Milekić-villa, Palics, 1952); A Zentai Művésztelep I. kiállítása (Zenta, 1952); A Zentai Művésztelep II. kiállítása (Zenta, 1952); Újvidék (1952); Kortárs Vajdasági Képzőművészek VI. Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1952); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Kiállítása (Zombori Városi Múz., 1953); A Zentai Művésztelep képeinek bemutatása (Zenta, 1953); Zentai motívumok – a Zentai Művésztelep II. kiállítása (Zentai Városi Múz., 1953; Óbecsei Városi Múz., 1953; Zombori Városi Múz., 1953/1954); A Topolyai Művésztelep I. kiállítása (Járási Magyar Népszínház előcsarnoka, Topolya, 1953); Milyennek láttuk Zentát (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1954; Szerbiai Képzőművészek Egyesületének Galériája, Belgrád, 1954); A Zentai Művésztelep képeinek bemutatása (Zenta, 1954); Zentai motívumok – a Zentai Művésztelep III. kiállítása (Zentai Városi Múz., 1954); Az Óbecsei Művésztelep I. kiállítása (Óbecsei Városi Múz., 1954); A Topolyai Művésztelep II. kiállítása (Járási Magyar Népszínház előcsarnoka, Topolya, 1954); Az Óbecsei Művésztelep II. kiállítása (Óbecsei Városi Múz., 1955); Kortárs Vajdasági Képzőművészek IX. Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1955); Belgrád, Titograd, Szarajevó, Óbecse (1959); Belgrád, Újvidék, Topolya, Szkopje, Versec, Zenta, Óbecse, Nagybecskerek, Szarajevó, Ljubljana (1960); Napfény Vajdaság felett (Szabadkai Népszínház, 1960); Vajdasági Képzőművészek Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1961); I. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1962); II. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1963); A Topolyai Művésztelep XV. kiállítása (Művel.–Tájékoztatási Közp. Kiállítóterme, Topolya, 1963; Városi Kiállítási Csarnok, Szabadka, 1963); A Topolyai Művésztelep kiállítása (Szarajevó, 1963; Mostar, 1963); Nagykikindai Művésztelep II. kiáIlítása (Nagykikindai Városi Múz., 1963); V. Képzőművészeti Találkozó (Palics–Szabadka, 1965); Az Écskai Művésztelep retrospektív kiállítása (Écskai Művésztelep Galériája, 1965); Három évtized palettái (Szabadkai Városi Múz., 1966); A Topolyai Művésztelep XXVIII. kiállítása (Topolya, 1968); Az Écskai Művésztelep XIII. kiállítása (Écskai Művésztelep Kortárs Galériája, 1968); Festészet a Jugoszláviai Művésztelepeken. VIII. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1969); Az Écskai Művésztelep festői 1956–1970 (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1970); Vajdaság képzőművészei (Művészeti Pavilon Mali Kalemegdan, Belgrád, 1970); A művésztelepek résztvevőinek festészeti kiállítása. X. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1971); Modena, Regensburg, Belgrád, Zágráb, Ljubljana, Nagybecskerek, Szabadka, Versec, Bitola (1972); Az 1962–1972 évek közötti gyűjtemény első kiállítása (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1972); XII. Képzőművészeti Ősz – A kortárs jugoszláv rajz IV. triennáléja (Zombori Városi Múz., 1972); Vajdaság kortárs képzőművészete, festészet, szobrászat, grafika, faliszőnyeg (Modern Művészetek Múz.-a, Belgrád, Jugoszláv Tud. és Művészeti Akad. Modern Galériája, Zágráb, Városi Galéria, Ljubljana, 1972); Az Écskai Művésztelep első résztvevőinek kiállítása (Kisgaléria, Nagybecskerek, 1973); Az Óbecsei Művésztelep XXI. kiállítása (Óbecsei Városi Múz., 1974); Tájkép a kortárs jugoszláv művészetben (Nagybecskereki Népmúz., 1974/1975); Vajdasági Képzőművészek Rajza (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1975); Az Écskai Művésztelep 20 éve (Écskai Művésztelep Galériája, 1976; XV. Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1976/1977); Vajdasági képzőművészek – a művésztelepek résztvevőinek akvarelljei (Écskai Művésztelep Galériája, 1977); Kép – Májusi Találkozók Écskán Vajdasági képzőművészek művei a művésztelepek munkájában 1953–1979 (Écskai Művésztelep Galériája, 1979); Vajdasági Képzőművészek Kiállítása (Katona József Múz., Kecskemét, 1979); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Tavaszi Tárlata (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1979, 1983); Az Óbecsei Művésztelep (XIII. Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1979); Képzőművészet a Vajdaságban 1944–1954 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1980); A felkelés és a szocialista forradalom a vajdasági képzőművészek alkotásaiban (Nagybecskereki Népmúz., 1981); Újvidék, Banja Luka, Bécs, Párizs, Belgrád, Nagybecskerek, Sremska Mitrovica, Zombor (1981); 30 év alkotómunka 1953–1983. A Topolyai Művésztelep 52. tárlata (Kis Képtár, Topolya, 1983); Újvidék, Szarajevó, Dubrovnik (1984); Grafika a Vajdaságban 1900–1985. (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1985); Zágráb, Split, Pancsova (1986); A Szerbiai Képzőművészek Egyesületének Tavaszi Tárlata (Priština, Újvidék, Belgrád, Niš, 1987); Festészet a Vajdaságban 1955–1972. (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1989); A Topolyai Művésztelep 56–57. kiállítása (Topolya, 1989); Atelje ’61 30 éve – faliszőnyegtárlat (Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1992); Aktualitások a Vajdaság festészetében 1973–1993 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1994); Magyar könyvillusztráció Mo. határain kívül 1918-tól napjainkig (Corvina-kiállítótermek, OSZK, Bp., 2001); A vajdasági avantgárd közép-európai aspektusai (Modern Művészetek Múz.-a, Újvidék, 2002; Modern Művészetek Múz.-a, Belgrád, 2002); A Topolyai Múzeum helytörténeti képzőművészeti gyűjteményének állandó kiállítása (Topolyai Múz., 2002-től).
