Települések

	Csantavér Település neve az ország nyelvén: Čantavir Irányítószám: 24220 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Szabadka Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.csantaver.org , www.csantaver.eu/
A település Szabadkától délkeletre, Zentától északnyugatra fekszik. A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. február 16-án az akkor Csongrád megyei „Chontafeyer” falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Ezt követően hihetőleg Corvin Jánosra és ennek özvegye által Brandenburgi György őrgrófra jutott. A mohácsi vészt (1526) megelőzően, Csantavér rendszeresen szerepel a Csongrád megyei adójegyzékben Chontafeyer néven. Említtetik az 1543. évi érseki tized összeírásban is 12 pénz évi adózással. A törökök 1543-ban átszervezik a magyar közigazgatást, és Csantavér a Szegedi járáshoz került. A török idők alatt Csantavér és környéke fokozatosan elnéptelenedett, illetve csak gyér délszláv népesség lakott a környéken, melyek a Balkánról húzódtak fel az elmenekült magyar lakosság helyére. A török hódoltság alatt 1580 és 1590-ben még szerepel a szegedi nahijében 29 és 42 adózó házzal, de azután elpusztult, elnéptelenedett. A későbbi újjászületése Szabadka fejlődésével függ össze. Az 1652. évi Wesselényi féle urbáriumban Csantavér puszta is fel van sorolva, és Szálás faluhoz tarozik. A zentai csata (1697) után Csantavért már csak puszta néven említik. Csantavér telepítését Szabadka város Szokola József szabadosra bízta, aki 1782-ben ezért a vármegyétől némi szabadalmat kér. A szabadkai katonai őrhely szervezésekor (1702) — mint Bajmok és a többi puszták is — Szabadkához csatoltatott. Bajmok pusztán kívül még egy pusztának betelepítésére kötelezte magát a város 1778-ban, s így az 1764-ben betelepíttetni rendelt Ludas helyett Csantavér pusztából lett ismét falu, melynek pecsétjén 1783. évszám áll. 1786 márc. 29-én elkészült e falunak telek- vagy földkönyve is. E faluban Szabadka szabad királyi város gyakorolja a földesúri és patronátusi jogokat. Amikor 1779-ben Szabadka elnyeri a szabad kírályi város címet, az adománylevél ötödik pontja többek között arra kötelezi a város vezetőségét, hogy telepítsék be a hozzá tartozó "pusztákat", közöttük Csantavér pusztát is. 1783-ban a falunak már saját pecsétje van, „SIGILLUM POSSESSIONIS CSANTAVÉR 1783” felirattal. A keresztény lelkészség 1785-ben szerveztetett, amikor megalapítják a falu plébániáját, a templom pedig 1815-ben épült Szent Antal tiszteletére. A templomot 1900-ban bővítették ki és újították fel. 1890-ben 1181 lakóháza volt Csantavérnek, az 1900-as népszámláláskor pedig Csantavér nagyközségben 6875 lélek volt 1181 házban. A száraz- és a szélmalmok kora után 1880-ban megkezdte működést az első gőzmalom, és az I. világháború előtt további két malmot építettek a falu közelében. A modern téglagyártás 1910-ben kezdődött meg. Az 1829-ben megalakult céhrendszer 1872-ben felbomlott ugyan, azonban helyette 1879-ben létrejött a Csantavéri Egyesült Ipartársulat, Matuska József elnökletével, amely a következő évtől az már 74 iparost tartott nyilván. A falu határa rendkívül kicsi, tízezer lakosra csupán 12.000 katasztrális holdnyi megművelhető terület jutott. Ezért az első világháborúig a település lakói Szabadka város földjét bérelték, s ez némileg enyhítette a szántóföld hiányát. A csantavériek elsősorban gabonaféléket, kukoricát, dohányt és kendert termeltek. Az első világháború végéig, illetve a trianoni békeszerződésig, Csantavér Bács-Bodrog vármegyéhez, illetve a Topolyai Járáshoz tartozott. Délvidék visszacsatolását követően 1941-1944 között újra Magyarország része. Az első világháború után, szerb, illetve jugoszláv rendeletre, a zömében magyarok által lakott Csantavér közvetlen közelében két kisebb települést hoztak létre, Bačko Dušanovo, illetve Višnjevac névvel. Ezeknek a falvaknak kezdetben szinte kizárólag szerb telepes lakossága volt. Bačko Dušanovo azonban mára már gyakorlatilag egybenőtt Csantavérrel és mivel a jóval nagyobb Magyar falu lakosai közül többen a közeli szerb településen jutottak telekhez, ma már Bačko Dušanovon is a magyarok alkotnak többséget. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács határozata alapján Bačko Dušanovo-nak hivatalos magyar neve is lett: Zentaörs. Višnjevacon a legnagyobb nemzeti közösség továbbra is a szerbeké, de már itt sem alkotnak abszolút többséget (47%), a magyarok száma pedig meghaladja a 35%-ot (összesen 224 személy). A falu hivatalos magyar elnevezése Meggyes. A fő foglalkozási ág a mezőgazdaság. Az egy főre jutó szarvasmarha állomány itt a legnagyobb egész Szerbiában. Mezőgazdasági termékeiket a kistermelők főleg a közeli Szabadkán, Zentán, illetve Topolyán értékesítik.
Földrajzi koordináták:	+45° 55' északi szélesség, +19° 46' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Csantavér képekben Légi felvétel A katolikus templom régen Templom Páduai Szent Antal-templom 1948/49-es emléklap
Demográfiák (7) Intézmények (8) Rendezvények (15)

Frissítés időpontja: 2011-10-10