Települések

Bácsföldvár Település neve az ország nyelvén: Bačko Gradište Irányítószám: 21217 Körzethívószám: +381 21 Körzet: Óbecse Ország: Szerb Köztársaság
Bácsföldvárnak 1904-ig Tisza-Földvár volt a hivatalos neve, a Tisza mellett Óbecse alatt terűl el. A községtől északra a Cserna bara mocsár mellett, három őshalom látható, egyik közülük a Csonthalom, melyhez közel egykor földvár állott, melyet már Marsigli megemlít irataiban, de amelyet a tiszai töltések építésekor elhordtak. E földvárról kapta nevét a helység. 1387-ben Zsigmond király a Garai családnak adományozta. 1423-ban birtokos itt az Oláh család, a mely előnevét is Földvárról vette, 1432-ben birtoka van itt a Nagy családnakis. 1470-ben Földvár Rozgonyi Jánosé lett, 1504-ben pedig Korvin Jánosé. Az 1522. évi dézsmalajstromban ott találjuk Fedwár nevét is. A török defterek a szegedi nahijében sorolják fel Földvárt 1580-ban és 1582-ben négy-négy, 1590-ben tizenkét adózó házzal. Az 1528. évi legrégibb térkép Lázár-féle, 1553-as kiadványa már feltünteti Földvárt, és ennek nyomán Andter 1684. évi mappája is, valamint Krekvitzé szintén jelzi azt. Az 1699-ből való török határmappán Csurog fölött a Tisza mellett jelezve van egy antiqum reductus (sánc) gradistye. Ez a mai Földvár, de még nem falu. Marsigli a római sánc végén, a Tisza mellett egészen földből s mocsárból képezett szigeten tűnteti fel Veldvárat. A sánc két darabból áll, s hossza 170 öl. Valószínűleg a római sáncz védelmére, a mocsári és tiszai rablások meggátlására készítették. Szemben a Tiszán túl Borgios sánc (Borjas sánc) van feltüntetve. 1639-ben a földvári török őrség - a szegedi szandzsákba betört - rablócsapatot megverte. 1652-ben Wesselényi Ferencz urbáriumában, bácsmegyei szerb falvakként Földvár, Alsókula, Cservenka említtetnek. E falvak birtokába 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatja be a garamszentbenedeki apátság. A török korszak után a csatorna bal partján levő török várromokkal telt halomra, a mostani Gradistyére egy Majstrolin nevű szerb telepedett le családjával. A föld termékenysége másokat is ide vonzott, akik felelevenítették a régi Veudvárat, és Gradistyén szerb templomot építettek. 1715-ben Udvar (helyesebben Fudvar, Földvár), Szenttamás és Csurog határőrvidéki helyek voltak. 1717-ben a katonaság ökreit legeltették Földváron. 1728-ban Földvár katonai sáncban a főkapitány Sztojko Runity volt. Van két század (egy lovas, egy gyalogos) katonája. Földvárhoz tartozik ekkor Szentandrás, Béla puszta és Botrának egyik fele, míg másik fele Becséé. 1751-ben, mint a többi tiszai katonai sáncok, Földvár is felszabadul, s a tiszai korona-kerületbe kerül. Lakossága szerb, csak később telepednek le itt magyarok. 1773-ban épűlt fel Földváron a mai szerb templom. 1806-ban szervezték a római kath. lelkészséget, 1833-ban pedig a r. kath. templom is felépült. Jadranyi Mátyás volt az első földvári állandó lelkész, aki 1831–1865-ig volt plébános. A templom szentelését Szent Mihály főangyal tiszteletére 1832. december 6-án végezte Szathmáry Antal prépost, esperes plébános. Az 1848-as szabadságharc idején a templomot istállónak használták a bevonuló szerb csapatok,és faberendezéseit eltüzelték. 1910-ben a templomot kibővítették, a tornyát újjáépítették (Feörk és Petrovácz budapesti építészek tervei szerint), a templom belsejét pedig újra kifestették. A képeket Lohr Ferenc budapesti festőművész, az ornamentikai részleteket pedig Greiner Károly apatini festő készítette. A főoltárképet is kicserélték, és egy nagyszerű olajfestményt vásároltak a Rómában élő Szoldatics József festőművésztől. Az főoltárkép Szent Mihály győzedelmét ábrázolja a gonosz felett. 1911-ben a kopott plébániát is új épülettel helyettesítették. Schwerer Imre plébánossága idején vásárolták a templom ma is meglévő öt harangját, s belsejét Jézus Szíve, Szűz Mária és Szent Ferenc szobrokkal és tizennégy stációs képpel díszítették. 1928-ban bevezették a templomba a villanyvilágítást. Ezt követően 1933. szeptember 29-én megünnepelték a templom fennállásának századik évfordulóját. Ünnepi szónoknak Horváth János magyarkanizsai plébánost hívták meg, az ünnepi szentmisét pedig Petrányi Ferenc, óbecsei esperes, apátplébános tartotta. 1980 körül megújult a templom külső burkolata, majd 1987-ben Lengyel László festőművész és konzervátor vezetésével lett a templom belseje teljesen újrafestve. Bácsfüldváron 1818-ban kaptak céh-szabadalmat a takácsok, asztalosok, lakatosok stb. Ebben az időben a település koronauradalom volt. 1848-ban a koronai kerülettel a vármegyébe kebeleztetett be. 1848 júliusában Földvárt a szerbek bevették, a lakosság menekülni kényszerült, de 1849 szeptemberében ismét visszajöhettek. 1870-ben a koronakerülettel együtt megváltotta magát a földesúri terhek alól. A község határa ekkor 14.514 kat. hold, ebből a községé 5390. Ezt fölosztották a közbirtokosok között, mint legelő-jutalékot. Határában nyilvántartatnak a bácsföldvári szállások. A róm. katholikus templomon kívűl a gör. keletieknek is van itt templomuk, mely 1790-ben épűlt. 1848-49-ben az egész község tűzvész martalékává lett. A község határában látható kb. tiz méter magas dombot a lakosok csonthalomnak nevezik. A községben Népkör, Olvasókör, Szerb olvasókör, kath. olvasó-egylet, r. k. földmíves ifj. egylet; önkéntes tűzoltó-egylet és takarékpénztár áll fenn. Az 1900. évi népszámláláskor 6600 lélek volt Bácsföldváron 1174 házban. Anyanyelv szerint 3795 magyar, 52 német, 2739 szerb, stb., vallás szerint 3624 róm. kath., 2676 gör. kel., 128 izr. stb. Van posta- és távíróhívatala, vasútja, és három országos vásárt tarthat. Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg. 1944-ben a település október 23-i „felszabadulása” után a becsei gyilkosságok azonnal megkezdődtek, bár ezek szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkában tartották és kínozták. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. A bácsföldvári áldozatok száma Mészáros Sándor szerint 600 fő körüli lehet, míg Cseres Tibor körülbelül 70 áldozatról ír.
Földrajzi koordináták:	+45° 32' északi szélesség, +20° 2' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Bácsföldvár képekben Régi képeslap Római katolikus templom régen Izraelita templom régen Szent Mihály katolikus templom Szent Mihály katolikus templom Ortodox templom
Demográfiák (7) Intézmények (8) Rendezvények (3)

Frissítés időpontja: 2011-11-17