Művek lapokban, közgyűjteményben:
Főbb művei:
Csendélet (olaj, vászon, 1937); Eta (olaj, vászon, 1942); Három tanyai (olaj, papír, 1953); Utcarészlet (olaj, 53×64, 1953); Kocsmában (olaj, 43×60, 1953); Zentai táj (olaj, vászon, 50×70, 1953); A Duna partján (olaj, préselt lemez, 50×61, 1954); Falu végén (olaj, préselt lemez, 38×62, 1954); Lovaskocsi (olaj, vászon, 1955); Aratás (olaj, 42×72, 1955); Mezei munkák (olaj, karton, 79×38,5, 1955); Esti táj (olaj, 40×52, 1956); Nő libákkal (olaj, 1956); Kalapos férfi (60×50, 1956); Macska (olaj, préselt lemez, 50×73, 1956); Emberek a kocsmában (olaj, vászon, 43×60, 1956); Zentai utcarészlet (olaj, préselt lemez, 1957); Citerás (olaj, 1958); Nagy ég kék és zöld holddal (olaj, vászon, 1959); Kék ég (olaj, vászon, 114×147, 1959); Dinamikus ég (olaj, vászon, 1959); Nagy ég I. (olaj, vászon, 1959); Nagy ég – fehér hold (olaj, vászon, 1959); A gépesített táj (olaj, 1959); Kompozíció (I., II., olaj, 1960); Ipari táj (olaj, vászon, 1960); Szélmalom (olaj, vászon, 1960); Kozmikus hullámzás I. (olaj, vászon, 114×147, 1960); Hajnal (vegyes technika, 80×102, 1961); Pannon ég (olaj, vászon, 80×100, 1961); Egzakt mozgás (olaj, vászon, 1961); Kukoricaföld (olaj, vászon, 1961); Mechanikus mozgás I. (vegyes technika, vászon, 1962); Sugárzás félkörökből (olaj, 1963); Sugárzás középről olaj, 1963); Forgás egy helyben (1963); Vajdasági ég (akvarell, papír, 1964); Mozgás és nyugalom (I., II., olaj, 1965); Ovális kompozíció (olaj, 1965); Topolyai kompozíció (I., II., olaj, 1965); Sárga-piros kör (olaj, vászon, 32×45, 1965); Kompozíció (olaj, vászon, 1965); Táj (olaj, vászon, 1965); Rovar – gép (olaj, vászon, 1966); A motor indítása (olaj vászon, 80×102, 1967); Evolúció (olaj vászon, 80×100, 1967); Körkompozíció (akvarell, 1968); Sebesség – kompozíció (akvarell, 1968); Kör, négyzet és a kettő között (1969); Információ (I. 146×196, II. 70×100, III. 70×100, vegyes technika, 1969); Sebesség (olaj, vászon, 61×81, 1971); Ideális és valódi irány (olaj, vászon, 61×78,8, 1971); Sebesség – anyag (olaj, vászon, 60,7×81, 1971); A katasztrófa lehetséges (vegyes technika, 60×80, 1971); Lassan vagy gyorsan (vegyes technika, 60×80, 1971); Juhász az autó-felhő alatt (kollázs, 70×50, 1971 körül); Optimális sebesség (olaj, vászon, 100×119,3, 1972); Szélvédő (olaj, 1972); A vezető lelkesedése (olaj, vászon, 79,8×100, 1972); Közlekedés (I., II., vegyes technika, 1968); Autó, cél vagy eszköz (olaj, vászon, 60,5×80,5, 1972); Autó (I., II., karton, 43×58, 1972); Kérdezd a hasad (kombinált technika, 1976); Gondolkodj a hasaddal (kombinált technika, 1976); Kukorica és Mondrian (olaj, vászon, 1978); Afrika (olaj, vászon, 1978); Közlekedés (olaj, 1978); Átalakulás (olaj, 1979); Hogy a jelenben éljünk (fotó, 1980); Folyamat négy képben (olaj, vászon, 1980); A médiumot érezzük, az eszmét nem ismerjük (olaj, vászon, 1980); A felkelés kezdetétől a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács második üléséig (olaj, 1981); Harc a függetlenségért (olaj, 1981); Egység – az állandó mozgatóerő (olaj, 1981); Társastermelés (olaj, 1982); Raffaello 1483–1983 (magasnyomás, akvarell, 1983); Papírszobor (1983); Raffaello Galateája (magasnyomás, akvarell); Növény, állat, ember egysége (olaj, vászon, 1984); Hommage á Franz Mare (akril, karton, 50×70,5, 1985); Az információk egységbe fogják össze a világ részeit (kombinált technika, 1986); Múlandóság (vegyes technika, 1986); Létezés –múlandóság vég nélkül (kombinált technika, 1986); Két irány (vegyes technika, 1986/1987); Út a Telepre (olaj, 80×65, 1988); köztéri m.: Freskó (al secco, 600,5×300, kishegyesi ált. iskola előcsarnoka, 1956); Mozaik (márvány, 400×300, Topolya, Pannónia Motel, 1957); Mozaik (márvány, 400×300, Topolya, Pannónia Motel bárja, 1959); Mozaik (márvány, 400×300, Topolya, Népkönyvtár, 1960); a Petőfi-brigád megalakulásának 20. évfordulójára emelt emléktábla (Topolya, 1964); Sgraffito (600×300, Szabadka, Műszaki Főisk.); Napóra (5,5×3,5 m-es márványmozaik, Szabadka, Pátria Szálló bejárata).
