Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Képzőművészeti tár - Művész/alkotó

Vissza
Ács József

Ács József


1914. november 14. – 1990. április 3.
festőművész, műkritikus

Művei képtárakban: Tóth József Alapítvány | összes mű
A művész életrajza, művészete, díjai:

Asistió a la escuela en Topolya y luego se graduó de la escuela secundaria en Subotica. El Kir de Belgrado. Art Isk. Licenciado en Pedagogía (1938). Estudió en la Academia de Bellas Artes de Belgrado en el departamento de Milun Milunović (abril de 1937-1941). Durante la guerra fue profesor de dibujo en la escuela secundaria en Novi Sad y Zenta. Desde 1945 también trabajó como profesor en Zenta, Topolya y Novi Sad. La Escuela de Artes Aplicadas de Novi Sad. Director (1953-56). Crítico de bellas artes del diario Novó Magyar Szó (1956-1980). The Novi Sad Forum Publishing Company. hasta su muerte en su estudio en su edificio. - Dibujaba desde su niñez, y como estudiante de secundaria aprendió a dibujar y pintar en clases especiales. Andrija Kulundžić y Dragan Beraković-Baja asistieron a un curso de dibujo en Subotica. Expuso por primera vez en la Ref. Reading Circle en Novi Sad, en la exposición de talentos antiguos en 1936, luego dos años después en el Círculo de Lectura Húngaro de Subotica participó en la exposición de jóvenes agrupados en torno a la revista Híd, donde recibió el premio especial del diario del Bácsmegyei Napló. Fue miembro de la Asociación Bolyai Farkas de estudiantes húngaros en Belgrado y del Gremio de Bellas Artes del Sur en Novi Sad. En la década de 1940 participó en las exposiciones del Gremio de Bellas Artes del Sur en Novi Sad, Budapest y Palic, y también realizó el cartel de la primera exposición del gremio. El Acad. después de graduarse, realizó trabajos realistas y luego se dedicó a la abstracción desde finales de la década de 1950. Su arte se caracterizó por una reanudación constante. Según György B. Szabó, en su pintura “el año 1955 representa el gran punto de inflexión, cuando se deshace de todos los elementos ajenos, tanto de contenido constitucional-mental como pictórico, y habla en su propia palabra. Y esta redacción es original, rica, nada alegre, nada alegre. La gente y los paisajes de Vojvodina aparecen con nuevos colores en sus pinturas: dramáticamente, realzados por los elementos de la composición, incluida una nueva perspectiva de la realidad y la reducción de los colores a verde frío y azul, blanco y negro, y formas que sugieren horror, un nuevo calidad de Vojvodina, la llanura, el pueblo, el hombre - la experiencia de nuestra realidad ”. Ha pasado por varias etapas de desarrollo: del posimpresionismo al realismo socialista, al expresionismo (sus colores dominantes en este momento son el negro, morado, verde veneno, azul y blanco), al surrealismo al informal; desarrolló un modo especial de representación, un sistema de símbolos, que se volvió aún más expresivo cuando sus obras se organizaron en un ciclo. Su interés por los fenómenos electromagnéticos a partir de 1958 determinó su pintura, trabajó con colores intensos y paralelos. A esto le siguió la visión de Bácska, con un cielo grande, un horizonte bajo, y luego, dejando el horizonte, se mantuvo la dinámica celeste. Su siguiente fase se caracterizó por materiales esparcidos sobre un fondo azul y polvo cósmico, cuando estaba principalmente preocupado por la disposición. A partir de 1961, capturó la atmósfera deprimente de la producción moderna a gran escala en sus pinturas. Sus obras, expuestas en 1963, se inspiraron en sus lecturas del cosmos, la ciencia y la ciencia. Su siguiente fase creativa se caracterizó por la aplicación de las leyes del movimiento ondulatorio y la física; el coche se le apareció como un símbolo de las contradicciones de la vida moderna. Pero la biología, la evolución, también aparece en su pintura, y el animal también se convierte en símbolo. El punto de inflexión de su era creativa fue 1968, tras lo cual formó un grupo conocido como EC (First Experiment), que buscó respuestas a cuestiones sociales y de producción y operó hasta 1971. El conocimiento del oficio pierde cada vez más su significado, para él el oficio significa el pensamiento, la expansión del mundo emocional, la posición filosófica del trabajo. En muchos casos, sus obras parecen sin trabajar y sin terminar. Obras expresivas significativas de su era posterior a 1968 son sus esculturas de papel. En 1969, participó en el Cuadro y poema celebrado en Zenta. en un evento cuya antología, con su prefacio, titulado Picture Poem Picture Poem, apareció en 1975 en Novi Sad. Sus obras de temática política, ensamblajes, sacos y composiciones de lienzos estirados, realizadas en 1979-1980, son los primeros intentos de apertura en la dirección del espacio. - en Yugoslavia después de 1945 ~ el iniciador del movimiento de bellas artes, el fundador de la primera colonia de artistas, Zenta (1952) y organizador, participó en la obra de la colonia de artistas todos los años (1952-1989). Como creador y organizador, también participó en la obra de las colonias de arte en Topolya (1953), Écska (1956), Óbecs (1954-1961, 1963, 1966, 1969, 1970, 1974, 1976, 1977) y Ada (1960, 1961). También trabajó casi de forma continua en la Colonia de Artistas de Topolya (1953-1966, 1968-1970, 1972-1982, 1987-1988). Desde sus inicios, como organizador y expositor, participó en los trabajos del Encuentro de Bellas Artes en Palic y luego en Subotica, y fue miembro del consejo y jurado del Encuentro de Bellas Artes. Apoyó enormemente a las organizaciones de artistas más jóvenes (fue, por ejemplo, el modelo a seguir de los jóvenes que formaron la Colonia de Jóvenes Artistas Csurgó). Fue un participante extremadamente activo en las bellas artes en todos los aspectos, inaugurando exposiciones, apareciendo en un jurado (por ejemplo, uno de los miembros del jurado era el famoso, 1952 Las bellas artes húngaras de Vojvodina. Exposición Palic). Se ocupó de la situación de los artistas étnicos, con la idea de una galería húngara en Vojvodina: "las obras de bellas artes húngaras en Vojvodina se pueden encontrar exclusivamente en las colecciones de las colonias de artistas", escribió en abril de 1969. El día 17 en el diario Magyar Szó - “No se compraron obras de artistas húngaros según su rango artístico, y la situación no cambiará si no establecemos una institución separada para esto. Los artistas húngaros no están representados en las galerías de Belgrado, Zagreb u otras ciudades importantes. La afirmación de que basta con coleccionar obras de arte húngaras para 1945 quiere dar la impresión de que estamos compensando todas las omisiones, como si no hubiera artistas húngaros viviendo en Vojvodina y el país. Hasta el día de hoy, se deben seguir los acontecimientos y la línea de desarrollo. Debemos registrar todas las manifestaciones de la cultura étnica. En la vida artística, se difundió la idea errónea de que si el trabajo de un pintor húngaro alcanza el nivel adecuado, llegará a la institución adecuada. Este punto de vista es simplemente una evasión de la obligación de comprar y recolectar, porque, por así decirlo, el trabajo de un artista étnico no alcanza una escala. En contraste, por ejemplo, József Togyerás tuvo exposiciones en Moscú y varias otras ciudades europeas importantes, pero ninguna de sus obras se exhibe en las colecciones de la capital o incluso en exposiciones nacionales. Hay unos quince artistas húngaros que viven dentro y fuera de Vojvodina, que son miembros de la asociación de bellas artes, pero ninguna galería ha albergado sus obras. Además, hay otros quince artistas húngaros, cuyo desarrollo se ve obstaculizado por las severas condiciones de trabajo y más… ”Nadie ha examinado este tema tan a fondo desde entonces; Unos meses después, Imre Bori planteó este artículo para József Ács: "El problema de la galería húngara en Vojvodina sigue sin resolverse". - También es significativa la actividad crítica de las bellas artes: a su nombre se asocia la Escuela por correspondencia de Bellas Artes del diario Magyar Szó. una columna permanente que tuvo un gran impacto en la vida artística húngara en Yugoslavia. También escribió mucho fuera de esta columna: según una encuesta de Leona Szalkay Kanyó, el 82% de los artículos de bellas artes en revistas y periodiód id idoma húngaro publicados en Vojvodina en 1970-1971 ) ~ escrito por. Desde la era Solista y el arte de la palabra cretácico húngara, hasta las ilustraciones APARATI tambiene del période regular y de élite , ni describe como tal. Según Zoltán Kalapis, ex editor en jefe de Magyar Szó, "realizó dibujos hechos a mano principalmente para los reportajes literarios de István Németh, y con András Hangya, György B. Szabó e Imre Sáfrány creó los" cuatro grandes "de los cajones de texto del periodico ".
