Települések

	Adorján Település neve az ország nyelvén: Adorjan Irányítószám: 24425 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Magyarkanizsa Ország: Szerb Köztársaság Honlap: https://www.escortfly.com/category/sisli-escort
Korabeli dokumentumokban Adorján többnyire Adryan és Adurian névalakban fordul elő. A település alsó része Ol-Adryan azaz Alsó-, később Kis-Adorján, felső része pedig Feel Adryan azaz Felső vagy Nagy-Adorján nevet viselte, amint az 1520—22. évi Csongrád varmegyei dézsmalajstromban is szerepel. Mindkettőről több régi okmány maradt ránk. Nevét legelőször 1271-ben egy kalocsai káptalani bizonyságlevélben találjuk említve, amelyek szerint „Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab a tárnoki monostoron általuk elkövetett hatalmaskodás kiegyenlítése céljából a Bodrog vmegyében a Tisza mellett fekvő Adryan helységben volt részbirtokukat az őket illető két templommal együtt (szt. Márton hitvaló és szt. György vértanú tiszteletére szentelve) tárnoki Bernaldus fiának Lőrincnek és Almus fiának Sándornak engedik át.” 1299-ben a „terra Adryan" felét templommal és a már pusztuló monostorral (monaster dirrutum) a Haraszthi nemzetségi tulajdonaként említik. Róbert Károly király 1331-ben Adryánt Magyar Pál gimesi várnagynak adományozta. Kókai Mogh fia Mihály, aki mint Leustachius rokona szintén igényt tartott Adryánra, ezen adományozásnak ellentmondott ugyan, de eredménytelen per után 1331-ben Felső Adrián iránti igényeiről Magyar Pál javára lemond, aki nemsokára Alsó Adryánt is megszerezte magának. A királyi rendeletre a kői káptalan Magyart Pált 1335. augusztusában Felső Adryánba be is vezette. 1341-ben a király Magyart Felső és Alsó Adorján birtokában megerősíti. 1350-ben Magyar a szent földre készülvén, Felső és Alsó Adorjánt bizonyos kikötésekkel leányának adja, majd meg 1354-ben feleségének (gelsei Csapó László leányának) Margitnak adja át hozománya fejében, aki pedig királyi engedállyel 1355-ben az ó-budai Klarisza apacáknak ajándékozta mindkét Adorjánt, mert ezeknek templomában volt László fia eltemetve. Az apácák mindjárt azon évben birtokba is vezettettek és a királytól a következő évek folyamán többször is kaptak arra megerősítést. 1406-ban Nagy- vagy Felső Adorjánban heti vásárra kaptak engedélyt, 1428-ban révmentességet kaptak Kanizsán, 1459-ben örökre felmentettek vármunkák és katonaszállásolás alól. Szabadalmaikat 1496-ban II. Ulászló is megújította. Adorján, amely azodáig mindig Bodrog vármegyében volt, az 1367 utáni okmányok már Csongrád vármegyéhez tartozónak említik, ahová abban időben Zenta vidéke és Szabadka is tartozott. A török hódoltság alatt Adorján még 1649-ben mint Csongrád vármegyei rác falu van felsorolva mint Vastorok, Ludas és Szenta is, de a következő évtizedekben elpusztult. Az apácák pedig Ó-Budáról Pozsonyba tették át lakásukat, és birtokigényeik ébrentartása céljából (minthogy akkor a törökök által elfoglalt birtokaik után hasznuk nem lehetett) többször, így 1571 és 1610-ben ünnepélyes óvást tettek, nehogy a király az ő jogos birtokaikat az akkori szokás szerint a török hódoltság dacára is valakinek mint urafogyott birtokot eladományozza. De az ország nádora 1640-ben Boda György és Kún Mihálynak donatiót adott (a most Bács vármegyében fekvőnek mondott) Horgos, Puczut és Adorján pusztákra, mert említett személyek azt állították, hogy már őseik birták e helyeket, azonban a nádor azon föltételt kötötte ki, hogy amennyiben azon birtokok nem valamely egyházhoz tartoznak. 1717-ben a tatárok dúlták fel a községet és ebből az időből az a rege maradt fenn a nép között, hogy mikor tatár khán fia felment a templom padlására az elrejtett kincseket kutatni, leszakadt és szörnyet halt. Bosszúból azután a tatárok felgyújtották a falut. Az elkövetkező időszakban báró Vécsey, Sepsy, Ráthonyi, Félegyházi, Jakó, Melczer, Tóth és Daróczi családok birtokosok még itt. Később ez a terület, mint puszt, a tiszai határőrvidéki kanizsai katonai sánc határába csatoltatott. A régi Felső Adorján a még meglevő de már eltünedező régi romokból következtetve a a valamikori Sóti-féle kereszt tájékán lehetett, míg Alsó Adorján a valamikori adorjáni telep alatt mintegy kilóméternyire keresendő, Tető Hegyes körül. A kanizsai Adorján pusztán idővel új telepek létesültek, melyek közigazgatásilag nem voltak önállóak, hanem Ó-Kanizsa kiegészítő részét képezték. E telepeken régebben minden ház után kisebb-nagyobb kiterjedésű szőlő volt, a telepek lakossága pedig leginkább dohánytermeléssel foglalkozott. Mint Kanizsának, úgy az új Adorjánnak lakossága is általában szerbekből állt, de ezek száma 1849 után annyira megfogyatkozott, hogy addigra már szinte az egész telep lakossága (mintegy ezer lélek) római katolikus magyarokból áll. Temploma a helybeliek és ókanizsaiak adományaiból épült 1858-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére, s miután itt önálló lelkészség is lett, így 1863-ban paplak is készült. Első plébánosa 1864-ben választatott Kanizsa város által, amely a patronátosi jogot gyakorolta. şişli escort
Földrajzi koordináták:	+46° 0' északi szélesség, +20° 2' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás şişli escort
Demográfiák (7) Intézmények (5) Rendezvények (6)

Frissítés időpontja: 2022-01-19