Könyvillusztrációi:
A M. Szó Népnaptára 1955. Sáfrány Imrével. (Újvidék, 1954); Sejpes Ferenc–Berkes László: Harmadik olvasókönyv. (Újvidék, 1955); A M. Szó Népnaptára 1956. B. Szabó Györggyel, Sáfrány Imrével, Kovács Sztrikó Zoltánnal és Ljubomir Ilić-Bagollyal. (Újvidék, 1955); A M. Szó Népnaptára 1957. B. Szabó Györggyel, Sáfrány Imrével, Kovács Sztrikó Zoltánnal és Aladics Sándorral. (Újvidék, 1956); A M. Szó Népnaptára 1963. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1962); Németh István: Hűtlen este. (Újvidék, 1964); A M. Szó 1967. évi Népnaptára. Kaupert Pállal és Szeles Károllyal. (Újvidék, 1966); A M. Szó 1968. évi Népnaptára 1968. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1967); A M. Szó 1969. évi Naptára. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1969); A M. Szó 1970. évi Naptára és Évkönyve. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1969); Németh István: Jegykendő. (Újvidék, 1995). Fedőlap és illusztrációk: Sejpes Ferenc: Magyar olvasókönyv a nyolcoszt.-os iskolák IV. oszt.-a számára. (Újvidék, 1956); Burány Nándor: Hadjárat. (Újvidék, 1975). Borító- és fedőlaptervek: Balázs Pál: Virágoskert. (Újvidék, 1955); Bori Imre: A vajdasági ég alatt. A jugoszláviai magyar költészet antológiája. (Újvidék, 1960); Illyés Gyula: Svet pustara. (Újvidék, 1961); Kolozsi Tibor: Gyeplő és zabla. (Újvidék, 1962); Szirmai Károly: Falak, puszta falak. (Újvidék, 1970). Fedőlaptervek: Zákány Antal: Varázslat. (Újvidék, 1961); Zentai művésztelep. (Újvidék, 1980). Borítón levő rajz: Petkovics Kálmán: Fekete betűs ünnep. (Újvidék, 1963). Szövegrajzok: Bencz Mihály: Magasok vándora. (Újvidék, 1965). Rajzai könyvben: Kép Költemény Képköltemény (Újvidék, 1970).
Művei lapokban:
Híd (1965/12); Híd (1967/2–3); Új Symp. (1967/23); Új Symp. (1976/134–135); Híd (1987/1); Kilátó (M. Szó, 1990. ápr. 14.); Kilátó (M. Szó, 1995. ápr. 8.); Híd (2002/5).
Könyvei:
A zentai festőtelep. Előszó, szerk. (Újvidék, 1962); Tóth József (1916–1935). Vál. ~. A bev.-t írta Szeli István. (Újvidék, 1970); Zentai művésztelep. Tripolszky Gézával, Farkas Nándorral. (Újvidék, 1980).
Képzőművészeti írásai:
(válogatás): a Magyar Szó napilapban: Művésztelep Zentán. (1952. júl. 27.); A topolyai művésztelep második kiállítása. (1954. okt. 21.); A becsei művésztelep kiállítása. (1954. dec. 2.); Három fázis. A grafika varázsa. B. Szabó György beográdi tárlata. (1957. febr. 8.); Két út. Egy tehetség elindulásáról [Mojak Péter]. (1957. márc. 17.); A zentai művésztelep jellegzetessége. (1957. okt. 20.); Fővárosi minőség. A topolyai művésztelep ötödik kiállítása. (1957. okt. 27.); Megkezdődött a munka a művésztelepen. Bemutatjuk az écskai tábor részvevőit. (1958. júl. 20.); A művészet az ember (és Zrenyanin) szolgálatában. (1958. okt. 12.); Baranyi Károly: Bölény. (1959. nov. 17.); Konyovics Milán faliszőnyeg kiállítása Beogradban. (1960. máj. 11.); Európai színvonalú grafika. B. Szabó György tárlatáról. (1960. aug. 7.); Művészi és társadalmi hatás. Három festőtelep tárlata. (1960. szept. 9.); Művészi és társadalmi hatás – Három festőtelep tárlata – Képbemutató Becsén, Zentán és Topolyán. (1960. nov. 9.); Önkéntes számkivetés. A rút dolgok igaza. Benes József tárlata Suboticán. (1961. jan. 20.); Hibrid formák – A Becsei Művésztelep. (1961. okt. 20.); „Zombori képzőművészeti ősz.” (1961. nov. 26.); Palicsi Képzőművészeti Találkozó. (1962. aug. 26.); Új lehetőség. A Palicsi Képzőművészeti Találkozó. (1962. szept. 2.); Két művésznő tárlata – Oprešnik Ankica kiállítása Szuboticán, Vida Locics kiállítása Zentán. (1962. nov. 23.); Egy művész kibontakozása – Milun Mitrovics kiállítása Szuboticán. (1962. nov. 23.); Felszabadult elemi erők. Konyovics Milán zombori tárlata. (1962. nov. 11.); Zombori őszi tárlat hét absztrakt festő kiállítása. (1962. dec. 9.); (1963. febr. 15.); Szabadkai festők tárlata. (1963. máj. 12.); A képzőművész [B. Szabó György]. (1963. jún. 16.); A vajdasági művésztelepek az idei nyáron. (1963. aug. 29.); A képzőművészet gazdagítja az életet – Tanácskozás Suboticán a képzőművészeti nevelők képesítéséről. (1963. okt. 20.); Benes József kapja a Fórum-díjat. (1964. febr. 14.); A nevelők színvonala. (1964. márc. 31.); Tíz év grafikája. (1964. aug. 23.); Magyar művészek belgrádi tárlata. (1965. okt. 3.); Intim művészet – A Topolyai Művésztelep huszonegyedik tárlata. (1965. okt. 28.); Két festő vallomása – Beszélgetés a Forum-díjas művészekkel. (1966. márc. 22.); Benes József tárlata Novi Sadon. (1966. márc. 22.); Három évtized palettái. (1966. jún. 12.); Az autodidakta grafikus, Andruskó Károly linóleummetszetei. (MSz, 1966. szept. 