Települések
|
Palics
Település neve az ország nyelvén: PalićIrányítószám: 24413 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Szabadka Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.palic.rs/ , www.palic-palics.rs |
| Szabadka városnak közegészségügyi szempontból is igen fontos határrésze Pality (Palics) nyaralóhely és gyógyfürdõ, mely a várostól keletre terül el. A környéken levõ földek: Tompa és Ludas puszta és az ún. tuki ugarok. Hajdan önálló terület volt. Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb. falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580-82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizetõ házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics, a mely azonban most csak a tavat illeti. Midõn a török hódoltság után Szabadkához kerûlt, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerzõdések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality tavat ismerik. A Pality tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, a mi alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics tó helyére is rajzolja. Jenõ herczeg serege is 1697 szeptember 28-án a Zenta-Kiskanizsa közötti táborából kivonúlt és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonúlt a sereg Szabadka mellett el egészen Mélykútig. E tó, melynek éjszaki végéhez Szabadka városa az 1850-es években fürdõhelyiségeket és vendéglõt épített, az országnak nagyságra nézve harmadik tava és hivatalosan is gyógyfürdõnek van elismerve. Van gyógyszertára, posta- és távíró-hivatala, iskolája. 1883-ban épûlt itt egy magánkápolna és itt van a városnak mintaszerû földmíves-iskolája. A környéken levõ földeken és szõlõkben számos díszes nyárilak épûlt. Magában a tóban a város jövedelmezõ halászatot is tart. Ujabban Szabadka város Palics gyógyfürdõ díszes átépítését vette tervbe. Mai külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A legenda szerint régen a Palicsi-tó helyén birkanyájak legelésztek. Egyszer azonban egy Pál nevû pásztor kutat ásott ezen a helyen, és annyi víz tört fel a föld mélyébõl, hogy tóvá terebélyesedett. A tudományos magyarázat szerint a jégkorszak végén természetes úton keletkezett a Palicsi-tó. Partján az elsõ szállodát 1853-ban építették. A XIX. században Karlovy Varyhoz, Sankt Moritzhoz és Abbáziához hasonló mondén üdülõhellyé alakult. Õsidõk óta ismerték az emberek a tó iszapjának és vizének gyógyhatását. 1845-ben néhány szállodai szobában kádakat helyeztek el, s itt gyógyították a Palicsra látogatókat. Nyolc évvel késõbb megépül a melegvizes medence, s egészen 1961-ig gyógyfürdõje is van Palicsnak, ahol az iszap gyógyító hatását kihasználják. Már csupán három melegvizes medence maradt meg, májustól októberig fogadja a látogatókat. Barokk parkjai, szecessziós épületei és a 24 féle szórakozási lehetõség, illetve a tartalmas idõtöltés a pihenés, a felüdülés és a szórakozás oázisává teszik Palicsot. Nyáron rangos mûvelõdési rendezvények színhelye, télen pedig Vajdaság legnagyobb természetes korcsolyapályája, a 300 hektár felületû tó jégpáncélja vonzza ide a turistákat. A környékén a jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat. Itt található továbbá az egykor igen híres Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó vállalat is. Palics sok látványossággal büszkélkedhet. A tóparti, jellegzetesen szecessziós épületeit Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján építették fel. Emellett kitűnnek a családi villák, amelyeket az úgynevezett korai svájci nyaralók mintájára alakítottak ki. Palicson található az ország egyik legszebb állatkertje. A fürdőváros ad otthont a nyaranta megrendezésre kerülő Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválnak, továbbá hagyományos a Szüreti Napok és a Palicsi Téli Olimpiai Játékok megszervezése is. 2009-től kezdődően kerül megrendezésre a település napja minden évben május 25-én. A Palics Helyi Közösség napjának május 25-én történő megünneplése I. Szent Orbán pápa, a szőlők és borászok védőszentjének tiszteletéhez kapcsolódik. 1881-ben keresztet állítottak az ő tiszteletére, hogy óvja a szőlőket. A XX. század közepén az egykori Mezőgazdasági Iskola épületében berendezett imaház is Szent Orbán nevét viselte. Később alakították ki a Szent Orbán templomot, a legtöbb palicsi hívő plébániatemplomát. Palicson a szőlészet mellett jelentős szerep jut az idegenforgalomnak. Szent Orbán napján, május 25-én évente megünneplik a szőlő és a bor napját. A Bagolyvár az egyik legszebb palicsi épület. Vermes Lajos, Szabadka neves sportmunkása, a Palicsi Olimpiai Játékok kitalálója és megszervezõje építtette, mégpedig a célból, hogy itt helyezzék el azokat a sportolókat, akik eljöttek Palicsra vetélkedni. A világ elsõ olimpiai faluját teremtette meg Csáth Géza és Kosztolányi Dezsõ kortársa Palicson. A Bagolyvár mellett építtette ki 1884-ben az akkori Magyarország területén az elsõ kerékpárpályát, amely 225 méter hosszú és ellipszis alakú volt. A pályát feltörték, a Bagolyvár pedig évek óta üresen áll, jóllehet több alkalommal készültek tervek luxus apartmanok kialakítására a villában. A Palicsi Olimpia sikersorozatának az első világháború vetett véget, de Valihora István egy évtizeddel ezelőtt felújította a sportjátékok hagyományát, s egyre népszerûbbé válnak ezek a játékok. A víztorony ma Palics szimbóluma. A XX. század elején épült, több rendeltetésű épületként: víztorony, a nyaralótelep kapuja és villamosmegálló. – A villamos 1897–1972-ig szállította a szabadkai polgárokat a fürdőhöz. A Vigadó épülete a szecesszió stílusában épült 1911-ben. Az épületnek több rendeltetése is volt: cukrászda, étterem, míg az emeleti rész a szórakozást szolgálta, bálokat és hasonló ünnepségeket szerveztek. Két nyitott terasz ékesíti a Vigadó bejáratát, különleges faragású fakerítésével. A Vigadó közvetlen közelében találhatjuk a legkisebb szecessziós stílusban készült építményt, a zenei pavilont. Az akkori idők szellemében erről a helyről adták a zenészek zenei műsoraikat. Palics legszebb részében, a Split fasor és a sűrű telepítésű fákkal övezett sétány között található Mária, a Világ Királynője tiszteletére emelt kápolna, a Lajčo Budanović püspök utcával párhuzamosan húzódó udvarban pedig a Szent Orbán pápa templom. Abban az időben a szentmiséket két helyszínen mutatták be: a Mária, Világ Királynője kápolnában, mint kijelölt plébánia-templomban, valamint az egykori Ekonómia Kalot-kápolnájában, amely valójában a Szent Orbán tiszteletére szentelt vikariátus imaháza volt. Az időközben kialakított imaház a szakrális cselekmények végzéséhez szűkösnek bizonyult, így az 1975-ben Palicsra érkező plébános, Leist József új tervet dolgoz ki a meglévő épület bővítésére. A munkálatokat 1978. VIII .4-én Vianney Szent János, arsi plébános emléknapján kezdték meg, és azokat még ugyanabban az évben be is fejezték. Az oltárt december 23-án Matija Zvekanović püspök szentelte fel. |
|
| Földrajzi koordináták: | +46° 6' északi szélesség, +19° 45' keleti hosszúság |
Nagyobb térképre váltás |
|
| Fényképgaléria: |
|
| Demográfiák (7) Intézmények (6) Rendezvények (26) | |
Frissítés időpontja: 2011-11-17
Fejlesztette: GAS Softwares