Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Bezdán
Bezdán
Település neve az ország nyelvén: Bezdan
Irányítószám: 25270
Körzethívószám: +381 25
Körzet: Zombor
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.bezdan.org.rs , www.bezdan-online.com/a/index.php
Bezdán az egyik legnagyobb északnyugat-bácskai helység, amely a Duna bal oldalán, a szerb-magyar illetve a szerb-horvát országhatár közelében fekszik. Itt halad át a zombor-bezdáni (horvátországi) betonút, s itt vállik le egy ága Bács Béreg felé. A Dunán való-átkelést nagyban megkönnyíti az 1974-ben épült közúti híd. A település neve a szláv bezdan (feneketlen mélység) főnévből származik.

A feltárt régészeti leletek arról tanuskodnak, hogy már több mint 5000 éve ezelőtt ember élt e vidéken. A nagy népvándorlás utolsó hullámaként a IX. században a magyarok érkeztek. Abban az időben a mai Bezdán területén a bodrigok szláv törzse tanyázott.. Ők építették a Bodrog földvárat melyet a Duna a középkor végére lassan elmosott. A vár a mai Bezdántól dél-keletre lehetett 3-4 km-re. A Botond törzs magyarjai a várat elfoglalták, a szláv lakosságot pedig lassan beolvasztották sajat népük soraiba. Már a XII. században a mai Bezdán területén kialakultak varosok: Bodrog, Hájszentlőrinc- 1173, és falvak: Kengy-1198, Udvard, Szőlős- 1255, Paka-1280, Bartyány-1290, Battyány-1305, stb. Bartyány vár maradványai még ma is a Kozara nevű erdőben megtalálhatóak. A Mohácsi csata (1526) után a magyar lakosság északabbra szorult és helyükbe a délröl északra huzódó szerbek telepedtek le.

Bezdán története a török hódoltság előtti időben ismeretlen, de az 1579. évi török defterekben a zombori nahijében már ismernek Bezdán falut, tíz adózó házzal. E helységnévnek azonban később nyoma vész, és csak a XVIII. század elején találkozunk újból a Bezdán névvel, melyet akkor egy folyóra és a körüle elterülő pusztára használtak, ahol ma Bezdán van. Minthogy azonban Bezdánnál a Duna bal partja Bács vármegyében a sok áradás okozta mocsár miatt nem volt megközelíthető, a vármegye 1737-ben a Bezdán-fokon át a Dunához hatvan öl hosszú hídat készíttetett a dunántúli Vörösmart felé. Az új töltés-út a dunai révhez 1845-ben készült el, és pedig 300 ölnyire makadámozva, s ezért az élénk forgalom mellett is jó állapotban volt. Ennek az útnak a folytatása, mely jó téglával volt kirakva, Zomborral kötötte össze Bezdánt.

A magyar királyi kincstár Pozsonyban 1742-ben Losonczi József útján Tolna-, Baranya-, Veszprém- és Somogy vármegyékből római katolikus vallású magyar népet telepíttetett ide a Sterbácz, Paka, Merkopja és Bezdán pusztákból álló határra. A most keletkezett falu Bezdán fok mellé telepíttetvén, Bezdán nevet kapott. A falu alatt volt Sterbácz puszta, azelőtt maga is kis falu, mint a közelében fekvő Csök (Cheoth) nevű dunamelletti falu is, melyet 1724-ben említenek, mint rég elpusztult helységet. A Kígyós-ér keleti oldalán van Merkopnya puszta, s ennek keleti oldalán Paka és Piperos puszta. Az új lakosok nem örökös jobbágyok lettek, hanem szabadon költöző, robotra nem kötelezhető szerződéses bérlők. A falu határát alkotó négy pusztáért 360 forint évi bért fizetett a község a királyi kincstárnak, mint földesurának, úgy hogy csak a 3-5. évben tartoztak dézsmát és kilenczedet adni, s azt Bajára vagy Apatinba vinni a kincstári magtárba, de a földadó alól fel voltak mentve. A szőlők hét évi adómentességben részesültek. A Dunán építendő malmokért a szokásos bért fizetik, a halászatnak egy hetedrésze is az uraságot illette, de a Sterbácz és a Bezdán fokokban az első évben ingyen halásztak, a 2-5. évben pedig 40 forint évi bérért. A rév vagy a komp felállítása az uraság joga maradt. A szokott szabad évek elteltével Bács vármegye 1746-ban az új falut összeíratta és országos adó alá is vette. Első évi adója 729 forint volt, a falu 172 adózó magyar és tót családból állott. A falu temploma eleintén csak vesszőből volt fonva és sárral betapasztva, de ez már 1755-ben összedőlt, és a kincstár 1756-ban újból építtette szilárd anyagból. Ennek helyén épült 1846-ban a Simon és Judás apostoloknak szentelt templom. Cothmann kamarai tanácsos, mint telepítő biztos, 1763-ban cseheket küldött Bezdánba, ahol akkor már 400 ház volt. 1770 szeptemberében összeírták a szőlőket, 1772 augusztus 6-án Bezdánban a helytartótanács rendeletére az úrbéri rendezés történt. A magyar szövegű nyomtatott urbáriumot 1772 december 4-én írták alá és 1773 január 4-én hirdették ki.
Bezdán 1772-ben, a maga költségén, vásártartási privilégiumot szerzett és mezővárossá lett. 1794-ben a mezőváros központjába tűzvész pusztított. A tűz martaléka lett 56 épület és részben a városháza, a templom és az iskola is. Bezdán falu a Bácskában elsők között biztosított Német Péter személyében sebészt a falu számára 1743-ban. Az első orvos csak 1855-ben kezdett el dolgozni a mezővárosban Csihás Ferenc személyében.