29.); A kommúna szolgálatában. (1966. nov. 27.); Husvéth Lajos művészete. (1966. dec. 11.); Készülődés Szegedre – Szabadkai képzőművészek tárlata. (1967. máj. 11.); Szórakozás és művészet. A Palicsi Találkozó tárlata. (1967. júl. 9.); Dinamika, meditálás, elkötelezettség – A topolyai Művésztelep idei tárlata. (1967. nov. 22.); Vinkler Imre (1967. dec. 26.); Beszélgetés Baranyi Károllyal. (1968. jan. 14.); A harmadik évtized konstruktív festészete (1967. jan. 21.); Ifjúsági művésztelep. Csurgó első kiállítása Szabadkán. (1968. jan. 30.); Kiállítások a Forum klubjában. (1968. febr. 14.); Pechán Béla tárlata. (1968. febr. 21.); Vita a képtárról. (1968. márc. 23.); Szegedi művészek Szabadkán. (1968. ápr. 4.); Csincsák Elemér kiállítása Szabadkán. (1968. ápr. 21.); Nagyapáti Kukac Péter háromnapos tárlata. (1968. ápr. 21.); Egy naiv festő [Nagyapáti Kukac Péter]. (1968. máj. 5.); Szabadkai képzőművészek Szegeden. (1968. máj. 8.); Baranyi Károly és Zlata brüsszeli kiállítása. (1968. máj. 11.); Baranyi Zlata ezüstérmet kapott Brüsszelben (1968. júl. 6.); A vajdasági avantgarde művészet megteremtője 4(1968. szept. 29.); Keramikai triennále Szabadkán. (1968. okt. 20.); A hetedik évtized festészete. (1968. dec. 8.); Új figurális festészeti irányzat az USA-ban. (1969. jan. 12.); Vásárhelyi művészek Zentán. (1969. márc. 23.); Bolyongó paletta [Balázs G. Árpád]. (1969. aug. 2.); Petrik Pál szabadkai tárlata. (1969. ápr. 14.); „Ha nem Vajdaságban élnék, világhírű lennék. Baranyi Károly és Zlata kiállítása a munkásotthonban. (1969. ápr. 20.); Új törekvések. (1969. jún. 8.); Programozott művészet. (1969. szept. 14.); Antoni Tapies. (1969. szept. 21.); A festők festője [Rembrandt]. (1969. nov. 16.); A vajdasági képzőművészek temesvári tárlata. (1969. nov. 18.); Több mint természet. (1969. nov. 23.); A gyáripar anyaga a művészetben. (1969. nov. 28., 29., 30.); Pechán József szabadkai tárlata. (1969. dec. 6.); Korszerű művészet Temesváron. (1969. dec. 7.); A képzőművészet lemaradása Vajdaságban (1969. dec. 14.); Vajdaság problémái a képzőművészetben. (1970. jan. 13.); Bosch + Bosch. (1970. márc. 8.); Mirko Racki jubiláris tárlata. (1970. márc. 29.); Nagy életkedvvel dolgozom ma is. Balázs G. Árpád tárlata. (1970. máj. 9.); A budapesti Műcsarnok megrendezi Milan Konjović tárlatát. (1970. máj. 10.); Szabadkai és szegedi képzőművészek közös kiállítása. (1970. dec. 19.); Fiatal vajdasági képzőművészek. (1971. márc. 27.); Petrik Pál üvegképei. (1971. máj. 13.); A lét kérdései Benes képeiben (1971. máj. 22.); Vasárnap nyílik meg Husvéth Lajos kiállítása Szabadkán (1971. szept. 3); Képtár Horgoson. (1971. szept. 18.); Az e× libris mestere. Andruskó Károly munkásművész arcéle. (1972. jan. 5.); Homonai Pál sikere. (1972. jan. 9.); A vizuális és a konkrét költészet fejlődése. (1972. jan. 22.); Karlócai akvarellek [Tóth László]. (1972. márc. 24.); Nagyapáti Kukac Péter. (1972. máj. 31.); Boldizsár Iván első önálló tárlata. (1972. jún. 2.); Nagyapáti Kukac Péter az első naiv festőnk. (1972. jún. 23.); Az eredeti rajz tárlata Rijekán. (1972. aug. 1.); Műemlékek és idegenforgalom. Kevés a szakember a műemlékvédelemben. (1972. szept. 29.); Merre tart az emberiség? (1972. okt. 13.); A szabadkai e×presszionisták kiállítása. (1972. nov. 22); Homonai Pál. (1972. nov. 28., 29., 30.); A szabadkai képzőművészet 25 éve. (1970. dec. 5.); Csernik Attila újvidéki tárlata. (1971. márc. 17.); Faragó Aranka újvidéki tárlata. (1972. dec. 12.); Szín és forma. Dragoslav Stevanović-Síp újvidéki tárlata. (1972. dec. 13.); Az ösztön és az ész két pólusa között. B. Szabó György művészete. (1972. dec. 30.); Művésztelepek és képtárak. (1973. jan. 1.); A Képzőművészeti Találkozó 10 éve és 11 tárlata. (1973. jan. 7.); Homonai Pál. (Képek Ifjú Gábor. 1973. jan. 21.); Választékos ízlés. Boschán György szabadkai tárlata. (1973. márc. 1.); Értékelés és kritika. (1973. márc. 25.); Elektromos figurák. Maurits Ferenc tárlata. (1973. ápr. 1.); Racionális tér és szerkezet [Baráth Ferenc]. (1973. ápr. 19.); A grafika a termelés és a fogyasztás tükrében. A ljubljanai grafikai biennále 10. tárlata. (1973. jún. 8.); Szobor és kerámia [Baranyi Károly és Zlata kiállítása Bp.