 
 

 

 

Díjai:
Premio Especial del Diario del Condado de Bács (Subotica, 1938); Premio Forum de Bellas Artes (Novi Sad, 1960); Premio de Pintura Ciudad de Zenta (Zenta, 1960); Medalla de Plata de la Ciudad de Zenta (con motivo del 750 aniversario de la existencia de la ciudad, Zenta, 1966); Premio de octubre de la ciudad de Novi Sad (Novi Sad, 1969); Premio Chispas Culturales de la provincia de Vojvodina (Novi Sad, 1972); Premio de Bellas Artes Péter Nagyapáti Kukac (Topolya, 1973); Premio del Salón del 8 de octubre (Novi Sad, 1979); Premio de Liberación de Vojvodina (Novi Sad, 1987); Estado provincial de Vojvodina. Premio (Novi Sad, 1989); Premio Vuk (Serbia, 1989).prodaja stanova
pikprodaja stanova
pik
smrtovnice avaz
blumen
horoskop
kalkulator online
knjige
cvijece
vicevi
smrtovnice avaz
blumen
horoskop
kalkulator online
knjige
cvijece
vicevi
Kiállítások:
Önálló kiállításai:
Hadseregotthon (B. Szabó Györggyel, Zenta, 1954); Eugen Kiállítási Terem (B. Szabó Györggyel, Zenta, 1956); Járási Magyar Népszínház (B. Szabó Györggyel, Topolya, 1956); Városi Kiállítási Csarnok (B. Szabó Györggyel, Szabadka, 1956, 1961); Nagybecskereki Népmúz. (B. Szabó Györggyel, 1956); Művel. Otthon (Csantavér, 1958); Városi Kiállítási Csarnok (B. Szabó Györggyel, Szabadka, 1961); Városi Kiállítási Csarnok (Szabadka, 1961); Ifj. Tribün (Újvidék, 1961); Forum Klub (Újvidék, 1961); Fischinger Galéria (Petrik Pállal, Stuttgart, 1964); Szöv. Otthon (Regőce, 1966); Szöv. Otthon (Béreg, 1966); Retrospektív kiállítás (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1967); Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1967, 1972); Képzőművészeti Ősz Képtára (Zombor, 1976); Vajdasági Képzőművészek Képtára (Újvidék, 1982); Retrospektív tárlat (Modern Képzőművészetek Galériája, Sportközp., Újvidék, 1986); Olga Petrov Galéria (Pancsova, 1986); Szabadkai Városi Múz. (1987).
Csoportos kiállításai:
(válogatás): Jugoszláviai Fiatal Magyar Képzőművészek Tárlata (Magyar Olvasókör, Szabadka, 1938); A Délvidéki Szépmíves Céh Bemutatkozó Kiállítása (Levente Otthon, Újvidék, 1941); Magyar Művészetért Kiállítás (Műcsarnok, Bp., 1942); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Szabadság Szálloda, Újvidék, 1942); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Palics, 1942); Szeged (1942); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Műbarát, Bp., 1943); A Délvidéki Szépmíves Céh Kiállítása (Műcsarnok, Bp., 1943); Délvidéki Szellemi Találkozó (Szegedi Múz., 1944); A Képzőművészeti Akad. hallgatóinak kiállítása (Művészeti Pavilon, Belgrád, 1948); Kortárs Vajdasági Képzőművészek III. Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1949); Kortárs Vajdasági Képzőművészek IV. Kiállítása (Újvidék, 1950); Retrospektív Grafikai Kiállítás (Képzőművészeti Akad., Belgrád, 1951); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1951); A Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállítása (Magyar Ünnepi Játékok, Milekić-villa, Palics, 1952); A Zentai Művésztelep I. kiállítása (Zenta, 1952); A Zentai Művésztelep II. kiállítása (Zenta, 1952); Újvidék (1952); Kortárs Vajdasági Képzőművészek VI. Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1952); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Kiállítása (Zombori Városi Múz., 1953); A Zentai Művésztelep képeinek bemutatása (Zenta, 1953); Zentai motívumok – a Zentai Művésztelep II. kiállítása (Zentai Városi Múz., 1953; Óbecsei Városi Múz., 1953; Zombori Városi Múz., 1953/1954); A Topolyai Művésztelep I. kiállítása (Járási Magyar Népszínház előcsarnoka, Topolya, 1953); Milyennek láttuk Zentát (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1954; Szerbiai Képzőművészek Egyesületének Galériája, Belgrád, 1954); A Zentai Művésztelep képeinek bemutatása (Zenta, 1954); Zentai motívumok – a Zentai Művésztelep III. kiállítása (Zentai Városi Múz., 1954); Az Óbecsei Művésztelep I. kiállítása (Óbecsei Városi Múz., 1954); A Topolyai Művésztelep II. kiállítása (Járási Magyar Népszínház előcsarnoka, Topolya, 1954); Az Óbecsei Művésztelep II. kiállítása (Óbecsei Városi Múz., 1955); Kortárs Vajdasági Képzőművészek IX. Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1955); Belgrád, Titograd, Szarajevó, Óbecse (1959); Belgrád, Újvidék, Topolya, Szkopje, Versec, Zenta, Óbecse, Nagybecskerek, Szarajevó, Ljubljana (1960); Napfény Vajdaság felett (Szabadkai Népszínház, 1960); Vajdasági Képzőművészek Kiállítása (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1961); I. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1962); II. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1963); A Topolyai Művésztelep XV. kiállítása (Művel.–Tájékoztatási Közp. Kiállítóterme, Topolya, 1963; Városi Kiállítási Csarnok, Szabadka, 1963); A Topolyai Művésztelep kiállítása (Szarajevó, 1963; Mostar, 1963); Nagykikindai Művésztelep II. kiáIlítása (Nagykikindai Városi Múz., 1963); V. Képzőművészeti Találkozó (Palics–Szabadka, 1965); Az Écskai Művésztelep retrospektív kiállítása (Écskai Művésztelep Galériája, 1965); Három évtized palettái (Szabadkai Városi Múz., 1966); A Topolyai Művésztelep XXVIII. kiállítása (Topolya, 1968); Az Écskai Művésztelep XIII. kiállítása (Écskai Művésztelep Kortárs Galériája, 1968); Festészet a Jugoszláviai Művésztelepeken. VIII. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1969); Az Écskai Művésztelep festői 1956–1970 (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1970); Vajdaság képzőművészei (Művészeti Pavilon Mali Kalemegdan, Belgrád, 1970); A művésztelepek résztvevőinek festészeti kiállítása. X. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1971); Modena, Regensburg, Belgrád, Zágráb, Ljubljana, Nagybecskerek, Szabadka, Versec, Bitola (1972); Az 1962–1972 évek közötti gyűjtemény első kiállítása (Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1972); XII. Képzőművészeti Ősz – A kortárs jugoszláv rajz IV. triennáléja (Zombori Városi Múz., 1972); Vajdaság kortárs képzőművészete, festészet, szobrászat, grafika, faliszőnyeg (Modern Művészetek Múz.