Települések

	Temerin Település neve az ország nyelvén: Temerin Irányítószám: 21235 Körzethívószám: +381 21 Körzet: Temerin Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.temerin.rs/ , www.temerin.org ; www.temerin.eu
A település nevével 1332-ben találkozunk először, amikor a pápai tizedjegyzékben Laurentis de Temeri plébános egy évi adófizetését nyugtázzák. Ezután sokáig nem kerül elő e hely neve míg 1522-ben Bács vármegye tizedjegyzékében újra megemlítik Themeri néven. A török adókönyvek (defterek) a titeli nahijehez sorolják 1554-ben 5, 1570-ben 13 és 1590-ben 28 adózó házzal. 1522-ben még magyarok lakták a falut, de a korabeli török okiratok szerint 1560-ban már megérkeztek az első szerb telepesek. A korabeli összeírás földpalánkkal körülvett helységként említette, ahol 19 katonai személy tartózkodott, Radić Stjepan kenézzel az élükön. 1656-ban Gbelányi és Mihalek Miklós bácsmegyei birtokai közé iktatják a települést. 1681-ben Temerint a lévai határőröknek adományozzák, de Gbelányi Miklós és érdektársai 1682-ben jogos követelés útján, adomány címén visszakapták, és „longa manus” beiktatták. Az új Bodrog vármegyének főispánja Thournon Almás-nak nevezi Themerint, ugyanis Almás egykor Temerin határában volt, és az 1709-es Müller-féle, valamint 1717-es Schenk-féle térképen is Almás néven szerepel. 1715-ben Almás 20 adófizetővel van felsorolva Kovil után. 1717-ben Almás falu, máskép Temerin 9 családdal (adója 1200 forint ) és 18 adózó fejjel. 1718-ban Almás másnéven Temerin az új Bodrog vármegyéhez tartozik 39 adózóval. 1722-ben Temerin van csak felsorolva 62 adófizetővel, de Almás mint puszta 1737-70-ben is fel van említve. 1725-ben Temerin t és Goszpodincét együtt t vették fel az adójegyzékbe 89 adózó egyénnel . 1725-ben a már 1656-ban említett birtokokat, köztük Temerint is Rácz Ádámnak adományozták. 1737-ben Temerin használta Acsa és Almás pusztákat és Aranyad felét, tehát Temerin határában 3 régi helység volt. 1722-ben Temerin már szerb településnek számított 183 szerb háztartással és három pravoszláv pappal. A házak száma folyamatosan növekedett, így 1769-ben 208, 1773-ban 283, 1786-ban pedig 215 háza volt. Abban az évben öt pravoszláv pap dolgozott és élt Temerinben, ebből ketten miséztek is. 1762-ben Temerint kamarai falunak nyilvánították, s a török kiűzése után a királyi kamara volt a helység ura. Az akkori viszonyokhoz képest Bácskában a gazdagabb falvak közé tartozott, így 1773-ban az itteni 200 szerb család aránylag jobb körülmények között élt, mint a magánföldesurak falvaiban élő jobbágyok. Egy 1772-ből származó bírósági oklevél ezt írja: „30 éves az iskola”, tehát 1742-ben építették, „itt megtanulnak olvasni, írni, imádkozni és plébániai dalokat énekelni”. A magyar lakosság újratelepítése 1781-ben kezdődött, amikor is harminc család érkezett Kishegyesről és Veprődről. A németek betelepítése 1787-től indult. 1790-ben már 1250 római katolikus és 1673 ortodox vallású lakosa volt. 1793-ban vert falú, náddal fedett templomot építettek. Az 1790-es összeírás már 335 házról tesz említést, amelyben 1673 görögkeleti és 1250 római katolikus él. 1796-ban a királyi kamara felszámolta a kamarai uradalmakat, és ekkor Széchen Sándor megvásárolta Temerint és Tiszaistvánfalvát a kincstártól 80.000 forinton, de a vételár felét a kincstár érdemei elismeréséül elengedte. 1789-ben ugyan ő a Temerini előnevet is megkapta a birtok után. Temerin Széchen Sándor kérelmére 1799 októberében megkapta a mezőváros címet és 4 országos vásárt tarthatott. Ez lendületet adott a kézműipar, a mezőgazdaság és különösen az állattenyésztés fejlődésének. Céhei 1815-ben kaptak szabadalmat. A Széchenek felépítettek egy barokk stílusú kastélyt, vendégfogadót, gazdasági épületeket, magtárakat, majorságokat. A templom 1804-benépült fel, plébániát is kapott. A helyi iskola is ebben az évben kezdte meg működését. Az 1830 -as évek közepére a lakosság lélekszáma elérte a 6000-et. A város fejlődését az 1848-as szabadságharcban bekövetkezett pusztulása szakította meg (1848 augusztus 30-án az egész város leégett). Az elmenekült lakosság 1850-es évek elején tért vissza a településre. 1799. júliusában 178 szerb család Temerinből beállt a sajkások közé s katonai szolgálatot akart vállalni. Őket 1800-ban Paska pusztára áttelepítették, ahol megalapították Gyurgyevó falut. A szerb lakosságnak a sajkáskerületbe való távozása után újabb telepeshullám érkezett. A magyarok származási helye a Jászság, Pest, Heves és Nógrád megye, illetve Bács és Békés megye is. A németek Pfalzból, a Rajna vidékéről, a Feketeerdő környékéről jöttek. Az 1860-as években a Széchenek temerini birtokát az egyházi patronátusi joggal együtt Fernbach Antal apatini gabonakereskedő vette meg. Az 1890-es népszámláláskor Temerinben 8542 lélek volt 1304 házban, az 1900-as népszámláláskor pedig 9518 lélek 1600 házban. Az első világháború után bekövetkezett hatalomváltás a gazdaság fejlődésében nem hozott lényegesebb változást, továbbra is a mezőgazdaság dominált a fejlett állattenyésztéssel. A lakosság nemzetiségi összetétele azonban megváltozott 1920. és 1924. között a frontharcos szerb családok letelepedésével. A fellendülés jelei az 1930–1940-es években mutatkoztak, különösen a kisipar és kereskedelem terén. Az itteni magyarság kulturális életében pedig igen élénk tevékenységet fejtettek ki az értelmiség. 1941-ben Temerin ismét Magyarország része lett egészen 1945-ig, amikor is megérkeztek a „felszabadító” partizán egységek. A háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság jelentésében egy tucatnyi magyar bűnösségét állapította meg 1941-42 eseményeivel kapcsolatban. 1944-ben október 23-tól kezdődően kisebb partizán csapatok vonultak át Temerin községen, majd megérkezett egy századnyi partizán osztag, akik október 29-re kijárási tilalmat rendeltek el és razziát tartottak. A temerini áldozatok száma Mészáros Sándor szerint 150 fő körül lehetett, Csorba Béla kutatásai alapján meghaladhatja 250-et, míg Cseres Tibor egyházi adatokra hivatkozva 480-at említ.
Földrajzi koordináták:	+45° 25' északi szélesség, +19° 54' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Korabeli képek Régi képeslap Régi képeslap Vasútállomás Templom és országzászló Temerin Az új katolikus templom Szent Rozália-templom Pravoszláv templom Lukijan Mušicki középiskola Temerin központja Szabadság-emlékmű
Demográfiák (7) Intézmények (25) Rendezvények (57)

Frissítés időpontja: 2011-10-08