-en]. (1973. júl. 22.); Környezet és művészet. Húszéves a topolyai művésztelep. (1973. aug. 26.); Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj. (1973. szept. 4.); E×presszív erővel [Dudás Antal]. (1973. szept. 12.); Magyar képzőművészeti tárlat Belgrádban. (1973. szept. 16.); Muzslyai művészeti tábor. (1973. szept. 18.); Húszéves a becsei múzeum. (1973. szept. 23.); A napot eltakaró jelenség. Kosa Boksan újvidéki tárlata. (1973. szept. 27.); Andruskó Károly grafikusművész. (1973. okt. 7.); Begyűjtés helyett értékelést. Az újvidéki képzőművészek tárlata a Munkásegyetemen. (1973. okt. 14.); Időszerűség és minőség. Párizsi Ifjúsági Biennále. (1973. nov. 11.); Az építészet egyhangúsága ellen. (1973. nov. 25.); Sikeres pályázat. (1973. nov. 28., 29., 30.); Művelődés a vállalatokban. (1973. dec. 2.); Az iparművészet nemesítő szerepe. (1973. dec. 9.); Csendes merengés – A Zentai Művésztelep tárlata. (1973. dec. 12.); Adósságunk törlesztése [B. Szabó György emléktárlata]. (1973. dec. 16.); Tuniszi mozaikok. (1973. dec. 23.); Szobrok mint életképek. (1974. jan. 6.); Egy képtár a platform tükrében [Újvidéki Modern Képtár]. (1974. márc. 17.); Megkeressük a közönséget. A Vajdasági Múzeum a művelődési platform tükrében. (1974. márc. 24.); Munkásművész becsei kiállítása [Agócs András]. (1974. ápr. 14.); A vonal mestere [Dobó Tihamér]. (1974. ápr. 25.); Az amatőr képzőművészet. (1974. ápr. 30. máj. 1., 2.); Munkásművész becsei kiállítása [Agócs András]. (1974. ápr. 14.); Egy képtár a platform tükrében [Újvidéki Modern Képtár]. (1974. márc. 17.); Megkeressük a közönséget. A Vajdasági Múzeum a művelődési platform tükrében. (1974. márc. 24.); Faragó Endre kapta a Fórum Képzőművészeti Díját. (1974. máj. 5.); Ember és gép. (1974. jún. 23.); Balázs G. Árpád tárlata. (1974. nov. 24.); Kísérletezés a betűvel [Csernik Attila]. (1975. febr. 14.); Milan Konjović kapta a Forum Képzőművészeti Díját. (1975. márc. 14.); A Pécsi Grafikai Műhely. (1975. márc. 30.); Reprezentáló nagyok [Almási Gábor]. (1975. máj. 25.); Jelenkori grafikánk – A Képzőművészeti Találkozó tárlata Szabadkán. (1975. dec. 21.); A Miskolci Grafikai Biennále tárlata. (1976. febr. 15.); Milan Konjović kapta a Forum Képzőművészeti Díját. (1975. márc. 14.); Festmények és grafikák. Benes József újvidéki tárlata. (1976. ápr. 9.); Török István pacséri kiállítása. (1976. ápr. 18.); Nem a valóság, hanem az eszme adott lendületet. Ma veszi át Balázs G. Árpád a Fórum díjat. (1976. máj. 21.); Az op-art művészeti módszer. (1976. jún. 17.); Fiatal képzőművészek tárlata a Fórumban. (1976. jún. 22.); Sáfrány Imre 25 éves festői és művészi munkássága. (1976. okt. 10.); Szabadkai képzőművészek kiállítása. (1976. okt. 30.); Mitrovicai szalon ’76 – Keresztmetszetek tárlata. (1976. dec. 11.); A művésztelepek országos manifesztációja. (1976. dec. 19.); A művésztelep összehasonlító tárlata. (1977. jan. 9.); A Milan Konjović Képtár tíz éve. (1977. jan. 13.); Az Écskai Művésztelep húsz éve. (1977. jan. 23.); Képzőművészeti kritikusaink közgyűlése. (1977. márc. 27.); A képzőművészeti kritikusok szövetségének megalakítása. (1977. ápr. 6.); A ×V. Képzőművészeti Találkozó. (1977. máj. 31.); Köszöntjük Balázs G. Árpádot. (1977. nov. 2.); A mérsékelt haladás jegyében. (1978. okt. 5.); Szabadkai művészek Szegeden. (1978. okt. 28.); Egységes grafikai kultúra. (1978. nov. 16.); Idő és hangulat – Banjalukai művészek szabadkai tárlata. (1978. dec. 3.); A művészet társult a termeléssel. (1978. dec. 19.); Grafikai kultúra. (1979. jan. 4.); A munka tett emberré. Andruskó Károly Kultúra Szikrái Díjat kapott. (1979. jan. 6.); A munkásmozgalom, a Híd és a képzőművészek. Almási Gábor szobrászművész az 1938. évi szabadkai kiállításról. (1979. okt. 30.); Szervesen kapcsolódni az ipari termeléshez. (1979. nov. 4.); Az autentikus Vajdaság. Milan Konjović nyilatkozik művészete és a sajátos vajdasági szellem közötti viszonyról, abból az alkalomból, hogy az Akadémia tagja lett. (1979. dec. 15.); A képzőművészet szolgálatában. (1979. dec. 23.); Modern térszemlélet – Szlovén grafikusok kiállítása Szabadkán. (1980. ápr. 19.); Az agyagművesség – IV. Keramikai Triennále Szabadkán. (1980. jún. 15.); Velencei Biennále. A modern képzőművészet