-a, Belgrád, Jugoszláv Tud. és Művészeti Akad. Modern Galériája, Zágráb, Városi Galéria, Ljubljana, 1972); Az Écskai Művésztelep első résztvevőinek kiállítása (Kisgaléria, Nagybecskerek, 1973); Az Óbecsei Művésztelep XXI. kiállítása (Óbecsei Városi Múz., 1974); Tájkép a kortárs jugoszláv művészetben (Nagybecskereki Népmúz., 1974/1975); Vajdasági Képzőművészek Rajza (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1975); Az Écskai Művésztelep 20 éve (Écskai Művésztelep Galériája, 1976; XV. Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1976/1977); Vajdasági képzőművészek – a művésztelepek résztvevőinek akvarelljei (Écskai Művésztelep Galériája, 1977); Kép – Májusi Találkozók Écskán Vajdasági képzőművészek művei a művésztelepek munkájában 1953–1979 (Écskai Művésztelep Galériája, 1979); Vajdasági Képzőművészek Kiállítása (Katona József Múz., Kecskemét, 1979); A Vajdasági Képzőművészek Egyesületének Tavaszi Tárlata (Szerb Matica Galériája, Újvidék, 1979, 1983); Az Óbecsei Művésztelep (XIII. Képzőművészeti Találkozó, Szabadka, 1979); Képzőművészet a Vajdaságban 1944–1954 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1980); A felkelés és a szocialista forradalom a vajdasági képzőművészek alkotásaiban (Nagybecskereki Népmúz., 1981); Újvidék, Banja Luka, Bécs, Párizs, Belgrád, Nagybecskerek, Sremska Mitrovica, Zombor (1981); 30 év alkotómunka 1953–1983. A Topolyai Művésztelep 52. tárlata (Kis Képtár, Topolya, 1983); Újvidék, Szarajevó, Dubrovnik (1984); Grafika a Vajdaságban 1900–1985. (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1985); Zágráb, Split, Pancsova (1986); A Szerbiai Képzőművészek Egyesületének Tavaszi Tárlata (Priština, Újvidék, Belgrád, Niš, 1987); Festészet a Vajdaságban 1955–1972. (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1989); A Topolyai Művésztelep 56–57. kiállítása (Topolya, 1989); Atelje ’61 30 éve – faliszőnyegtárlat (Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, 1992); Aktualitások a Vajdaság festészetében 1973–1993 (Modern Képzőművészetek Galériája, Újvidék, 1994); Magyar könyvillusztráció Mo. határain kívül 1918-tól napjainkig (Corvina-kiállítótermek, OSZK, Bp., 2001); A vajdasági avantgárd közép-európai aspektusai (Modern Művészetek Múz.-a, Újvidék, 2002; Modern Művészetek Múz.-a, Belgrád, 2002); A Topolyai Múzeum helytörténeti képzőművészeti gyűjteményének állandó kiállítása (Topolyai Múz., 2002-től).
Művek lapokban, közgyűjteményben:
Főbb művei:
Csendélet (olaj, vászon, 1937); Eta (olaj, vászon, 1942); Három tanyai (olaj, papír, 1953); Utcarészlet (olaj, 53×64, 1953); Kocsmában (olaj, 43×60, 1953); Zentai táj (olaj, vászon, 50×70, 1953); A Duna partján (olaj, préselt lemez, 50×61, 1954); Falu végén (olaj, préselt lemez, 38×62, 1954); Lovaskocsi (olaj, vászon, 1955); Aratás (olaj, 42×72, 1955); Mezei munkák (olaj, karton, 79×38,5, 1955); Esti táj (olaj, 40×52, 1956); Nő libákkal (olaj, 1956); Kalapos férfi (60×50, 1956); Macska (olaj, préselt lemez, 50×73, 1956); Emberek a kocsmában (olaj, vászon, 43×60, 1956); Zentai utcarészlet (olaj, préselt lemez, 1957); Citerás (olaj, 1958); Nagy ég kék és zöld holddal (olaj, vászon, 1959); Kék ég (olaj, vászon, 114×147, 1959); Dinamikus ég (olaj, vászon, 1959); Nagy ég I. (olaj, vászon, 1959); Nagy ég – fehér hold (olaj, vászon, 1959); A gépesített táj (olaj, 1959); Kompozíció (I., II., olaj, 1960); Ipari táj (olaj, vászon, 1960); Szélmalom (olaj, vászon, 1960); Kozmikus hullámzás I. (olaj, vászon, 114×147, 1960); Hajnal (vegyes technika, 80×102, 1961); Pannon ég (olaj, vászon, 80×100, 1961); Egzakt mozgás (olaj, vászon, 1961); Kukoricaföld (olaj, vászon, 1961); Mechanikus mozgás I. (vegyes technika, vászon, 1962); Sugárzás félkörökből (olaj, 1963); Sugárzás középről olaj, 1963); Forgás egy helyben (1963); Vajdasági ég (akvarell, papír, 1964); Mozgás és nyugalom (I., II., olaj, 1965); Ovális kompozíció (olaj, 1965); Topolyai kompozíció (I., II., olaj, 1965); Sárga-piros kör (olaj, vászon, 32×45, 1965); Kompozíció (olaj, vászon, 1965); Táj (olaj, vászon, 1965); Rovar – gép (olaj, vászon, 1966); A motor indítása (olaj vászon, 80×102, 1967); Evolúció (olaj vászon, 80×100, 1967); Körkompozíció (akvarell, 1968); Sebesség – kompozíció (akvarell, 1968); Kör, négyzet és a kettő között (1969); Információ (I. 146×196, II. 70×100, III. 70×100, vegyes technika, 1969); Sebesség (olaj, vászon, 61×81, 1971); Ideális és valódi irány (olaj, vászon, 61×78,8, 1971); Sebesség – anyag (olaj, vászon, 60,7×81, 1971); A katasztrófa lehetséges (vegyes technika, 60×80, 1971); Lassan vagy gyorsan (vegyes technika, 60×80, 1971); Juhász az autó-felhő alatt (kollázs, 70×50, 1971 körül); Optimális sebesség (olaj, vászon, 100×119,3, 1972); Szélvédő (olaj, 1972); A vezető lelkesedése (olaj, vászon, 79,8×100, 1972); Közlekedés (I., II., vegyes technika, 1968); Autó, cél vagy eszköz (olaj, vászon, 60,5×80,5, 1972); Autó (I., II., karton, 43×58, 1972); Kérdezd a hasad (kombinált technika, 1976); Gondolkodj a hasaddal (kombinált technika, 1976); Kukorica és Mondrian (olaj, vászon, 1978); Afrika (olaj, vászon, 1978); Közlekedés (olaj, 1978); Átalakulás (olaj, 1979); Hogy a jelenben éljünk (fotó, 1980); Folyamat négy képben (olaj, vászon, 1980); A médiumot érezzük, az eszmét nem ismerjük (olaj, vászon, 1980); A felkelés kezdetétől a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács második üléséig (olaj, 1981); Harc a függetlenségért (olaj, 1981); Egység – az állandó mozgatóerő (olaj, 1981); Társastermelés (olaj, 1982); Raffaello 1483–1983 (magasnyomás, akvarell, 1983); Papírszobor (1983); Raffaello Galateája (magasnyomás, akvarell); Növény, állat, ember egysége (olaj, vászon, 1984); Hommage á Franz Mare (akril, karton, 50×70,5, 1985); Az információk egységbe fogják össze a világ részeit (kombinált technika, 1986); Múlandóság (vegyes technika, 1986); Létezés –múlandóság vég nélkül (kombinált technika, 1986); Két irány (vegyes technika, 1986/1987); Út a Telepre (olaj, 80×65, 1988); köztéri m.: Freskó (al secco, 600,5×300, kishegyesi ált. iskola előcsarnoka, 1956); Mozaik (márvány, 400×300, Topolya, Pannónia Motel, 1957); Mozaik (márvány, 400×300, Topolya, Pannónia Motel bárja, 1959); Mozaik (márvány, 400×300, Topolya, Népkönyvtár, 1960); a Petőfi-brigád megalakulásának 20. évfordulójára emelt emléktábla (Topolya, 1964); Sgraffito (600×300, Szabadka, Műszaki Főisk.); Napóra (5,5×3,5 m-es márványmozaik, Szabadka, Pátria Szálló bejárata).
