Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Törökbecse
Törökbecse
Település neve az ország nyelvén: Novi Bečej
Irányítószám: 23272
Körzethívószám: +381 23
Körzet: Törökbecse
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.novibecej.rs/ , www.novibechej.com/
Óbecse és Törökbecse története elválaszthatatlan egymástól, ugyanis csak a XV. században kezdődött meg a két település érezhető különválása.Területe már az őskorban is lakott volt, amit a neolit kortól előkerült leletek bizonyítanak. Ezután a szarmaták és az avarok hagyták hátra itt temetőiket. Területén a VIII.–IX. században számos falu helyezkedett el, melyek maradványait a feltárások során megtalálták. Becse helyén valószínűleg már Traján császár utódai alatt római gyarmat lehetett. It t telepedtek le Szent István alatt Tatának kunjai. Hevét talán Szent Gellért kortársától: comes Bech-től kapta. Ugyancsak Szent István alatt telepedett le itt két francia család : Becse és Gregor, s így talán ezekkel van öszszeköttetésben Becsének neve. Lehet, hogy a régi Becse egy a Tisza által képezett szigeten volt. Becse több okmányban (1199, 1200, 1216) mint férfinév fordul elő.

Becse első okmányi felemlítése 1238-ból való, amikor az itteni erődítményt és falut (villa Wechey) IV. Béla a fehérvári szerzeteseknek adományozott. E adományt 1377-ben Lajos király erősíti meg. A csanádmegyei adattár szerint Becsei Imre 1310-ben telepíti be s nevezi el a csepelszigeti Becse nevű birtoka után az altiszai Becsét és Becskereket. 1411-ben Lazarevics István szerb despota tulajdonában volt, majd Zsigmond király 1419-ben Brankovics Györgynek adta Becsét és várát. 1440-ben I. Ulászló király a Thallóciaknak adományozta a várat, Ulászló halála után azonban ismét Brankovics György birtokába került, akitől Hunyadi János 1450-ben az országgyűlés rendeletére lefoglalta.

A török defterek a szegedi nahijében a bácskai Becsének környékét, igy Béla, Botra, Perlek, Földvár, Kutas, Kétvilla stb. falvakat felsorolják, de Becsét magát nem találjuk, ahogyan az 1699. évi bácsmegyei összeírásban sem. 1694 után kezdtek szerbek ide telepedni. Az 1690. évi török határmappán fel van tüntetve a Perleknek megfelelő Berlackó falu, s ez alatt a Tisza hajlása mellett Kovinackó falu. Ezen Kovinackó felel meg helyre nézve a mai Becsének, s így tünteti fel e tájat Müller 1709. évi térképe is - Bedeckó alatt Kovinackó és a túlsó parton Becse. Egy 1899. évi térképen Neu-Becsét találunk írva, ezen nevét bizonyára azért kapta, mert új telep volt.

A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1695. évi hadjárat alatt Frigyes Ágost választó-fejedelem táborozott Törökbecsén. Az 1717. évi kincstári összeírásban a becskereki kerület községei között találjuk, 20 lakott házzal. II. József császár délmagyarországi utazásai alkalmával Albert szász-tescheni herczeg és Nostitz gróf társaságában 1768 május 10-11-én ellátogatott Törökbecsére is, a hol meg is hált. Másodízben 1773-ban fordult meg itt s innen Melenczére s Nagybecskerekre utazott. 1782-ben a Szissányi család kapta donáczióba Törökbecsét. Az utólsó három Szissányi leányt Rohonczy Lipót ezredes, gróf Leiningen Károly tábornok és Urbán Gyula vette el s e réven volt itt birtokos gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok, az aradi vértanuk egyike, a kinek a neje Szissányi Eliz volt. Jelenleg a törökbecsei uradalom birtokosai: Urbán Iván és neje Purgly Mária, Rohonczy Gedeon, báró Horváth Gedeonné szül. Rohonczy Ilka, Dungyerszky Lázár és Solymos Elemér. Kívülök még Buzogány Józsefnek és Raits Zsivánnak van itt nagyobb birtokuk. 1848 október 13-án Rohonczy Lipót honvédőrnagy 3000 szerb felkelőt vert itt szét. Az e csatában elesett honvédek és nemzetőrök sírja fölé síremléket állított a kegyelet. 1886-ban a helység harmadrésze leégett; 1893-ban pedig a kolera lépett fel. A községben levő úrilakok közül az egyik Solymos Eleméré, a másik Rohonczy Gedeoné. A régi Szissányi kuriát 1908-ban átalakitották és volt nagy parkja helyén egy utcza épült. Rohonczy Gedeonnak a Gyöngyszigeten, hol új kastélyt építtetett, messze földön híres kertészeti telepe és versenyistállója van. Mindkettőről más helyen bővebben van szó.

