Települések

Torontálvásárhely Település neve az ország nyelvén: Debeljača Irányítószám: 26214 Körzethívószám: +381 13 Körzet: Antalfalva Ország: Szerb Köztársaság
Eredeti neve Develák volt, később Debelják és Debeljácska, Debeljácsa lett. 1888-ban a Torontálvásárhely nevet kapta, majd az első világháború után után Debelyacsa lett. 1750-ben szintén a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelte. 1766-ban a kamara a tiszai és a marosi szerb határőröknek engedte át. Az áttelepítés az 1768-74-es időszakban történt, a szerbek azonban néhány év mulva már elköltözködtek innen, s a község 1783-ban ismét pusztává lett. 1794-1804-es időszakban magyarittabéi, hódmezővásárhelyi, gyomai, szeghalmi és hódmezővásárhelyi református magyarok jöttek és telepedtek itt le. 1832-ben a kolera pusztított közöttük. A református egyház 1799-ben május 18-án alakult, első lelkésze Tar János volt. A református templom építését 1804-ben kezdték meg, az azonban az 1830-ban a községben pusztító nagy tűzvésznek áldozatául esett. Csak 1833-ban kezdődött meg a templom újjáépítése, és 5 évig tartott. 1848-49-ben az itteni magyarok valósággal szigetet alkottak a délvidéki szerb lázadás tengerében. A község ma is őrzi Szemere Bertalan belügyminiszternek 1848 március 28-án a község polgáraihoz intézett leíratát, amelyben e vészes időkben tanusított vitéz, állhatatos maguktartását dícséri s a kormány további jóakaratáról biztosítja őket. 1848 szeptember 8-án Knicsanin szerb felkelő vezér rátört a helységre, melynek lakossága a túlerő elől elmenekült. A szerbek az üresen talált falut felgyújtották, a református templomot kifosztották, s még a harangokat is elvitték, melyek közűl az egyik 1851-ben került vissza Szerbiából. Az elmenekültek 1849 november havában tértek ismét vissza. A szabadságharc után a község ismét felépült, és egyike lett a járás legnépesebb helyeinek. 1910-ben 5180 lakosából 4848 magyar, 105 német, 130 szerb volt. Ebből 498 római katolikus, 4138 református, 288 görögkeleti ortodox volt. A településnek postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1912-ben a településen létezik és működik 48-as függetlenségi polgári kör, ipartestület, takarékpénztár, hitelszövetkezet, két téglagyár és egy gőzmalom. A település a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye antalfalvai járásához tartozott. Torontálvásárhely az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett, majd a második világháború idejére német megszállás alá került. 1945-ben a bevonuló szerb csapatok agyonverték a falu plébánosát, ifj. Gachal Jánost, aki 1923 és 1944 között szolgált a faluban.
Földrajzi koordináták:	+45° 4' északi szélesség, +20° 36' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Torontálvásárhely A valamikori takarékpénztár épülete Katolikus templom Pravoszláv templom Kultúrház épülete Szárazmalom Katolikus templom Torontálvásárhely régi képeken
Demográfiák (7) Intézmények (8) Rendezvények (8)

Frissítés időpontja: 2011-10-17