Könyvillusztrációi:
A M. Szó Népnaptára 1955. Sáfrány Imrével. (Újvidék, 1954); Sejpes Ferenc–Berkes László: Harmadik olvasókönyv. (Újvidék, 1955); A M. Szó Népnaptára 1956. B. Szabó Györggyel, Sáfrány Imrével, Kovács Sztrikó Zoltánnal és Ljubomir Ilić-Bagollyal. (Újvidék, 1955); A M. Szó Népnaptára 1957. B. Szabó Györggyel, Sáfrány Imrével, Kovács Sztrikó Zoltánnal és Aladics Sándorral. (Újvidék, 1956); A M. Szó Népnaptára 1963. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1962); Németh István: Hűtlen este. (Újvidék, 1964); A M. Szó 1967. évi Népnaptára. Kaupert Pállal és Szeles Károllyal. (Újvidék, 1966); A M. Szó 1968. évi Népnaptára 1968. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1967); A M. Szó 1969. évi Naptára. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1969); A M. Szó 1970. évi Naptára és Évkönyve. Kaupert Pállal. (Újvidék, 1969); Németh István: Jegykendő. (Újvidék, 1995). Fedőlap és illusztrációk: Sejpes Ferenc: Magyar olvasókönyv a nyolcoszt.-os iskolák IV. oszt.-a számára. (Újvidék, 1956); Burány Nándor: Hadjárat. (Újvidék, 1975). Borító- és fedőlaptervek: Balázs Pál: Virágoskert. (Újvidék, 1955); Bori Imre: A vajdasági ég alatt. A jugoszláviai magyar költészet antológiája. (Újvidék, 1960); Illyés Gyula: Svet pustara. (Újvidék, 1961); Kolozsi Tibor: Gyeplő és zabla. (Újvidék, 1962); Szirmai Károly: Falak, puszta falak. (Újvidék, 1970). Fedőlaptervek: Zákány Antal: Varázslat. (Újvidék, 1961); Zentai művésztelep. (Újvidék, 1980). Borítón levő rajz: Petkovics Kálmán: Fekete betűs ünnep. (Újvidék, 1963). Szövegrajzok: Bencz Mihály: Magasok vándora. (Újvidék, 1965). Rajzai könyvben: Kép Költemény Képköltemény (Újvidék, 1970).
Művei lapokban:
Híd (1965/12); Híd (1967/2–3); Új Symp. (1967/23); Új Symp. (1976/134–135); Híd (1987/1); Kilátó (M. Szó, 1990. ápr. 14.); Kilátó (M. Szó, 1995. ápr. 8.); Híd (2002/5).
Könyvei:
A zentai festőtelep. Előszó, szerk. (Újvidék, 1962); Tóth József (1916–1935). Vál. ~. A bev.-t írta Szeli István. (Újvidék, 1970); Zentai művésztelep. Tripolszky Gézával, Farkas Nándorral. (Újvidék, 1980).
Képzőművészeti írásai:
(selección): en el diario Magyar Szó: Művésztelep Zentán. (1952. júl. 27.); A topolyai művésztelep második kiállítása. (1954. okt. 21.); A becsei művésztelep kiállítása. (1954. dec. 2.); Három fázis. A grafika varázsa. B. Szabó György beográdi tárlata. (1957. febr. 8.); Két út. Egy tehetség elindulásáról [Mojak Péter]. (1957. márc. 17.); A zentai művésztelep jellegzetessége. (1957. okt. 20.); Fővárosi minőség. A topolyai művésztelep ötödik kiállítása. (1957. okt. 27.); Megkezdődött a munka a művésztelepen. Bemutatjuk az écskai tábor részvevőit. (1958. júl. 20.); A művészet az ember (és Zrenyanin) szolgálatában. (1958. okt. 12.); Baranyi Károly: Bölény. (1959. nov. 17.); Konyovics Milán faliszőnyeg kiállítása Beogradban. (1960. máj. 11.); Európai színvonalú grafika. B. Szabó György tárlatáról. (1960. aug. 7.); Művészi és társadalmi hatás. Három festőtelep tárlata. (1960. szept. 9.); Művészi és társadalmi hatás – Három festőtelep tárlata – Képbemutató Becsén, Zentán és Topolyán. (1960. nov. 9.); Önkéntes számkivetés. A rút dolgok igaza. Benes József tárlata Suboticán. (1961. jan. 20.); Hibrid formák – A Becsei Művésztelep. (1961. okt. 20.); „Zombori képzőművészeti ősz.” (1961. nov. 26.); Palicsi Képzőművészeti Találkozó. (1962. aug. 26.); Új lehetőség. A Palicsi Képzőművészeti Találkozó. (1962. szept. 2.); Két művésznő tárlata – Oprešnik Ankica kiállítása Szuboticán, Vida Locics kiállítása Zentán. (1962. nov. 23.); Egy művész kibontakozása – Milun Mitrovics kiállítása Szuboticán. (1962. nov. 23.); Felszabadult elemi erők. Konyovics Milán zombori tárlata. (1962. nov. 11.); Zombori őszi tárlat hét absztrakt festő kiállítása. (1962. dec. 9.); (1963. febr. 15.); Szabadkai festők tárlata. (1963. máj. 12.); A képzőművész [B. Szabó György]. (1963. jún. 16.); A vajdasági művésztelepek az idei nyáron. (1963. aug. 29.); A képzőművészet gazdagítja az életet – Tanácskozás Suboticán a képzőművészeti nevelők képesítéséről. (1963. okt. 20.); Benes József kapja a Fórum-díjat. (1964. febr. 14.); A nevelők színvonala. (1964. márc. 31.); Tíz év grafikája. (1964. aug. 23.); Magyar művészek belgrádi tárlata. (1965. okt. 3.); Intim művészet – A Topolyai Művésztelep huszonegyedik tárlata. (1965. okt. 28.); Két festő vallomása – Beszélgetés a Forum-díjas művészekkel. (1966. márc. 22.); Benes József tárlata Novi Sadon. (1966. márc. 22.); Három évtized palettái. (1966. jún. 12.); Az autodidakta grafikus, Andruskó Károly linóleummetszetei. (MSz, 1966. szept. 29.); A kommúna szolgálatában. (1966. nov. 27.); Husvéth Lajos művészete. (1966. dec. 11.); Készülődés Szegedre – Szabadkai képzőművészek tárlata. (1967. máj. 11.); Szórakozás és művészet. A Palicsi Találkozó tárlata. (1967. júl. 9.); Dinamika, meditálás, elkötelezettség – A topolyai Művésztelep idei tárlata. (1967. nov. 22.); Vinkler Imre (1967. dec. 26.); Beszélgetés Baranyi Károllyal. (1968. jan. 14.); A harmadik évtized konstruktív festészete (1967. jan. 21.); Ifjúsági művésztelep. Csurgó első kiállítása Szabadkán. (1968. jan. 30.); Kiállítások a Forum klubjában. (1968. febr. 14.); Pechán Béla tárlata. (1968. febr. 21.); Vita a képtárról. (1968. márc. 23.); Szegedi művészek Szabadkán. (1968. ápr. 4.); Csincsák Elemér kiállítása Szabadkán. (1968. ápr. 21.); Nagyapáti Kukac Péter háromnapos tárlata. (1968. ápr. 21.); Egy naiv festő [Nagyapáti Kukac Péter]. (1968. máj. 5.); Szabadkai képzőművészek Szegeden. (1968. máj. 8.); Baranyi Károly és Zlata brüsszeli kiállítása. (1968. máj. 11.); Baranyi Zlata ezüstérmet kapott Brüsszelben (1968. júl. 6.); A vajdasági avantgarde művészet megteremtője 4(1968. szept. 