Az itteni római katholikus templom 1809-ben, a görög keletieké 1741-ben épült. Itt van a törökbecsei ármentesítő és belvízrendező társulat székhelye, takarékpénztár, néptakarékpénztár, törökbecse-szerbaracsi takarékpénztár, segély és hitelszövetkezet, társaskör, ifjusági önképzőkör, katholikus legényegylet, polgári olvasókör, gőzfűrész és gőztéglagyár, az előbbi Milkó Vilmos és fiaié, az utóbbi Breitkopf K. és társaié; továbbá az Első törökbecsei cserép-, tégla- és agyagárú gyár. A község főterén 1903-tól emelt szép szabadságharc-szobor állt az 1848-49-es szabadságharc dicső emlékére, ugyanis 1849. április 24-én Becse határában verte vissza Perczel a Teodorovics vezette osztrák-szerb sereget.

1911-ben Gróf Leiningen Westerburg Károly honvád tábornok aradi vértanú szobrát avatták fel itt, a szobrot azonban később ledöntötték. Ugyan a szobrot 1954-ben a Schlesinger-ház bontása közben megtalálták, de nem állították helyre, a szobrot az óbecsei labdarúgócsapat szerezte meg és nemesfémként értékesítette azt.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye járásának székhelye volt.
1910-ben 7647 lakosából 5287 magyar, 2094 szerb és 168 német volt, 2002-ben pedig 14 452 lakosából 8868 szerb, 3849 magyar, 387 cigány, 352 jugoszláv volt.

A XIX. század második felében igen élénk volt a város gabonakereskedelme, ugyanis itt rakták hajókrara a bánáti búzát, amit Nyugat-Európába és Amerikába szállítottak. Így Törökbecse az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb gabonakereskedelmi központja lett, ami lehetővé tette az erős polgári réteg kialakulását, és a gazdaság fellendülését. 1907-ben tégla- és cserépgyár épült itt fel. Rohonczy Gedeon törökbecsei földbirtokos 1890 után a gyöngyszigeti földbirtokon honosította meg egy Észak-Afrikából származó szőlőfajtát.

Földrajzi koordináták: +45° 36' északi szélesség, +20° 8' keleti hosszúság

Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:
Törökbecse régi képeken
Törökbecse központja 1916-ban
Törökbecse központja 1916-ban
A valamikori Deák utca
A valamikori Deák utca
A bíróság épülete régi képen
A bíróság épülete régi képen
Az iskola épülete régen
Az iskola épülete régen
Solymos Elemér kastélya, Tiszapart
Solymos Elemér kastélya, Tiszapart
Úrilak
Úrilak
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gróf Leiningen-Westerburg Károly szobra
Gróf Leiningen-Westerburg Károly szobra
Gróf Leiningen-Westerburg Károly
Gróf Leiningen-Westerburg Károly
Törökbecse
Assisi Szent Klára-templom
Assisi Szent Klára-templom
Hungária-szobor
Hungária-szobor
Hungária-szobor
Hungária-szobor
Törökbecse képeslapon
Törökbecse képeslapon
Gróf Leiningen-Westerburg Károly szobra
Gróf Leiningen-Westerburg Károly szobra
Aracsi pusztatemplom
Aracsi pusztatemplom
Aracsi pusztatemplom
Aracsi pusztatemplom
Aracsi pusztatemplom
Aracsi pusztatemplom
Demográfiák (7)    Intézmények (8)    Rendezvények (3)

Frissítés időpontja: 2011-10-13