Települések

	Torda Település neve az ország nyelvén: Torda Irányítószám: 23214 Körzethívószám: +381 23 Körzet: Bégaszentgyörgy Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.torda.rs
Torda mint falunév már megtalálható a XIII. és XIV. századi okiratokban. A „Bánságban levő Torda" elnevezés, amelyről a krusevói Pomenra hivatkozva D. J. Popović és dr. Pavle Tomić tesz említést Tordára vonatkzik. A település a török hódoltság idején megsemmisült. Az 1723-1725-ös Mercy-féle térképeken mint elpusztult helyet jelölték a becskereki kerületben. 1750-ben dél magyarországi kincstári pusztaként bérlelték. A tordaiak ősei szegediek voltak. Bodor Antal szerint a kincstár Szeged vidéki, nagyrészt dohánykertészekkel alapította 1773-ban az akkori Torontáltordát. Az 1776 és 1798 között idetelepített Szeged környéki telepesek 1798-ban szerződést írtak alá a gróf megbízottjával 8600 kat. hold birtok elmunkálására. Benák Imre tordai születésű tanító, aki 1905-tol 1938-ig tanított szülőfalujában, 1924-ben 79 oldalon összefoglalta szülőfaluja történetét és 1798-as dátumot jelöl meg Torda Szerződéses Helység néven. Ez a név szerepel minden okiraton egészen 1881-ig. 1881-ben megtörtént az első megörökölés, mely szerint a grófi birtokból 1287 kat. hold és 298 szögöl földet kimértek a tordai telepeseknek 25 évi törlesztésre 5 %-os kamattal. A nagybecskereki királyi törvényszék a hivatalos okíraton csak Torda nevet említ. Ezután minden okiraton Torontáltorda nevet találunk egészen 1922. február 9-ig. Február 9-e után 1935. április 23-ig ismét csak Torda néven szerepel a helység. Bálint Sándor néhány évvel későbbre tette a falu létrejöttét: "A kamarai puszta újjánépesedése 1776-ban szegedi magyarok letelepedésével kezdődik. A birtokot 1781-ben a gróf Pejacsevich család vásárolta meg, amely 1797-ben szintén a szegedi tájról újabb gányócsaládokkal növelte a falu népét." Pejacsevich Zsigmond 1798-ban a Szeged, Makó, Dóc, Mezőkövesd, Kiszombor, Bánlak, Apátfalva, Temerin, Szaján, Szőreg és Dorozsma helységekből települt lakossággal Basahídon szerződést kötött. 1799-ben 225 házhelyet osztott ki a betelepülőknek, ezzel megalapítva Torda falut. Fényes Elek 1851-ben a következőket írja a tordaiakról: "Lakosai híres dohánytermesztők, s jámbor magaviseletök által jelesen megkülönböztetik magokat." A szabadságharc idején a falu lakossága Szegedre és Makó környékére menekült. Torda szerződéses falu volt, így a lakosok a jobbágyfelszabadítás után sem vásárolhatták meg az általuk művelt földeket, továbbra is megmaradtak bérlőnek. A földesúr először 1881-ben adta el a földek egy részét a lakosságnak, majd 1898-ban a még meglevő 7500 holdnyi birtokot ajánlotta fel a falu népének. 1903-ban hosszas huzavona után létrejött az egyezség. A nagy szegénység miatt Torda lakossága már a 19. század végén kezdte elhagyni a falut. Megindult az Amerikába való kivándorlás, amely a 20. században, az első világháború után is folytatódott. "A második világháború befejeztével más irányt vett a migráció: 1950-ben kezdődött az a korszak, amelyben a hazai gyáripar gyakorolt vonzerőt a vidék népére. A tordaiak főleg Szabadkára, Zrenjaninba, Újvidékre, Kikindára és Muzslyára mentek el új otthont keresni. A tömeges elvándorlás 1970-ig tartott. Ez idő alatt mintegy 450 család hagyta el a falut. 1970-ben Nyugat-Európa felé vettek irányt a munkát kereső tordaiak. Több család pedig Ausztráliában talált új hazára." Az 1990-es évek végén a faluból elszármazottak Tordaiak Klubja néven szervezetet alapítottak szabadkai székhellyel. Torda faluképe Mária Terézia mérnökeinek tervei alapján, valamint a 19. század klasszicizáló stílusának szellemében épült ki. Bálint Sándor szerint Torda megőrizte a szegedi gányófalvak alaprajzi sajátosságait is. 1848-ban épült a falu klasszicizáló temploma Nepomuki Szent János tiszteletére. 1893-ban készült el az egykori községháza, amely ma a tűzoltók otthona, 1938-ban az új községháza és az egyemeletes központi iskola. A trianoni békeszerződésigTorontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott. 1910-ben 4289 lakosából 4251 magyar volt. 1991-ben 2183 lakosa volt, melyből 1989 magyar (91,2 %), 118 cigány (5,4 %), 31 szerb (1,4 %), 30 jugoszláv, 1 horvát, 1 német, 1 szlovén, 2 egyéb, 7 ismeretlen, 3 nem nyilatkozott. 2002-ben 1771 lakosa volt, melyből 1533 magyar (86,6 %), 82 cigány (4,6 %), 46 szerb (2,6 %), 10 jugoszláv, 6 horvát, 2 román, 1 német, 90 nem nyilatkozott (5,1 %), 1 ismeretlen. 2007-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Torontáltordán építette fel közadakozásból az első Remény Házát a Kárpát-medencében.
Földrajzi koordináták:	+45° 35' északi szélesség, +20° 27' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Torda képekben Torda főtere régen Sóbányafürdő régi képen Cellulózgyár régi képen Szent János-templom Parókia Egészségház épülete
Demográfiák (1) Intézmények (9) Rendezvények (14)

Frissítés időpontja: 2011-10-21