útja. (1.) Az élethű ábrázolástól a szociális gettóig. (1980. nov. 8.); Energia és mítosz. A hetvenes évek képzőművészete a Velencei Biennále tükrében. (1980. dec. 13.); A napos oldalon állok, de ott vannak a legnagyobb árnyékok. Beszélgetés Milan Konjovićtyal, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia alapító tagjával székfoglalója alkalmából. (1981. jún. 18.); A VI. TAKT kiállításának újdonságai. (1981. aug.3.); A modern művészet kezdetei Vajdaságban. (1981. okt. 18.); B. Szabó György. (1981. dec. 16.); Végletek közötti művészet [Almási Gábor]. (1982. jan. 28.); A vajdasági grafika megalapítója [Balázs G. Árpád]. (1982. júl. 24.); Időszerűség és folytonosság. Miért első a zentai művésztelep? (1983. márc. 22.); Az amatőr művészet és a gyakorlati élet. A TAKT idei programja. (1983. ápr. 4.); A Zenit és a húszas évek avantgarde művészete. Kiállítás a belgrádi Nemzeti Múzeumban. (1984. márc. 16.); Humor és fantasztikum. Új dimenziók Rácz János fotógrafikáiban. (1984. ápr. 7.); Szenvedély és tűnődés a művészetben. Jegyzetek a zágrábi Mimara-gyűjtemény festményeiről. (1984. ápr. 16.); Népi építészet és köztéri szobrászat Temerinben. (1984. júl. 6.); Az Új Symposion tárlata 1965–1985. Folyóirat a képzőművészet tükrében. (1985. jún. 18.); A természet szeretete. Szajkó, Balažević, Kalmár kiállítása Zentán. (1985. dec. 7.); Az ágak úsznak a vízen. Milivoj Nikolajević akvarelljei. (1986. jún. 14.); Lassú idő, nyugalmas táj. A műpártoló Töröcsik Istvánnal. (1986. jún. 7.); A rajz a képzőművészet kezdete. A ×. Rijekai Rajzbiennále (1986. aug. 16.); A modern művészet kezdetei Vajdaságban (1987. okt. 31.); Dolgozók hetilapban: Konyovics Milán ünnepe. (1958. nov. 1.); Népes művészrokonság. A TAKT kiállítása az újvidéki Forum klubjában. (1987. jan. 8.); a Képes Ifjúság hetilapban: B. Szabó György. (1981. dec. 16.); a Híd folyóiratban: Részlet az Olvasókör kiállításával kapcsolatos ankétra érkezett válaszából. (1938. okt. V. évf. 10. sz.); Emberség, ésszerűség. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. Bp., 1963. III. (1964/6); A képzőművészet helye. (1966/2); Ifjúsági művésztelep Csurgón. (1968/2); Baranyi Károly életműve. (1970/1); Két művészeti korszak találkozása. Pechán Béla és Baráth Ferenc egymás mellett. (1977/2); Színtelen üresség. Petrik Pál festészetéről. (1977/2); Sáfrány Imre. (1977/5); Balázs G. Árpád művészete. (1977/10); Új kezdeményezések: A 2. Temerini Amatőr Művésztalálkozó kiállítása. (1977/12); Konstruktivizmus és monumentalitás [Baranyi Károly]. (1978/4); A jugoszláv grafika 1900 és 1950 között. (1978/5); Fiatal vajdasági képzőművészek. (1978/6); A szecessziótól napjainkig [Pechán Béla]. (1978/7–8); A jugoszláv művészet 1970 és 1978 között. (1978/11); Oláh Sándor és a vajdasági művészet. (1979/5); A modern keramika félszázada Szerbiában és Vajdaságban. (1979/10); Tér és idő. Wanyek Tivadar metafizikai festészete. (1981/2); A Képzőművészeti Találkozó kiállításáról. (1983/3); Bosán György művészete. (1983/5); Francia festészet Belgrádban. (1985/7–8); A nyugat-berlini Nemzeti Galéria remekművei Belgrádban. (1986/3); Futurizmus és futurizmusok. (1986/11); Kassák időszerűsége. (1987/3); az Üzenet folyóiratban: A továbbélés szimbóluma [Szilágyi Gábor]. (1971/1); Fény és tér [Torok Sándor]. (1972/4); Hű tolmácsa környezetének [Wanyek Tivadar]. (1981/6); az Új Symposion folyóiratban: Csernik 70. (1972. júl.–aug.); EK A művésztelepek krízise. (1971/79); A I×. párizsi biennále. (1975/127–128); A vajdasági művészettörténeti kutatás módszerének racionális vázlata. A vajdasági művészettörténeti kutatás módszerének szubjektív vázlata. (1976/134–135); Csernik Attila vizuális költészetéről. (1978/153); könyvben: A vonal mestere. Dobó Tihamér rajzkiállítása Újvidéken. Végzet és akarat. Dobó Tihamér emlékére 1937–1987. (In memoriam Dobó Tihamér, Újvidék, 1997); fordítása: Bogomil Karlavaris: Színek, vonalak. (Újvidék, 1961).
Művei közgyűjteményben:
művésztelepi gyűjtemények (zentai, topolyai, écskai, óbecsei); Tóth József Alapítvány Gyűjteménye (Zenta); Szerb Matica Galériája (Újvidék); Modern Művészetek Múz.-a (Újvidék); Szabadkai Képzőművészeti Találkozó; Zentai Városi Múz.; Zombori Városi Múz.; Óbecsei Városi Múz.; Dr. Vinko Perčić Honi Műgyűjteménye (Szabadka); Szabadkai Városi Könyvtár; Topolyai Múz. helytörténeti képzőművészeti gyűjteménye.
