Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Zombor
Zombor
Település neve az ország nyelvén: Sombor
Irányítószám: 25000
Körzethívószám: +381 25
Körzet: Zombor
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.sombor.org.rs/ , www.soinfo.org/

Ilyen nevű helységgel már egy, a XIV. század közepére datálható pápai tizedjegyzékben is találkozunk, midőn az egy Sombur helységet említ, amely a valamikori Kis-Zombor Torontál vármegyében. Erről a helyről már 1285-ből is léteznek írásos emlékek. 1478-ban Czobor Szent Mihály néven említik, mint települést és várat is, melynek nevét a török hódoltság kezdetén a törökök Zomborra változtatták, s ide helyőrséget helyeztek el.
1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említik. A Czobor-család egykori birtoka. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. A török időkben katonai kerület központja, erőddel, 2000 lakóházzal, 14 muzulmán imahellyel, szőlőskertekkel.


A török adókönyvek az egész Bácskát a szegedi livába sorolják, és bajai, szabadkai, zombori, bácsi és titeli nahijére (járásra) osztják. A zombori nahije összeírását 1553-ból már ismerjük, de maga Zombor helység csak 1590-ben van felsorolva 13 adózó házzal. Budavár visszavétele után a török kezd kiszorulni a Bácskából. 1687. szeptemberében a császári seregek kezdenek bevonulni Bácskába, és kezdik kiszorítani innen a törököt. A környék csapatait Markovics Domokos kapitány szervezi, és vív több csatát az 1690-es években. A határőrvidék végleges szervezésekor 1702-ben Zombor is határőri katonai sánc lett, egészen 1741-ig, amikor is a vármegyének adták át a vezetését.

Ortodox iskoláját 1717-ben, katolikus iskoláját 1722-ben alapították. 1745-ben a bácsi vármegye része lett és elveszítette kiváltságait.

1687. szeptember 12-én szabadult fel. Még ebben az évben 5000 bunyevác betelepülő érkezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Ekkor Zombor tipikus határőrváros élén a kapitánnyal. Hatátőrei részt vettek az 1691. évi szalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. 1748 július elsején aláírják az Alternatíva elnevezésű dokumentumot, mely előfeltétele a szabad, királyi város státusz elnyerésének. A dokumentumban fektetik le a hatalom megosztásának alapelveit a katolikus és az ortodox egyház között. 1749-ben hosszas küzdelem és 150.000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi városá emelte.

1802-ben Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. 1759-ben nyílik meg a Gramatikai (azaz a latin) iskola, mely 1763.-ban Városi Nyelvtani Iskolává válik. 1763-ban fejeződik be a a Szentháromság templom építése. 1766. március harmadikán alapították meg az Elsősegélyszolgálatot.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásának székhelye volt. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt újra Magyarország része. A délvidéki razziázások idején a magyar katonák 11 helyi szerb lakost gyilkoltak meg.

A II. világháború alatt a város zsidó származású lakosságát, akik rendszerint magyarnak vallották magukat, deportálták. Auschwitzban 964 zombori zsidó veszett oda. A zombori temetőben helyezték végső nyugalomra a bóri munkatábor zsidó áldozatainak egy részét is. A 700 sír fölé a Jugoszláv Zsidó Hitközségek Szövetsége 1964-ben monumentális emlékművet állított.

1944-ben a szerb megtorlásnak 5650 helyi lakos (németek és magyarok) esett áldozatul.
1910-ben 30 593 lakosából 11 881 szerb, 10 078 magyar, 6 234 bunyevác és horvát 2 181 német volt.
2002-ben 51 471 lakosából 32 988 szerb, 3 743 magyar, 3 197 horvát és 2 222 bunyevác volt.

A szerbek rendszerint ortodox vallásúak, a zombori magyarok, bunyevácok és horvátok viszont túlnyomó többségükben katolikusok. Van egy kis létszámú református gyülekezet is.

Földrajzi koordináták: +45° 46' északi szélesség, +19° 7' keleti hosszúság

Nagyobb térképre váltás
Demográfiák (7)    Intézmények (15)    Rendezvények (79)

Frissítés időpontja: 2011-09-22