1801-ben a 137 szesszió földön 529 házban 360 gazda és 169 zsellér lakott. Földesura azonban a királyi kamara volt. A lakosság mind római katolikus magyar, és 1826-ban is csak kevés német található itt. Már ekkor hatalmasan kifejlett ipara van. 1815-ben kapnak céhszabadalmat a csizmadiák, vargák, takácsok, szabók, szíjgyártók és szűcsök; 1830-ban a tímárok, festők, asztalosok, bognárok, esztergályosok, pékek, fazekasok, szappanosok, bocskorkészítők, vargák, kalaposok, üvegesek, harisnyakötők, fésűsök, szitakötők, ácsok és molnárok. A község határa 13.932 kat. hold, ebből 2575 hold a községé, (de 613 nem használható), 278 hold a Bezdán szigeti ármentesítő társulaté, 309 hold a Ferencz csatorna-társaságé, 2032 hold, többnyire erdő a kir. kincstáré. A dunai révnél van a Ferencz-csatorna kezdő nyílása is, mely előbb lejebb, Monostorszegnél volt, de az 1822. évi dunai gátszakadás miatt a csatornát Bezdán felé kellett irányítani. 1828-ban a dunamenti falvak biztosítására Baracskától Bezdánig a Dunát az Ilimán szigeten akarták átvezetni, azonban ehelyett egy 730 öl hosszú 6 1/2 öl széles és egy ölnél magasabb védőtöltést készíttetett a vármegye. Bezdánban 1821 óta van posta, 1858 óta gőzhajó-állomás és 1864 óta távíró-hivatal. 1831-ben a kolerajárvány idején 750-800-an megbetegedtek, közülük 350-400-an meg is haltak.

1900-ban 7985 lélek lakott itt 1386 házban, ebből 6601 magyar, 1343 német. Vallás szerint volt 7696 római katolikus, 238 izraelita.
Bezdán határához tartoznak: Zöldhalom (Merkopuja), Egyházhalmok (Paka), Piperos, Tatárrév (Pivoda), Sárkánytanya (Sterbácz) és Ferencz József-zsiliptelep. Paka hajdan virágzó község volt. 1409-ben a Pakai Törzsök család nevében már szerepel. 1439-ben a Lekcsei Sulyok családnak van benne része. 1448-ban Pakai Balázs alispán is birtokos itt, és ugyanakkor szerepel a Pakai Veres család is. Itt lehetett valahol Déd község is, mely 1404-ben a Bartáni Peres család birtoka, melytől Zsigmond király a Peres családot - hűtlensége miatt - megfosztja és a birtokot Gyulai Ferencznek és Németi Jánosnak adja. 1430-ban azonban a Maróthiaké lett. Bezdán határában feküdt hajdan Battyán község is, amelynek az anjoukorbeli oklevelekben, 1341-ben már nyoma van és némely kutató szerint azonos a hajdani Bartán faluval, mert szintén ennek közelében, Bezdán mellett, keresendő. Csánki ezt azonban kétségbe vonja, mert a két helység egy időbeli birtokosai mások voltak. Első említését 1305-ben találjuk, amikor Fekete Pathe fiait uralta, kik egy nemes megöletése miatt jószágvesztésre itéltettek, s itteni birtokukat akkor 35 márka vérdíj lefizetésével, comesBulyai de Kulud fia Batand szerezte meg. E század első felében új birtokosként bukkan fel Nagy Péter fia. Kuludi Batand fia János, aki egyszer már királyi emberként is szerepelt, 1342-ben a Battyánhoz tartozó Sárrétben levő három ördögkútja nevű halászó helyét átengedi Pethő cseregi várnagynak, a ki ugyanekkor megszerzi Pathe fiainak battyáni birtokát is. 1422-ben és később is, a lévai Csehek kezére kerűlt a falu, a mely azok sorsában is osztozott. A mohácsi vész utáni időkben is a lévai vár tartozéka volt a falu, melyet Dobó István 1560-ban Ferdinánd királytól kért el.