Irodalom:

Szabó György: Jegyzetek a Szépmíves Céh első budapesti tárlatáról. (Kal., 1943/4; B. Szabó György: Élmény, szerep, hivatás, Újvidék, 1988); B. Szabó György: Festők, szobrászok. (Magyar Ünnepi Játékok, Palics 1952, Újvidék, 1952); Vukovics Géza: Á. J. és B. Szabó György szuboticai tárlata. (M. Szó, 1956. máj. 17.); V. G.: A művésztelepek szolgálatában. Megítélték az idei Forum-díjat. A festőtábor művelődési központ is. Beszélgetés Á. J.-fel, az első nyertessel. (M. Szó, 1960. dec. 25.); D. Z.: A művésztelepek szerelmese. (7N, 1961. jan. 27.); II Likovni susret – Palić. Kat. (Subotica, 1963); Tihomir Savić: Ečka umetnička kolonija. (Novi Sad, 1965); Bela Duranci: Jožef Ač. Kat. (Novi Sad, 1967); Bányai János: Á. J. festészete. Tolnai Ottó: Á. J. Nagy egek. Vázlat. (Új Symp., 1967/23); Sáfrány Imre: Égi és földi dinamika. Négyszemközt Á. J. festőművésszel. (7N, 1967. márc. 10.); Savremeni likovni umetnici Vojvodine. Djordje Jović: Četvrt veka razvoja savremene likovne umetnosti u Vojvodini. (Udruženje likovnih umetnika Srbije Podružnica za Vojvodinu, Novi Sad, 1968); ×III izložba umetničke kolonije Ečka. Kat. (Savremena galerija umetničke kolonije Ečka – Ečka, 1968); Slikarstvo u umetničkim kolonijama. Kat. (Osmi Likovni susret, Subotica, 1969); Djordje Jović: Zrenjanin i okolina. Slikari umetničke kolonije Ečka. 1956–1970. Kat. (A Képzőművészeti Találkozó Szalonja és Galériája, Subotica, 1970); Likovni umetnici Vojvodine. Kat. (Umetnički paviljon Mali Kalemegdan, Beograd, 1970); Likovni umetnici Vojvodine. Kat. ××IV izložba Podružnice ULUS-a za SAP Vojvodinu (Zrenjanin, Subotica, Vršac, 1972); Juhász Erzsébet: Gondolatok és indulatok szorításában. (M. Szó, 1972. máj. 21.); Á. J. kiállítása (M. Szó, 1972. szept. 29.); Savremena likovna umetnost Vojvodine. (Galerija savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1972); ×II Likovna jesen IV Trijenale savremenog jugoslovenskog crteža oktobar novembar 1972 Gradski muzej Sombor; Csáky Sörös Piroska: A jugoszláviai magyar könyv 1945–1970. (Újvidék, 1973); Fehér Ferenc: Fejletlen látáskultúra. Á. J. a Nagyapáthy Képzőművészeti Díj nyertese. (M. Szó, 1973. okt. 21.); Umetničke kolonije u Vojvodini 1952–1972 Vajdasági művésztelepek. ×II Likovni susret Szabadklai Képzőművészeti Találkozó, 1973; Szombathy Bálint: Nyelvi kutatások és új elkötelezettség. Á. J. vizuális tanulmányai. (M. Szó, 1974. ápr. 27.); Đorđe Jović: Crtež likovnih umetnika Vojvodine. (Udruženje likovnih umetnika Vojvodine, Novi Sad, 1975); Pejzaž u savremenoj umetnosti Jugoslavije. Kat. (Narodni muzej Zrenjanin, 1974/1975); Pató Imre: A Híd repertóriuma 1934–1941. (Újvidék, 1976); Fenyvesi Ottó: Foghíjas törlesztés. Kép/Költemény/Képköltemény, Forum, Újvidék, 1970/75. . (Új Symp., 1976/130–131); Sziveri János: Az ész határain belül. Á. J. művészi világa. (Új Symp., 1976/134–135); Fenyvesi Ottó–Sziveri János: A képzőművészet nem ártatlan terület. Interjú Á. J.-fel. Sziveri János: az ész határain belül. Á. J. művészi világa. Danyi Magdolna: Egy felmérés tanulságai. (Új Symp., 1976/136); 20 godina umetničke kolonije Ečka. (Ečka, Galerija Umetničke kolonije 1976 Subotica, ×V Likovni susret, 1976/77); Fenyvesi Ottó: Konfliktus az anyaggal, konfliktus a világgal. No. 1. (Új Symp., 1977/141); Đorđe Jović: Akvarel likovnih umetnika Vojvodine učesnika u radu umetničkih kolonija. Kat. (Izložbeni paviljon umetničke kolonije Ečka, 1977); Slika. Majski susreti u Ečki. Dela likovnih umetnika Vojvodine učesnika u radu umetničkih kolonija 1953–1979 (Izložbeni paviljon umetničke kolonije Ečka, 1979); Vajdasági képzőművészek kiállítása. Kat. (Katona József Múz., Kecskemét, 1979); Miloš Arsić: Likovna umetnost u Vojvodini 1944–1954. (Galerija savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1980); Kerekes László: Hiányzik egy fi× pont. Beszélgetés Á. J. festőművésszel. (Híd, 1982/11); Umetnička kolonija Bačka Topola, 30 godina stvaralaštva – Topolyai Művésztelep, 30 év alkotómunka (Topolya, 1983); Herceg János: A Magyar Szó festőművésze. Elégikus köszöntő. (Híd, 1984/12); A Forum Könyvkiadó bibliográfiája 1957–1983. Összeáll. Csáky S. Piroska. (Újvidék, 1984); Krónika. ××. századi vajdasági grafika. (Híd, 1985/7–8); Miloš Arsić: Grafika u Vojvodini. (Galerija savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1985); B. Gy.: ××. századi vajdasági grafika (Híd, 1985/7–8); Miloš Arsić: Jožef Ač. (Galerija savremene umetnosti, Novi Sad, 1986); Á. J. A bev.-k: Herceg János, Sziveri János, Sava Stepanov. (Újvidék, 1986); Sava Stepanov: Az állandó útkereső. Á. J. pancsovai kiállítása kapcsán (Híd, 1986/6); Bela Duranci: Vajdaság képzőművészete. Adalékok a ××. századi művészettörténeti kutatásokhoz. (Híd, 1986/6–12); Fehér Ferenc: Á. J. festői világának megközelítése (M. Szó, 1986. júl. 12.); Herceg János: Izzó korongok: bevezető Á. J. festőművész munkásságáró1 megjelent kismonográfiához. (Dolg., 1986. júl. 24.); Szombathy Bálint: Burkában prezentált életmű. (M. Szó, 1986. aug. 23.); P. Náray Éva: Konvenciókon túlmutató művészet. (Híd, 1986/11); Krónika. Á. J. retrospektív kiállítása. Rajcsán István: Á. J. (Híd, 1986/12); Szúnyogh S[ándor].: Új könyvek. Gazdag életműt bemutató monográfia. (Népúj., 1986. dec. 19.); Á. J. művészete. Tolnai Ottó: Á. J.