29.); Keramikai triennále Szabadkán. (1968. okt. 20.); A hetedik évtized festészete. (1968. dec. 8.); Új figurális festészeti irányzat az USA-ban. (1969. jan. 12.); Vásárhelyi művészek Zentán. (1969. márc. 23.); Bolyongó paletta [Balázs G. Árpád]. (1969. aug. 2.); Petrik Pál szabadkai tárlata. (1969. ápr. 14.); „Ha nem Vajdaságban élnék, világhírű lennék. Baranyi Károly és Zlata kiállítása a munkásotthonban. (1969. ápr. 20.); Új törekvések. (1969. jún. 8.); Programozott művészet. (1969. szept. 14.); Antoni Tapies. (1969. szept. 21.); A festők festője [Rembrandt]. (1969. nov. 16.); A vajdasági képzőművészek temesvári tárlata. (1969. nov. 18.); Több mint természet. (1969. nov. 23.); A gyáripar anyaga a művészetben. (1969. nov. 28., 29., 30.); Pechán József szabadkai tárlata. (1969. dec. 6.); Korszerű művészet Temesváron. (1969. dec. 7.); A képzőművészet lemaradása Vajdaságban (1969. dec. 14.); Vajdaság problémái a képzőművészetben. (1970. jan. 13.); Bosch + Bosch. (1970. márc. 8.); Mirko Racki jubiláris tárlata. (1970. márc. 29.); Nagy életkedvvel dolgozom ma is. Balázs G. Árpád tárlata. (1970. máj. 9.); A budapesti Műcsarnok megrendezi Milan Konjović tárlatát. (1970. máj. 10.); Szabadkai és szegedi képzőművészek közös kiállítása. (1970. dec. 19.); Fiatal vajdasági képzőművészek. (1971. márc. 27.); Petrik Pál üvegképei. (1971. máj. 13.); A lét kérdései Benes képeiben (1971. máj. 22.); Vasárnap nyílik meg Husvéth Lajos kiállítása Szabadkán (1971. szept. 3); Képtár Horgoson. (1971. szept. 18.); Az e× libris mestere. Andruskó Károly munkásművész arcéle. (1972. jan. 5.); Homonai Pál sikere. (1972. jan. 9.); A vizuális és a konkrét költészet fejlődése. (1972. jan. 22.); Karlócai akvarellek [Tóth László]. (1972. márc. 24.); Nagyapáti Kukac Péter. (1972. máj. 31.); Boldizsár Iván első önálló tárlata. (1972. jún. 2.); Nagyapáti Kukac Péter az első naiv festőnk. (1972. jún. 23.); Az eredeti rajz tárlata Rijekán. (1972. aug. 1.); Műemlékek és idegenforgalom. Kevés a szakember a műemlékvédelemben. (1972. szept. 29.); Merre tart az emberiség? (1972. okt. 13.); A szabadkai e×presszionisták kiállítása. (1972. nov. 22); Homonai Pál. (1972. nov. 28., 29., 30.); A szabadkai képzőművészet 25 éve. (1970. dec. 5.); Csernik Attila újvidéki tárlata. (1971. márc. 17.); Faragó Aranka újvidéki tárlata. (1972. dec. 12.); Szín és forma. Dragoslav Stevanović-Síp újvidéki tárlata. (1972. dec. 13.); Az ösztön és az ész két pólusa között. B. Szabó György művészete. (1972. dec. 30.); Művésztelepek és képtárak. (1973. jan. 1.); A Képzőművészeti Találkozó 10 éve és 11 tárlata. (1973. jan. 7.); Homonai Pál. (Képek Ifjú Gábor. 1973. jan. 21.); Választékos ízlés. Boschán György szabadkai tárlata. (1973. márc. 1.); Értékelés és kritika. (1973. márc. 25.); Elektromos figurák. Maurits Ferenc tárlata. (1973. ápr. 1.); Racionális tér és szerkezet [Baráth Ferenc]. (1973. ápr. 19.); A grafika a termelés és a fogyasztás tükrében. A ljubljanai grafikai biennále 10. tárlata. (1973. jún. 8.); Szobor és kerámia [Baranyi Károly és Zlata kiállítása Bp.-en]. (1973. júl. 22.); Környezet és művészet. Húszéves a topolyai művésztelep. (1973. aug. 26.); Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj. (1973. szept. 4.); E×presszív erővel [Dudás Antal]. (1973. szept. 12.); Magyar képzőművészeti tárlat Belgrádban. (1973. szept. 16.); Muzslyai művészeti tábor. (1973. szept. 18.); Húszéves a becsei múzeum. (1973. szept. 23.); A napot eltakaró jelenség. Kosa Boksan újvidéki tárlata. (1973. szept. 27.); Andruskó Károly grafikusművész. (1973. okt. 7.); Begyűjtés helyett értékelést. Az újvidéki képzőművészek tárlata a Munkásegyetemen. (1973. okt. 14.); Időszerűség és minőség. Párizsi Ifjúsági Biennále. (1973. nov. 11.); Az építészet egyhangúsága ellen. (1973. nov. 25.); Sikeres pályázat. (1973. nov. 28., 29., 30.); Művelődés a vállalatokban. (1973. dec. 2.); Az iparművészet nemesítő szerepe. (1973. dec. 9.); Csendes merengés – A Zentai Művésztelep tárlata. (1973. dec. 12.); Adósságunk törlesztése [B. Szabó György emléktárlata]. (1973. dec. 16.); Tuniszi mozaikok. (1973. dec. 23.); Szobrok mint életképek. (1974. jan. 6.); Egy képtár a platform tükrében [Újvidéki Modern Képtár]. (1974. márc. 17.); Megkeressük a közönséget. A Vajdasági Múzeum a művelődési platform tükrében. (1974. márc. 24.); Munkásművész becsei kiállítása [Agócs András]. (1974. ápr. 14.); A vonal mestere [Dobó Tihamér]. (1974. ápr. 25.); Az amatőr képzőművészet. (1974. ápr. 30. máj. 1., 2.); Munkásművész becsei kiállítása [Agócs András]. (1974. ápr. 14.); Egy képtár a platform tükrében [Újvidéki Modern Képtár]. (1974. márc. 17.); Megkeressük a közönséget. A Vajdasági Múzeum a művelődési platform tükrében. (1974. márc. 24.); Faragó Endre kapta a Fórum Képzőművészeti Díját. (1974. máj. 5.); Ember és gép. (1974. jún. 23.); Balázs G. Árpád tárlata. (1974. nov. 24.); Kísérletezés a betűvel [Csernik Attila]. (1975. febr. 14.); Milan Konjović kapta a Forum Képzőművészeti Díját. (1975. márc. 14.); A Pécsi Grafikai Műhely. (1975. márc. 30.); Reprezentáló nagyok [Almási Gábor]. (1975. máj. 25.); Jelenkori grafikánk – A Képzőművészeti Találkozó tárlata Szabadkán. (1975. dec. 21.); A Miskolci Grafikai Biennále tárlata. (1976. febr. 15.); Milan Konjović kapta a Forum Képzőművészeti Díját. (1975. márc. 14.); Festmények és grafikák. Benes József újvidéki tárlata. (1976. ápr. 9.); Török István pacséri kiállítása. (1976. ápr. 18.); Nem a valóság, hanem az eszme adott lendületet. Ma veszi át Balázs G. Árpád a Fórum díjat. (1976. máj. 21.); Az op-art művészeti