1865-ben alakult a Polgári Olvasókör, 1869-ben az első iskolaszék és a Bezdáni Férfi Dalegylet, 1870-ben a BezdániCasino Egylet, 1873-ban a Bezdáni Népkör, 1879-ben a Bezdáni Önkéntes Tűzoltó Egylet, 1891-ben a Bezdáni Ipartestület és a Bezdáni Első Takarékpénztár, 1894-ben pedig a Bezdáni Magyar Asztaltársaság jött létre. 1897-ben a Bezdáni Katolikus Kör, a Bezdáni Polgári Kör és az Olvasóköri Dalárda. A lakosok nagyrésze a kosárfonást és a cirokseprő-kötést háziiparszerűleg űzi. A településnek van postája és távírója, vasúti állomása pedig Zombor és Gádor. A mezővárosban 1873-ban kitört kolerajárványban 400-an meghaltak. 1875-ben megépült a Baja-Bezdán tápcsatorna az úgynevezett Sebesfoki-zsilippel. 1907-ben felépült az első téglagyár, 1909-ben az első gőzmalom, 1911-ben az első villanytelep, 1912-ben pedig a vasútállomás, az ártézi kút, a plébánia épülete, az új kálvária, a város polgárai pedig telefont kaptak.

Bezdán az I. világháború után az újonnan megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett.

A második világháborúban elesett 52 honvéd, 18 német katona, 6 partizán. A zombori munkatáborban kb. 400-an, a gákovai koncentrációs táborban 83-an voltak fogva tartva. 1944-ben a batinai ütközetben mintegy 5000 szovjet, jugoszláv, német és magyar katona esett el. 1943-ban Bezdánból elhurcoltak 33 zsidó lakost, 1944-ben a faluból elmenekült 600–700 német polgár.
A háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság jelentésében egyetlen háborús bűnöst sem talált Bezdánban. 1944. október 23-án 20–25 főnyi csetnik csapat vonult be a községbe, akik november elejéig kezükben tartották a hatalmat. November elején érkeztek a községbe a partizánok az orosz csapatokkal. A bevonulók a csetnikek egy részét a községháza előtt történt tűzharcban megölték. November 3-án kezdődött el a férfi lakosság összegyűjtése,az éppen odaérkező oroszok parancsára azonban a falu elkerülte teljes vérengzést. Közülükkörülbelül 500 férfit Zombor felé tereltek más községekben ejtett foglyokkal együtt. A megmaradt lakosságnak el kellett hagynia otthonát, akik ezt nem tették meg, azokat megölték. Az elűzöttek december elején térhettek vissza. A foglyok egy másik részét Isterbácra vezényelték, ahol később agyonlőtték valamennyit. A bezdáni vérengzésekért az 51. Vajdasági Partizán Hadosztályhoz tartozó 12. Vajdasági Rohambrigád katonái felelősek. A bezdáni áldozatok száma 100-380 közöttire tehető.
A háború után a német lakosság helyére 172 szerb és horvát nemzetiségű családot telepítettek Hercegovinából, Dalmáciából, Kordunból és Likából.

Földrajzi koordináták: +45° 51' északi szélesség, +18° 56' keleti hosszúság

Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:
Bezdáni képek
Régi képeslap
Régi képeslap
Régi képeslap
Régi képeslap
Ferenc József-zsilip
Ferenc József-zsilip
Valamikori színjátszókör
Valamikori színjátszókör
Templom
Templom
Kápolna-templom
Kápolna-templom
Kápolna
Kápolna
Szent Márton
Szent Márton
Bezdáni utcarészlet
Bezdáni utcarészlet
A vasútállomás épülete
A vasútállomás épülete
Az általános iskola épülete
Az általános iskola épülete
Batinai emlékhely
Batinai emlékhely
Demográfiák (7)    Intézmények (5)    Rendezvények (13)

Frissítés időpontja: 2011-10-18