-előzetes. Bori Imre: A festő képei előtt. Bela Duranci: A festő, a szervező és a műbíráló. Sava Stepanov: A Nagy egek felé. Tripolsky Géza: Á. J. és a Zentai Művésztelep. (Híd, 1987/1); Bori Imre: Á. J. (M. Szó, 1987. febr. 14.); Dudás Antal: Á. J. újvidéki festőművész tárlata. (7N, 1987. márc. 20.); Tari István: Bemutatjuk Ács József alkotásait. A Képes Ifjúság minitárlata. (KI, 1989. okt. 18.); P. Náray Éva: Tanulni és élni tanítani. Interjú a Felszabadulási Díjas Á. J.-fel. (M. Szó, 1987. okt. 24.); Likovni susret – Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1962–1987. (1988); Fehér Ferenc: Á. J. festői világának megközelítése. (F. F.: Vállalt világ, Újvidék, 1988); B. Szabó György: Képzőművészetünk 1950-ben. Első kísérlet a vajdasági magyar festők anyagának egybegyűjtésére. (Két interjú a palicsi tárlatról). A vajdasági magyar képzőművészet fejlődési útja. Képzőművészetünk a mérlegen. (A palicsi tárlat néhány tanulsága). Egy mozgalom és távlatai. (Két villáminterjú a művésztelepekről) (B. Sz. Gy.: A tér és idő árnyékában, Újvidék, 1989); Miloš Arsić: Slikarstvo u Vojvodini 1955–1972. (Galerija savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1989); Bela Duranci: Umetničke kolonije. (Subotica, 1989); Szombathy Bálint: Á. J. pályájának ötven esztendeje. (Műv., 1990/1); Gajdos Tibor: Kialudt a láng. Á. J. 1914–1990. (Üz., 1990/4); In memoriam Á. J. Szombathy Bálint: Az alkotó szellem folytonos önkeresése. (Á. J. lezárult pályaképe). Tolnai Ottó: Jegelt rózsacsokor. Bányai János: Á. J. Bela Duranci: A nyugtalan festő. (Híd, 1990/4); Bori Imre: Á. J. halálhírére. (M. Szó, 1990. ápr. 5.); Tari István: Á. J. halálára (1914–1990) (KI, 1990. ápr. 11.); Dudás Károly: Azok a hajnalig tartó beszélgetések… Á. J. halálára. Csordás Mihály: A művészi szabadság igézetében. Á. J. halálára. (7N, 1990. ápr. 13.); Á. J. emlékezete. Juhász Géza: A tűz csiholója. Juhász Erzsébet: A vártán. Tripolsky Géza: A mi utcánk. (M. Szó, Kilátó, 1990. ápr. 14.); Bela Duranci: J. A. (Duga nad Akademijom, 1991); Tolnai Ottó: Á. J. Előzetes. Jegelt rózsacsokor. (T. O.: A meztelen bohóc, Újvidék, 1992); Szombathy Bálint: Á. J. tipogrammái. (M. Műh., 1992/82); Miloš Arsić: Aktuelnosti u slikarstvu Vojvodine 1973–1993. (Galerija savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1994); Bela Duranci–Baranyi Anna–Sebők Zoltán: A vajdasági magyar képzőművészetről. (Sümegi György–Tóth Piroska: Idekint és odabent. Beszélgetések a képzőművészetről. Békéscsaba, 1994); Vukovics Géza: Konflison Siracusában. Emlékezés az öt éve elhunyt Á. J.-re. (M. Szó, 1995. ápr. 8.); Bela Duranci: Nadjbanja i Vojvodjani. Nagybánya és a vajdaságiak. Sto godina umetničke kolonije. A művésztelep száz éve. Kat. (Likovni susret, Subotica, Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, Novi Sad, Újvidék, 1996); Donacija Dr. Vinka Perčića, umjetnine zavičajne zbirke. Dr. Vinko Perčić adományának honi műgyűjteménye. (Zavičajna Galerija Dr. Vinko Perčić Dr. Vinko Perčić Honi Galériája, Gradski muzej – Városi Múz., Subotica – Szabadka, 1996); [Balázs-Arth Valéria]: Á. J. (RÚL, 1. k. Bp., 1996; Bp., 1. k. 1999); Németh István: Á. J. egy képére. (Híd, 1997/2–4); Tripolsky Géza: Legkedvesebb képem: Á. J.: A mi utcánk. (Híd, 1997/2–4); Csorba Béla: Á. J., a TAKT és a Képzőművészeti levelező iskola. (Üz., 1997/11–12); B[alázs]. A[rth]. V[aléria].: Á. J. (KMML, 1. k. Bp., 1999); 9 +1 Ómoravica 1978–2000. Kat. (2000); Szombathy Bálint: Zöld mező és ragadós sár. Délvidéki magyar festészet, 1920–1999. (Új Műv., 2000/8); Á. J. (ÚMÉL, I. k. Bp., 2001); Bela Duranci: Magyar művészek a jugoszláv kultúrközegben. Magyar művészek a Vajdaság képzőművészetében. („Külön világban és külön időben.” A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül. [Bp.] 2001); Sava Stepanov: J. A. (Á. J. 1914–1990). (Híd, 2002/5); Kalapis Zoltán: Á. J. (K. Z.: Életrajzi kalauz I. Újvidék, 2002); Centralnoevropski aspekti vojvođanskih avangardi 1920–2000 [A vajdasági avangard közép-európai aspektusai 1920–2000]. Granični fenomeni, fenomeni granica. (Muzej savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 2002); Ninkovné K. Olga Mária: Kiállítás a Milekić-villában. Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállítása, Palics, 1952. június 26. – szeptember 30. (Üz., 2002 tavasz); Bela Duranci: 50 godina umetničkih kolonija u Vojvodini. A vajdasági művésztelepek ötven éve 1952–2002. (×××VII Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 2003); Kovacsev Ninkov Olga: A vajdasági magyar könyvillusztráció 1918–2000. („Az elsüllyedt jelek.” I. A 20. századi magyar könyvillusztráció Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig. (Bp., 2003); Olga Ninkov Kovačev: Topolya képzőművészeti életének rövid áttekintése 1953-ig, különös tekintettel a Topolyai Múzeum első helytörténeti képzőművészeti gyűjteményének kiállítóira. (Mus., 3, 2003).
A szócikkhez felhasznált irodalom:

Balázs-Arth Valéria: Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon
Képek száma: 54
Az alkotó műveinek megtekintése

Frissítés időpontja: 2013-12-11