módszer. (1976. jún. 17.); Fiatal képzőművészek tárlata a Fórumban. (1976. jún. 22.); Sáfrány Imre 25 éves festői és művészi munkássága. (1976. okt. 10.); Szabadkai képzőművészek kiállítása. (1976. okt. 30.); Mitrovicai szalon ’76 – Keresztmetszetek tárlata. (1976. dec. 11.); A művésztelepek országos manifesztációja. (1976. dec. 19.); A művésztelep összehasonlító tárlata. (1977. jan. 9.); A Milan Konjović Képtár tíz éve. (1977. jan. 13.); Az Écskai Művésztelep húsz éve. (1977. jan. 23.); Képzőművészeti kritikusaink közgyűlése. (1977. márc. 27.); A képzőművészeti kritikusok szövetségének megalakítása. (1977. ápr. 6.); A ×V. Képzőművészeti Találkozó. (1977. máj. 31.); Köszöntjük Balázs G. Árpádot. (1977. nov. 2.); A mérsékelt haladás jegyében. (1978. okt. 5.); Szabadkai művészek Szegeden. (1978. okt. 28.); Egységes grafikai kultúra. (1978. nov. 16.); Idő és hangulat – Banjalukai művészek szabadkai tárlata. (1978. dec. 3.); A művészet társult a termeléssel. (1978. dec. 19.); Grafikai kultúra. (1979. jan. 4.); A munka tett emberré. Andruskó Károly Kultúra Szikrái Díjat kapott. (1979. jan. 6.); A munkásmozgalom, a Híd és a képzőművészek. Almási Gábor szobrászművész az 1938. évi szabadkai kiállításról. (1979. okt. 30.); Szervesen kapcsolódni az ipari termeléshez. (1979. nov. 4.); Az autentikus Vajdaság. Milan Konjović nyilatkozik művészete és a sajátos vajdasági szellem közötti viszonyról, abból az alkalomból, hogy az Akadémia tagja lett. (1979. dec. 15.); A képzőművészet szolgálatában. (1979. dec. 23.); Modern térszemlélet – Szlovén grafikusok kiállítása Szabadkán. (1980. ápr. 19.); Az agyagművesség – IV. Keramikai Triennále Szabadkán. (1980. jún. 15.); Velencei Biennále. A modern képzőművészet útja. (1.) Az élethű ábrázolástól a szociális gettóig. (1980. nov. 8.); Energia és mítosz. A hetvenes évek képzőművészete a Velencei Biennále tükrében. (1980. dec. 13.); A napos oldalon állok, de ott vannak a legnagyobb árnyékok. Beszélgetés Milan Konjovićtyal, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia alapító tagjával székfoglalója alkalmából. (1981. jún. 18.); A VI. TAKT kiállításának újdonságai. (1981. aug.3.); A modern művészet kezdetei Vajdaságban. (1981. okt. 18.); B. Szabó György. (1981. dec. 16.); Végletek közötti művészet [Almási Gábor]. (1982. jan. 28.); A vajdasági grafika megalapítója [Balázs G. Árpád]. (1982. júl. 24.); Időszerűség és folytonosság. Miért első a zentai művésztelep? (1983. márc. 22.); Az amatőr művészet és a gyakorlati élet. A TAKT idei programja. (1983. ápr. 4.); A Zenit és a húszas évek avantgarde művészete. Kiállítás a belgrádi Nemzeti Múzeumban. (1984. márc. 16.); Humor és fantasztikum. Új dimenziók Rácz János fotógrafikáiban. (1984. ápr. 7.); Szenvedély és tűnődés a művészetben. Jegyzetek a zágrábi Mimara-gyűjtemény festményeiről. (1984. ápr. 16.); Népi építészet és köztéri szobrászat Temerinben. (1984. júl. 6.); Az Új Symposion tárlata 1965–1985. Folyóirat a képzőművészet tükrében. (1985. jún. 18.); A természet szeretete. Szajkó, Balažević, Kalmár kiállítása Zentán. (1985. dec. 7.); Az ágak úsznak a vízen. Milivoj Nikolajević akvarelljei. (1986. jún. 14.); Lassú idő, nyugalmas táj. A műpártoló Töröcsik Istvánnal. (1986. jún. 7.); A rajz a képzőművészet kezdete. A ×. Rijekai Rajzbiennále (1986. aug. 16.); A modern művészet kezdetei Vajdaságban (1987. okt. 31.); Dolgozók hetilapban: Konyovics Milán ünnepe. (1958. nov. 1.); Népes művészrokonság. A TAKT kiállítása az újvidéki Forum klubjában. (1987. jan. 8.); a Képes Ifjúság hetilapban: B. Szabó György. (1981. dec. 16.); a Híd folyóiratban: Részlet az Olvasókör kiállításával kapcsolatos ankétra érkezett válaszából. (1938. okt. V. évf. 10. sz.); Emberség, ésszerűség. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. Bp., 1963. III. (1964/6); A képzőművészet helye. (1966/2); Ifjúsági művésztelep Csurgón. (1968/2); Baranyi Károly életműve. (1970/1); Két művészeti korszak találkozása. Pechán Béla és Baráth Ferenc egymás mellett. (1977/2); Színtelen üresség. Petrik Pál festészetéről. (1977/2); Sáfrány Imre. (1977/5); Balázs G. Árpád művészete. (1977/10); Új kezdeményezések: A 2. Temerini Amatőr Művésztalálkozó kiállítása. (1977/12); Konstruktivizmus és monumentalitás [Baranyi Károly]. (1978/4); A jugoszláv grafika 1900 és 1950 között. (1978/5); Fiatal vajdasági képzőművészek. (1978/6); A szecessziótól napjainkig [Pechán Béla]. (1978/7–8); A jugoszláv művészet 1970 és 1978 között. (1978/11); Oláh Sándor és a vajdasági művészet. (1979/5); A modern keramika félszázada Szerbiában és Vajdaságban. (1979/10); Tér és idő. Wanyek Tivadar metafizikai festészete. (1981/2); A Képzőművészeti Találkozó kiállításáról. (1983/3); Bosán György művészete. (1983/5); Francia festészet Belgrádban. (1985/7–8); A nyugat-berlini Nemzeti Galéria remekművei Belgrádban. (1986/3); Futurizmus és futurizmusok. (1986/11); Kassák időszerűsége. (1987/3); az Üzenet folyóiratban: A továbbélés szimbóluma [Szilágyi Gábor]. (1971/1); Fény és tér [Torok Sándor]. (1972/4); Hű tolmácsa környezetének [Wanyek Tivadar]. (1981/6); az Új Symposion folyóiratban: Csernik 70. (1972. júl.–aug.); EK A művésztelepek krízise. (1971/79); A I×. párizsi biennále. (1975/127–128); A vajdasági művészettörténeti kutatás módszerének racionális vázlata. A vajdasági művészettörténeti kutatás módszerének szubjektív vázlata. (1976/134–135); Csernik Attila vizuális költészetéről. (1978/153); könyvben: A vonal mestere. Dobó Tihamér rajzkiállítása Újvidéken. Végzet és akarat. Dobó Tihamér emlékére 1937–1987. (In memoriam Dobó Tihamér, Újvidék, 1997); fordítása: Bogomil Karlavaris: Színek, vonalak. (Újvidék, 1961).
