Települések

	Kúla Település neve az ország nyelvén: Kula Irányítószám: 25230 Körzethívószám: +381 25 Körzet: Kúla Ország: Szerb Köztársaság Honlap: www.kula.rs/ , www.nepkorkula.org/
Nevéről ítélve, itt hajdan valami vár vagy erődítmény volt, mert "kúla" török szó és várat vagy bástyát jelent. Steltzer úgy véli, hogy az 1522-ben Kőégető és Hulataggal felemlített Várszög e helyen lehetett. A török hódoltság idejében csakugyan találkozunk Alsó-Kula névváltozatával Wesselényi Ferencz 1652. évi birtokjegyzékében, mint újonnan behódolt szerb falut említik ugyanott Felső-Kulát is. Mind a két Kula bizonyára a mai kúlai határban volt, Földvár is itt fekhetett és erről kapta török nevét a két Kula is, a melyek 1655-ben Wesselényi Ádám birtokába mentek át. A tiszai határőrvidéki korszakban, azaz 1740 előtt, a péterváradi katonai sánc 12 pusztája között említtetik Kula is, s ida tartoztak még: Bela na bara, Bela uvanim, Emusity, Topolia, Bandobra, Higyos puszták stb. Az 1743. évi összeírás szerint Kulán 31 szerb család volt, addigra már falu lett és pecsétet is kapott, melyen földműves szerszámok körül ciril betűvel "Selo Kula 1745." olvasható. Az új falu lakossága a vármegyei alsóvidéki falvakból áttelepedett szerbekkel és 1746-ban Miskolc vidékéről jött 11 családdal 1746. év végére 78 családra (77 1/2 adózó személy) szaporodott. 1748 május havában már 87 szerb család volt itt (neo impopulatum praedium Kula). A török hódoltság után a híveket lelkileg 1749-ig ferenczrendű szerzetes gondozta, a ki 1720-ban már állandóan Kulán lakott és ez évtől az anyakönyveket is vezette, matrikulák pedig már 1720 óta léteztek. A magyarok letelepedésével 1749-ben plébániáját is szervezték Szivácz és Verbász filiálisokkal. Ez évben imaház is épült, mely 1777-ig volt használatban, a mikor a kincstár, mint kegyúr, templomot építtetett, melyet 1825-ben bővítettek. Ezekből az következik, hogy Kula említett szerb lakossága is római katolikus vallású volt. A hívek száma 1781-ben 1250, 1908-ban 6204. Adminisztrátorok: 1743-48 Kalinka György, 1748-49 Pauletits István, 1750-52 Püspöki János, 1752-ben Nádaskai Mihály, 1753-56 Haller Péter, 1757-59 Fábri András, 1759-60 Gyuroska István, 1760-62 Győri Imre, 1763-64 Mezer János, 1768-69 Lukits János, 1770-87 Dekán Ferencz, 1787-88 Eller József. Plébánosok: 1790-1805 Nagy Antal, 1806-1808 Polyák László, 1809-29 Chalupkai Ferencz, 1830-50 Langwieser József, 1851-56 Klacsányi Zsigmond, 1857-87 Szakácsi Sándor, 1888-1902 Hoffmann Károly, 1903-07 Mladomiczky Vincze, 1908-tól Kersch Mihály. Kula a bácskai kamarai uradalomnak egyik kerületi középpontja is volt. Itt volt az uradalmi tiszttartó lakása és a díszes sörfőző is, mint Cothmann kamarai tanácsos 1763-ban azt említi. Leírásai alapján az itteni kis templom azonban dűlőfélben volt. 1770-ben felújították a Szent György tiszteletére szentelt templom, amelyet 1828-ban tovább bővítettek. Az 1768-as kamarai térképen, a helységtől keletre Bandobra puszta és nyugatra Belan brdu puszta tartozik a faluhoz, amelyben 202 szerb család lakott. Egy 1826. évi kimutatás szerint is, ez a két puszta és még Kis-Bresztovácz pusztáinak 1/4 része Kulához tartozik. Az 1780-as években, hihetőleg a csatorna déli oldalán, új német telep keletkezett, melyet Neu-Kulának neveztek el. E telepen 1788-ban nagy ínség volt. Kulán akkor 344 gazda volt 53 házas és 44 házatlan zsellérrel. Kula 1813-ban mezőváros lett. Ipara ekkor nagyon fejlett volt. 1815-ben kaptak céhszabadalmat a szabók, vargák, csizmadiák, 1819-ben a g. kel. szűrszabók s 1827-ben a takácsok, szabók, szűcsök, vargák stb. Földesura a királyi kamara volt. 1848-ban apróbb csatározások voltak itt a magyarok és oroszok között. 1902-ben az itt elesett honvédek emlékére a rónai katolikus temetőben emlékoszlopot emeltek. 