Települések

	Padé Település neve az ország nyelvén: Padej Irányítószám: 23325 Körzethívószám: +381 230 Körzet: Csóka Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.padej.com
Ásatási leletek mutatják, hogy Padé Árpád-kori település. A határban, ott, a hol a Harangod (ma Aranka) a Morotva tóba ömlött, feküdt a középkorban Harangod falu. Akkortájt e helyet, még a falu keletkezése előtt, Harangod fokának, Harangod tövének nevezték. Első ízben a község 1211-ben, mint Morotvával határos helyként szerepel. 1256-ban Harangodtöve néven a Csanád nemzetség birtokában találjuk, ami oklevél igazol. Az akkori birtokosztás alkalmával ez a terület Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285 április 26-án megerősíti itteni birtokaiban. 1337-ben a falut már a Makófalvi család birtokaként szerepel. 1333-1334-ben már plebániával is bírt. 1479-ben Frank László és János szerepelnek itteni birtokosokként. Az Arankaparti tanyák helyén feküdt Ó-Padé község is. Magyarpadéhoz tartoznak Arankaparti tanyák, Betlehem-puszta, Györgymező, Kispeszér, Konczhát, Láp-puszta, Morotva-puszta, Nagypeszér, Sulymospartipuszta, Sulymos-puszta, Szathmár-puszta, Szikes-tanya. A török hódoltság kezdetén szerbek telepedtek ide és az 1557-58. évi összeírás alkalmával a temesvári defterdár 40 családfőt talált itt. Ferdinánd király előbb Cserepovics Gáspárnak, majd ennek halála után Szentgotthárdi Mártonnak, Dóczy Gergelynek és Kelemennek adományozta. 1582-ben csak öt szerb juhász lakta. 1653-ban a garamszentbenedeki konvent Bélteki Pált és Olasz Pált iktatta be birtokába. A törökök kiűzetése után ismét népesebb volt és 1717-ben 20 háza volt, de lakosai 1725-ben elhagyták és a csanádi tiszttartóság csak lassanként tudta őket ismét összeszedni. A papi szolgálatot akkortájt az alsóvárosi klastromból kirendelt Takáts Rafael ferences atya látta el. Padét 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték. 1781 augusztus 1-én Ormosdy István pozsonyi lakos vette meg a kincstártól. 1814-ben Diván Konstantin, a ki 1806-ban Padéi előnevet nyert s utána utóda Diván György volt a földes ura. 1784-ben a kincstár dohánytermelő magyar családokat telepített ide, kiknek száma 1839-ben megszaporodott. A római katolikus templom 1842-ben, Padéi Diván György költségén épült. A görög-keleti szerbeknek 1759-ben már volt templomuk, de az új templom 1855. évben épült. A községhez tartozik Kijasev-tanya. A helységtől délre, a Tisza partján a középkorban Tisza-Szent-Péter nevű falut találunk, melyről már az 1332. évi pápai tizedjegyzékek is megemlékeznek. A 1784-ben elkezdték lecsapolni a település körüli mocsarakat termőterületek nyerése érdekében, s ekkor munkáshiány miatt Szeged környékéről dohánytermelésben jártas magyarokat telepítenek be, majd 1814-ben és 1839-ben újabb betelepítésekre kerül sor. E betelepítések alkalmával alakul ki, épül fel a Szerb-Padé mellett a magyarok részére egy új település Újpadé későbbi nevén Magyarpadé. De míg Szerbpadé megtarthatta ama területeket, miket őseiktől örököltek, Magyarpadénak semminemű ingatlana nem volt, kivéve azon területet, amelyen a tulajdonosok háza állott. De Magyarpadé házai évről évre szaporodtak, mert a házhely urasági tulajdon volt. Diván György birtoka befásításával nagy érdemet szerzett, mert nemcsak a Tisza s Aranka ártereit ültette be fűz nyárfákkal, hanem a déli részén a később is fennmaradt Erdőt is többnyire nyár-, nyír-, és platánfákkal ültette be, de minden főútját is, mely birtokán át vezetett. így az Adára vezetőt kétszeres, a Morotvára vezető utat egyszeres fasorral ékesítette. Lakosainak száma Schematismus szerint 1891-ben Magyarpadén 1598, Szerbpadén 1678 lélek, összesen 3276. 1913-ban pedig: Mpadén 1409 r. k. 51 g. kel. 12 izr. 10 egy. vallású össz. 1482 lélek Padé közs. 589 r. k. 1012 g. kel. 30 izr. 10 egy. vallású összesen 1641 lélek. A pusztákon 348 r. k. 52 g. kel. 15 izr. 5 egy. vallású összesen 420 lélek. Összesen 2346 r. k. 1115 g. kel. 57 izr. 25 egy. vallású össz. 3543 lélek 1910-ben 1641 lakosából 593 magyar, 34 német, 1005 szerb volt. Ebből 588 római katolikus, 1012 görögkeleti ortodox, 30 izraelita volt. Padé a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott. 1920-ban az Serb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolták. 1924 január elseje jelentős fordulatot hozott Szerbpadé és Magyarpadé életében, mert a minisztériumi rendelet értelmében ekkor egyesült a két falu. A falunak 1991-ben 3190 lakosa volt 2255 magyar, 672 szerb, 143 jugoszláv, 82 cigány , 2002-ben pedig 2882 lakosa volt, 1920 magyar, 712 szerb, 119 cigány.
Földrajzi koordináták:	+45° 50' északi szélesség, +20° 10' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Padé képekben Havas Boldogasszony-templom Havas Boldogasszony-templom Helyi közösség épülete Padé központja Schulhoff-kúria Padé madártávlatból
Demográfiák (7) Intézmények (4) Rendezvények (4)

Frissítés időpontja: 2011-10-21