Művei közgyűjteményben:
colecciones de colonias de artistas (Zenta, Topolya, Écska, Óbecse); József Tóth Colección de la Fundación (Zenta); Galería Serbia Matica (Novi Sad); Museo de Arte Moderno (Novi Sad); Encuentro de Bellas Artes de Subotica; Museo de la ciudad de Zentai; Museo de la Ciudad de Sombor; Bečej Museo de ciudad; Colección de arte del hogar Dr. Vinko Perčić (Subotica); Biblioteca de la ciudad de Subotica; Musa de Topolyai. colección local de historia local.
Irodalom:

György Szabó: Notas sobre la primera exposición del Gremio de Bellas Artes en Budapest. (Kal., 1943/4; György B. Szabó: Experiencia, papel, profesión, Novi Sad, 1988); György B. Szabó: Pintores, escultores. (Juegos festivos húngaros, Palic 1952, Novi Sad, 1952); Géza Vukovics: Á. Exposición subotica de György J. y B. Szabó. (M. Szó, 17 de mayo de 1956); VG: Servicio Al Colonias de Arts. Fueron galardonados con el Premio del Foro de Evening. El camping no es intencionado y es cultural y cultural. Conversación Á. Con J., el primer ganador. (M. Szó, 25 de diciembre de 1960); DZ: Amante de las colonias de arte. (7N, 27 de 1961);II Likovni susret - Palić. Cat. (Subotica, 1963); Tihomir Savić: Ečka umetnička kolonija. (Novi Sad, 1965); Bela Duranci: Jožef Ač. Cat. (Novi Sad, 1967); János Bányai: Á. La pintura de J. Ottó Tolnai: Á. J. Grandes cielos. Esbozo. (New Symp., 1967/23); Imre Sáfrány: Dinámica celeste y terrestre dinámica. Cara a cara Á. J. pintor. (7N, 10 de 1967); Consejo del Consejo de Vojvodina. Djordje Jović: Cuatro veces más que haya falta de autosuficiencia en Vojvodina. (Urdruženje likovnih umetnika Srbije Podružnica za Vojvodinu, Novi Sad, 1968); × III colonia colonial Ečka.Cat. (Savremena galerija umetničke kolonije Ečka - Ečka, 1968); Slikarstvo u umetničkim kolonijama. Cat. (Osmi Likovni susret, Subotica, 1969); Djordje Jović: Zrenjanin i okolina. Slikari umetničke kolonije Ečka. 1956-1970. Kat. (Salón y Galería del Encuentro de Bellas Artes, Subotica, 1970); Liquidez de la Vojvodina. Cat. (Umetnički paviljon Mali Kalemegdan, Beograd, 1970); Liquidez de la Vojvodina. Cat. × IV IV de Podružnice ULUS-a para SAP Vojvodina (Zrenjanin, Subotica, Vršac, 1972); Erzsébet Juhász: En las garras de los pensamientos y las emociones. (M. Szó, 21 de mayo de 1972); Ah. J. exposición (M. Szó, 29 de septiembre de 1972); El Gobierno de la República de Polonia. (Galería savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1972); × II Likovna jesen IV Trijenale savremenog jugoslovenskog crteža oktobar noviembre noviembre noviembre 1972 Gradski muzej Sombor; Piroska Csáky Sörös: El libro húngaro de Yugoslavia 1945–1970. (Novi Sad, 1973); Ferenc Fehér: Cultura de visión no desarrollada. Ah. J. es el ganador del Premio Nagyapáthy de Bellas Artes. (M. Szó, 21 de octubre de 1973); Umetničke kolonije u Vojvodini 1952–1972 Colonias de artistas de Vojvodina. × II Encuentro de Bellas Artes Likovni susret Szabadklai, 1973; Bálint Szombathy: Investigación lingüística y nuevo compromiso. Ah. J. estudios visuales. (M. Szó, 27 de abril de 1974); Jorđe Jović: Crtež likovnih umetnika Vojvodine. (Udruženje likovnih umetnika Vojvodine, Novi Sad, 1975); Pejzaž u savremenoj umetnosti Yugoslavije. Cat. (Museo Nacional de Zrenjanin, 1974/1975); Imre Pató: El repertorio del puente 1934–1941. (Novi Sad, 1976); Ottó Fenyvesi: reembolso sin dientes. Imagen / Poema / Imagen poema, Foro, Novi Sad, 1970/75. . (New Symp., 1976 / 130-131); János Sziveri: Dentro de los límites de la razón. Ah. El mundo artístico de J. (New Symp., 1976 / 134-135); Ottó Fenyvesi - János Sziveri: Las bellas artes no son un campo inocente. Entrevista con Á. J.-up. János Sziveri: dentro de los límites de la razón. Ah. El mundo artístico de J. Magdolna Danyi: Lecciones de una encuesta. (New Symp., 1976/136); 20 adorado por la colonia eclesiástica Ečka. (Ečka, Galerija Umetničke kolonije 1976 Subotica, × V Likovni susret, 1976/77); Otto Fenyvesi: Conflicto con la materia, conflicto con el mundo. No. 1. (New Symp., 1977/141); Jorđe Jović: Akvarel likovnih umetnika Vojvodine učesnika u radu umetničkih kolonija. Cat. (Izložbeni paviljon umetničke kolonije Ečka, 1977); Slika. Majski susreti u Ečki. Dela likovnih umetnika Vojvodine učesnika u radu umetničkih kolonija 1953–1979 (Izložbeni paviljon umetničke kolonije Ečka, 1979); Exposición de artistas de Vojvodina. Kat. (Katona József Múz., Kecskemét, 1979); Miloš Arsić: Likovna umetnost u Vojvodini 1944–1954. (Galería savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1980); László Kerekes: Falta un punto fijo. Conversación Á. J. pintor. (Puente, 1982/11); Umetnička kolonija Bačka Topola, 30 godina stvaralaštva - Colonia de artistas de Topolya, 30 años de trabajo creativo (Topolya, 1983); János Herceg: el pintor de la palabra húngara. Saludo elegante (Puente, 1984/12); Bibliografía de la editorial Forum Forum 1957–1983. Formar un equipo. Csáky S. Piroska. (Novi Sad, 1984); Crónica. ××. siglo Vojvodina gráficos. (Puente, 1985 / 7–8); Miloš Arsić: Gráficos en Vojvodina. (Galería savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1985); B. Gy .: × IP. gráficos de Vojvodina del siglo (Híd, 1985 / 7-8); Miloš Arsić: Jožef Ač. (Galer savremene umetnosti, Novi Sad, 1986); Ah. J. Las entradas: Herceg János, Sziveri János, Sava Stepanov. (Novi Sad, 1986); Sava Stepanov: El buscador constante. Ah. En relación con la exposición de J. Panchová (Puente, 1986/6); Bela Duranci: Las bellas artes de Vojvodina. Aditivos para × ×. investigación de la historia del arte del siglo. (Puente, 1986 / 6–12); Ferenc Fehér: Á. Enfoque de J. al mundo pintoresco (M. Szó, 12 de julio de 1986); János Herceg: Discos brillantes: introductorios Á. El obrero de J. pintor1 publicó una pequeña monografía. (Dolg., 24 de julio de 1986); Bálint Szombathy: una obra presentada en Burka. (M. Szó, 23 de agosto de 1986); Éva P. Náray: Arte más allá de las convenciones. (Puente, 1986/11); Crónica. Ah. J. exposición retrospectiva. István Rajcsán: Á. J. (Bridge, 1986/12); Mosquito S [ándor].: Nuevos libros. Una monografía que presenta una rica obra. (Népúj., 19 de diciembre de 1986); Ah. El arte de J. Ottó Tolnai: Á. antelación J.. Imre Bori: delante de las fotos del pintor. Bela Duranci: la pintora, organizadora y crítica de arte. Sava Stepanov: Hacia los grandes cielos. Géza Tripolsky: Á. J. y la colonia de artistas Zentai. (Puente, 1987/1); Bori Imre: Á. J. (M. Szó, 14 de febrero de 1987); Antal Dudás: Á. Exposición de un pintor de J. Novi Sad. (7N, 20 de marzo de 1987); István Tari: Presentamos las obras de József Ács. Una mini-exposición de Capable Youth. (KI, 18 de octubre de 1989); Éva P. Náray: Aprendiendo y enseñando a vivir. Entrevista con el Premio de la Liberación Á. J.