Települések

Felsőhegy Település neve az ország nyelvén: Gornji Breg Irányítószám: 24406 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Zenta Ország: Szerb Köztársaság
A település neve a szőlőműveléshez kapcsolódik. Aki egy kicsit ismeri a szőlőtermesztést, az tudja, hogy a „hegy” még „szőlőhegyet”, azaz szőlőskertet is jelent. Zenta környékén két ilyen „hegy” volt. A várostól délre, a Tisza árterében terült el az Alsóhegy, a Zentától nyugatra lévő magaslaton fekvő pedig a Felsőhegy nevet kapta. Felsőhegyről az első térképen szereplő megbízható adat 1783-ból származik. Az I. katonai felmérés XVIII. oszlopának 34. szekcióján a falu mai alakjával és nagyságával megegyező területen szőlősök találhatók. A felirat mellette németül Weingarten, vagyis Szőlőskertek. Ez az állapot ismerhető fel Bauer Antonius 1805-ben készített kéziratos térképén. A térképkészítő a latin nyelvet használta, a megnevezés pedig vineae. A térképen jól láthatóak: a szántóföldi művelés alá bevont földek, melyek nyugati irányban pontosan az Orompartig, dél felé pedig az adai határig terjednek; a parton lévő szőlőktől északkeletre elterülő nagyréti vizenyős területek (Fényes Toó); a hatalmas kiterjedésű puszták (P. Kalatsa, P. Karjad, távolabb pedig P. Likas és P. Tornyos) és a hozzájuk vezető utak, melyek láttán azonnal világossá válik elnevezésük, mely névhasználat a mai napig él mind a hivatalos, mind a népnyelvben. Szűgyi Ferenc kutatása szerint az első fellelt írásos említés egészen pontosan egy 1818. április 13-ra datált jegyzőkönyvi bejegyzés, mely szerint: „Forgáts János kérésére felsö hegyen lévö Kiss János 8 ökreivel öszve törötött szöleje betsülésére Biro Gazdag Mihály és Ratz Mátyás lakos rendeltetik. Kik is hivatalossan bejelentvén az öszve törötöt szöllö két akó szin borra a vagy 10 frkra betsültek.” 1857-ben a második birtokfelmérés keretében elkészült a falu kataszteri térképe. A Szent Orbán kápolnán kívül ugyan épületet nem jelöl, de az utcák egy része már jól látható: az Alj, a Nagy köz, a Mezősor, a Temetősor, a Templom hátul ja, a Nagy közt és a Kis közt összekötő Pui szuk teljes hosszában, a Kis köznek pedig egy-egy szakasza a falu északi és déli oldalán. 1751-ben a török veszély megszűntével a zentai, főleg szerbekből álló határőrség jelentős része kitelepült a vidékről. Másik része a Felsőhegy határában kapott földeken tanyát épített, és letelepedett. Idővel a lakosság egy része kimerészkedett a palánkok mögül, és a szőlőskertekbe települt. A török pusztítások és a határőrség kitelepülése azonban mintegy megtizedelte a település lakosságot. A népességet 1750 és 1760 között betelepítéssel pótolták, jászsági és nagykunsági magyarokat, illetve Nyitra Megyei szlovákokat telepítve a térségbe. A második betelepülési hullám 1800 körül történt meg, amikor a betelepülők elsősorban a Szeged–Dorozsma térségből érkeztek. Korabeli adatok szerint Felsőhegynek 1855-ben 700 lakosa volt, 1890-ben pedig a településen 246 ház volt található. 1908-ban már 400 házról szémolnak be az adatok, és 2154 lakost említenek. A szőlőkbe települt lakosság az 1800-as években igyekezett mind jobban megszervezni közösségi életét. Tót Péter írása szerint a „zugtanítók” már 1810-ben betűvetésre oktatták a falusi és tanyasi gyerekeket a téli időszakban. 1855-ben a felsőhegyiek kérvényezték az iskolaépítést, de erről többszöri kérvényezés után csak 1869-ben született döntés. 1870. január 1-én ideiglenesen megkezdődött a hivatalos tanítás Eszes András házában, 65 tanulóval. Az első kinevezett tanító Nemcsók János volt, aki hosszú ideig oktatta a felsőhegyi diákokat. 1888-ban sikerült új templomot is építeni, amelyet Szent József tiszteletére 1890-ben szenteltek fel. Az első kinevezett plébános Cziráki Zsigmond tiszteletes volt, akinek jelentős érdemei voltak a falu felemelkedésében: könyvtárat, olvasókört, katolikus ifjúsági egyletet és egyebeket létesített. 1894-ben Zenta város közgyűlése határozatot hozott óvoda építéséről. Nincs pontos adat a működés megkezdéséről, de az biztos, hogy 1910-ben Viszmeg Rózsa okleveles óvónő nevelte a legkisebbeket, akárcsak az, hogy 1918-ban Kocsis Júlia óvónő 101 gyerekkel foglalkozott – népszerűségét bizonyítja, hogy emlékét még ma is őrzi a szájhagyomány. 1899-ben megalakult a Gazdakör, 1900-ban pedig megszervezték az önkéntes tűzoltóságot. 1903-ban orvosi rendelő nyílt, a településen, 1910-benpedig postahivatal is. Az I. világháború kezdete törést jelentett a falu fejlődésében, amely az 1950-es évekig tartott. 1961-62-ben megtörtént Felsőhegy villanyosítása, 1964-ben pedig megkezdődött a vízvezeték-hálózat kiépítése. 1974-ben felépült a helyi egészségház is. Az 1980-as évektől visszafejlődés volt érezhető a település életében, ami a ’90-es években még inkább éreztetette hatását. A középületek állapota megromlott, az iskolát és az óvodát Zentához csatolták, a falunak nem volt állandó plébánosa. Az 1991-es népszámlálás szerint Felsőhegynek 2167 lakosa, a 2002-es népszámlálás szerint pedig 1889 lakosa volt. Ebből 1835 magyar, 24 szerb, 10 jugoszláv, 2 montenegrói, 2 német, 1 horvát, 1 bunyevác. A településen 739 háztartás van, háztartásonként átlagosan 2,56 taggal.
Földrajzi koordináták:	+45° 55' északi szélesség, +20° 1' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Felsőhegy Szent József-templom Laktanya régi képen
Demográfiák (7) Intézmények (9) Rendezvények (263)

Frissítés időpontja: 2011-10-21