1860 és 1868 között úrbéri rendezés folya a településen. Az úrbéri ügyek teljes rendezése után a fennmaradt összeget egy nevelőintézet alapítványáúl helyezték el, ami sok viszálynak volt az okozója. Kulának a róm. kat. templomon kívül van gör. kel. temploma is, mely 1846-ban épült. A helység határa 24.090 kat. hold, ebből 657 hold a községé és 2045 hold Lelbach Ádámé volt. A helység nagyobb birtokosai most Rácz György, Lelbach László dr., Lelbach Péter, Herrmann Keresztély, és ifj. Machmer Fülöp. A század végén megépült a Zombor-Kúla-Verbász-Óbecse makadámút, majd 1896-ban a Zombor-Óbecse és a Kishegyes-Palánka vasútvonal, melyek a várost is érintették. Az 1900. évi népszámláláskor Kulán volt 9174 lélek, 1600 házban. Anyanyelv szerint 3749 magyar, 2740 német, 304 kisorosz, 2344 szerb. Vallás szerint 5924 róm. kath., 287 gör. kat., 2330 gör. kel., 243 ág. ev., 175 ref., 170 izr. stb. Határához tartozik Béla puszta, és az Alsó- és Felsőtanyák, Kulán van járásbiróság, szolgabíróság, közjegyzőség, posta, táviró és adóhivatal; királyi közjegyzőség, vasúti állomás, valamint van itt polgári olvasóegylet, népkör, Volkverein, kat. munkásegylet, ipartestület, iparoskör és két dalárda is. Nagyobb ipari vállalatok az Ámon J. és tsai gőzsörfőzője, a Fejes és Nagy-féle gyapjúfonó- és szövőgyár, Krämer és Halm kalapgyára, Kleiner és Wenczell dugógyára, Ámon és Társai gőzmalma, Gerber és Hack gőzmalma, Berkovics Rezső selyemszalaggyára, Ábel Vendel bőrszékgyára, Pintér Florián és ifj. Ábel Miklós gőzesztergagyára, Kirilovics és Jakob gőztojásköltője, Puhalák György és József szíjostorgyára, Fuchs Lajos gazdasági gépjavító ipartelepe, Vajandt Borbála vajgyára, Glässer Ádám, Glässer Márton és Kosztonosics György téglaégető körmencéje és Glässer Vilmos téglaégetője. Van két pénzintézete, a Kulai takarék és hitelintézet r. t. és az Önsegélyző szövetkezet. Van négy országos vásárja, különösen híresek lóvásárjai és gabonakereskedése. Itt jelenik meg már évek óta a "Bácskai Közérdek" nevű hetilap. Nagy határának déli részében, az öntöző-csatorna mellett van Pekla puszta, hol sikeresen űzik a rizs-termelést. Hozzátartozik Béla puszta is. E község közelében feküdt az 1522-iki tizedlajstrom szerint Kéménd falu, mely 1404-től 1522-ig számos oklevélben szerepel. Birtokviszonyai ismeretlenek, de e korban számos család viselte a Kéméndi előnevet és valószínű, hogy e családok egyike-másika birtokos is volt e községben. Kéméndi előnévvel szerepelnek a következő családok: 1432-ben a Heves, a Cseh, Nagy 1452-ben az Erdély, 1464-ben a Bor, 1466-ban az Ősi, 1480-ban a Ferenczi, a Dether, a Dobogó, a Györgyfi, Koma, Jó, 1498-ban a Csereth, 1452-ben a Módis, 1504-ben a Régi családok, de az 1425-ben szereplő Varjadi Keméndi család is innen veszi a nevét. - Erre felé feküdt hajdan Erdőmeg és Től község is. Az előbbi 1410-ben a Keresztesi család birtoka, mely 1504-ben Korvin Jánosé lett. Az utóbbit I. Lajos 1382-ben az óbudai apácáknak adományozta, kik még a XV. században is birtokolják. 1480-ban a Téli Tőli családnak is van itt birtoka és úgy látszik, hogy innen vette a nevét is. 1910-ben 9125 lakosából 3679 magyar, 2510 szerb, 2425 német és 456 ukrán volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásának székhelye volt. Az I. világháború után, a trianoni döntéssel Kúla a újonnan megalakult Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929–1931-es gazdasági válság súlyosan érintette a környék iparát is, pl. bezárt a selyem- és a bútorgyár is. 1941–1945 között a magyar közigazgatás alatt azonban ismét jelentős fejlődésnek indult a település. Gyógyszertár létesült itt, megszervezték az orvosi ellátást, és megnyílt a Hungária szálloda. Az iskolájában három nyelven folyt a tanítás. A háború után Lipár faluba csángó-magyar családokat telepítettek, akik az Istensegíts nevet adták neki a régi falujuk neve után. Ők azonban 1944 őszén a szerbek előrenyomulásával kénytelenek voltak Baranyába menekülni. A német és a magyar lakosság is hasonló sorsra jutott, az 1944-es szerb megtorlásoknak körülbelül 500 áldozata volt. 2002-ben 19 304 lakosából 9623 szerb, 2738 magyar, 1125 ukrán, 725 ruszin, 322 horvát volt.
Földrajzi koordináták:	+45° 37' északi szélesség, +19° 32' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Régi kúlai képek Királyi járásbíróság Árpád út Látkép Gőzmalom Főtér Kúla Templom Kápolna Kúla madártávlatból Templom kivilágítva
Demográfiák (7) Intézmények (6) Rendezvények (9)

Frissítés időpontja: 2011-10-19