-up. (M. Szó, 24 de octubre de 1987); Likovni susret - Encuentro de Bellas Artes, Subotica, 1962-1987. (1988); Ferenc Fehér: Á. El acercamiento de J. al pintoresco mundo. (FF: Undertaked World, Novi Sad, 1988); György B. Szabó: Nuestro arte en 1950. El primer intento de recoger el material de los pintores húngaros de Vojvodina. (Dos entrevistas sobre la exposición en Palic). El camino del desarrollo de las bellas artes húngaras en Vojvodina. Nuestro bello arte en la balanza. (Algunas lecciones de la exposición Palic). Un movimiento y sus perspectivas. (Dos entrevistas relámpago sobre colonias de artistas) (B. Sz. Gy.: In the Shadow of Space and Time, Novi Sad, 1989); Miloš Arsić: Slikarstvo u Vojvodini 1955–1972. (Galería savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1989); Bela Duranci: Umetničke kolonije. (Subotica, 1989); Bálint Szombathy: Á. Cincuenta años de la carrera de J. (Art. 1990/1); Tibor Gajdos: La llama se apagó. Ah. J. 1914–1990. (Ed., 1990/4); In memoriam Á. Bálint J. Szombathy: La auto búsqueda continua del espíritu creativo. (La imagen de carrera cerrada de Á. J.). Ottó Tolnai: Ramo de rosas heladas. János Bányai: Á. J. Bela Duranci: El pintor inquieto. (Puente, 1990/4); Bori Imre: Á. La muerte de J. (M. Szó, 5 de abril de 1990); István Tari: Á. La muerte de J. (1914–1990) (KI, 11 de abril de 1990); Károly Dudás: Esas conversaciones que duran hasta el amanecer ... Á. La muerte de J. Mihály Csordás: En el encanto de la libertad artística. Ah. La muerte de J. (7N, 13 de abril de 1990); Ah. La memoria de J. Géza Juhász: The Chimmer of Fire. Erzsébet Juhász: En la sala de espera. Géza Tripolsky: Nuestra calle. (M. Szó, Lookout Tower, 14 de abril de 1990); Bela Duranci: JA (Duga nad Akademijom, 1991); Ottó Tolnai: Á. J. Preliminar. Ramo de rosas heladas. (A: El payaso desnudo, Novi Sad, 1992); Bálint Szombathy: Á. J. typograms. (M. Műh., 1992/82); Miloš Arsić: Actos y desventajas en Vojvodine 1973–1993. (Galería savremene likovne umetnosti, Novi Sad, 1994); Bela Duranci - Anna Baranyi - Zoltán Sebők: Sobre las bellas artes húngaras en Vojvodina. (György Sümegi - Piroska Tóth: Here and Inside. Conversaciones sobre Bellas Artes. Békéscsaba, 1994); Géza Vukovics: Conflicto en Siracusa. Recuerdo de Á., Quien murió hace cinco años. J.-re. (M. Szó, 8 de abril de 1995); Bela Duranci: Nadjbanja i Vojvodjani. Baia Mare y la gente de Vojvodina. El culto a las colonias. Cien años de la colonia de artistas. Cat. (Likovni susret, Subotica, Reunión de Bellas Artes, Subotica, Novi Sad, Novi Sad, 1996); Donación Dr. Vinka Perčića, umjetnine zavičajne zbirke. Colección de arte casero de una donación del Dr. Vinko Perčić. (Galería Zavičajna Dr. Vinko Perčić Página principal Galería del Dr. Vinko Perčić, Gradski muzej - Városi Múz., Subotica - Subotica, 1996); [Valéria Balázs-Arth]: Á. J. (RÚL, 1ª ed. Bp., 1996; Bp., 1ª ed. 1999); István Németh: Á. A una foto de J. (Puente, 1997 / 2-4); Géza Tripolsky: Mi foto favorita: Á. J .: Nuestra calle. (Puente, 1997 / 2-4); Béla Csorba: Á. J., TAKT y la escuela de correspondencia de Bellas Artes. (Ed., 1997 / 11-12); B [ALÁZS]. El [rth]. V [alergia].: Á. J. (KMML, 1ª ed. Bp., 1999); 9 +1 Ómoravica 1978–2000. Cat. (2000); Bálint Szombathy: campo verde y barro pegajoso. Pintura húngara del sur, 1920-1999. (Nuevo Art., 2000/8); Ah. J. (ÚMÉL, I. K. Bp., 2001); Bela Duranci: artistas húngaros en el entorno cultural yugoslavo. Artistas húngaros en las bellas artes de Vojvodina. (“En un mundo separado y en un tiempo separado”. Bellas artes húngaras del siglo XX fuera de las fronteras de Hungría. [Bp.] 2001); Sava Stepanov: JA (Á. J. 1914–1990). (Puente, 2002/5); Zoltán Kalapis: Á. J. (KZ: Guía biográfica I. Novi Sad, 2002); Aspecto centralnoevropski vojvođanskih vanguardista 1920–2000 [Aspectos centroeuropeos de la vanguardia Vojvodina 1920–2000]. Granični fenomeni, fenomeni granica. (Museo del Gobierno Autónomo, Novi Sad, 2002); Mária Ninkovné K. Olga: Exposición en la Villa Milekić. Exposición de artistas húngaros de Vojvodina, Palic, 26 de junio - 30 de septiembre de 1952 (Ley, primavera de 2002); Bela Duranci: 50 colonias honorarias en Vojvodina. Cincuenta años de las colonias de artistas de Vojvodina 1952–2002. (× postmaking VII Reunión de Bellas Artes, Subotica, 2003); Olga Kovachev Ninkov: La ilustración del libro húngaro en Vojvodina 1918–2000. ("The Sunken Signs". I. Ilustración del libro húngaro del siglo XX fuera de las fronteras de Hungría desde 1918 hasta el presente) (Bp., 2003); Olga Ninkov Kovačev: una breve descripción de la vida artística de Topolya hasta 1953, expositores de su colección de bellas artes (Mus., 3, 2003). Subotica, 2003); Olga Kovachev Ninkov: La ilustración del libro húngaro en Vojvodina 1918–2000. ("The Sunken Signs". I. Ilustración del libro húngaro del siglo XX fuera de las fronteras de Hungría desde 1918 hasta el presente) (Bp., 2003); Olga Ninkov Kovačev: una breve descripción de la vida artística de Topolya hasta 1953, expositores de su colección de bellas artes (Mus., 3, 2003). Subotica, 2003); Olga Kovachev Ninkov: Las ilustraciones del Libro Húngaro en Vojvodina 1918-2000. ("Signos de los Hundidos". Olga Ninkov Kovačev: una breve descripción de la vida artística de Topolya hasta 1953, expositores de su colección de bellas artes (Mus., 3, 2003).
A szócikkhez felhasznált irodalom:

Balázs-Arth Valéria: Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon
Képek száma: 54
Az alkotó műveinek megtekintése

Frissítés időpontja: 2024-02-13