Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Települések

Vissza
Kishegyes
Kishegyes
Település neve az ország nyelvén: Mali Iđoš
Irányítószám: 24321
Körzethívószám: +381 24
Körzet: Kishegyes
Ország: Szerb Köztársaság
Honlap: www.kishegyes.rs
Kishegyes nevű helységgel először 1476-ban találkozunk, midőn a Maróthiak tiszavidéki birtokait említik. A Kis- és Nagy-Hegyessel együtt felsorolt helységekből következtetve, az említett helyek kétségkívűl a mai Kishegyes határában voltak. Ez a vidék akkor Csongrád vármegyéhez tartozott és az 1520-21. évi Csongrád vármegyei dézsmalajstromban szintén ott találjuk Nagy- és Kis-Hegyest. A török defterek is felsorolják a szabadkai nahijében e két helyet. Kis-Hegyes 1580-82-ben és 1590-91-ben 18 adózó házzal, Nagy-Hegyes 1580-ban 17 és 1590-ben 23 adózó házzal szerepel. A lakosság már 1578-ban szerbekből állott. Az 1652. évi Wesselényi Ferencz-féle urbariumban Kis-Hegyes is fel van említve. 1855-ben Nagy-Hegyes, Kis-Hegyes Wesselényi Ádám birtoka volt.

A török hódoltság után is, 1703-ban, még ismerik e két pusztát törökkori kis falvakként. 1737-ben Mali-Hegyes puszta Masity Radivoj verbászi birónak volt bérbe adva, Veliki-Hegyes pedig a turiaiaké volt. 1740 körűl panaszolja a vármegye, hogy e két pusztát is a péterváradi milícia használja. Cothmann kamarai biztos Kuláról meglátogatván Veliki-Hegyes pusztát, azt mint a kula-topolyai út közepén fekvő helyet, telepítendőnek jelöli ki. Innen átment Mali-Hegyes pusztára s azt is idővel betelepítendőnek tartja.

Az 1768. évi kamarai térképen Nagy-Hegyes puszta Topolya és Emuzsics déli szomszédjaként van feltüntetve és a rajta átfolyó Krivája ér déli partján, régi templom helye is jelezve van. Nagy-Hegyessel párhúzamosan s tőle kelet felé van Kis-Hegyes puszta, mely Szikityig terjed. Találkoztak is csakhamar békés-vármegyei róm. kath. magyarok, főképen Szt.-Andrásról, a kik bizonyos szabadságok mellett hajlandók voltak itt letelepedni. Krusbér, bácsi kamarai jószágigazgató és Grassalkovics kamarai elnök is 1768-ban hívja őket, 1769. tavaszán leginkább Békés vármegyei nép költözött ide. A falu maga Kis-Hegyes pusztán épűlt, a Krivája patak völgyében, s azért a falu is Kis-Hegyes nevet nyert. Sajátságos, hogy ennek ellenére az 1770-ben használt első pecsétjének körírata német és neve: "Mariatheresiastadt 1770". Ezt a német nevet sehol másutt és máskor nem találjuk többé.

A katolikusok parókiáját és plébániát 1776-ban alapították, és az anyakönyvi bejegyzések (matrikulák) is ez év óta léteznek. A Szt. Anna tiszteletére szentelt templom 1788-ban épűlt (39.5×14.75 m térfogattal) és 1851-ben megújíttatott. Filiálisai: Bácsfeketehegy, az 1526 előtti Fekete-Egyház, Szeghegy, az 1526 előtti Szegegyház plébánia és Töviskes-puszta. Adminisztrátorok: 1776-96 Vidor István, 1791-1803 Trsztyánszky János, 1804-től Kollonits László. Plébánosok: 1885-30 Nagy Imre, 1831-46 Kincsey József, 1841-66 Botka Mihály, 1867-től Ballassy Endre. A templom ma is működő orgonáját Kovács István szegedi orgonakészítő mester készítette.
A templom mai, végleges alakját 1939-ben nyerte el. A főoltáron kívül három mellékoltára is van, amelyek leegyszerűsített barokk stílusban épültek. Joseph Franciscus Falconeri mester alkotása a főoltár képe, amit 1791-ben festett Budán. Szent Annát és Szent Joákimot köztük a Boldogságos Szűzzel ábrázolja. Az második oltáron két kép található – az egyik Szent Józsefet ábrázolja a kis Jézussal a karján, a másik Nepomuki Szent Jánost a börtönben. A két kép Than Mór jeles festő alkotása.
A harmadik mellékoltár a Lurdes-i barlangban van, műkőből készült 1938-ban Molczer Károly mérnök tervei szerint Siller Jakab kőműves mester kivitelezésében, aki egyben a három kórust is készítette.

Hegyes-, vagy Kis-Hegyes néven a falut 1783-ban felmérték és úrbérileg rendezték.

Az 1785. évi úrbéri összeírás szerint Hegyesen csupa magyarok laktak, s pedig 214 gazda és 21 házas zsellér. Az egész határban 178 1/2 telek volt, továbbá 2 szabad és 16 2/4 elhagyott telek. 1788-ban épűlt. római katolikus temploma. Sok iparos lakta, 1815-ben kaptak céhszabadalmat a kovácsok, takácsok stb. 1819-ben a kéményseprők. A község földesura 1848-ig a királyi kincstár volt.

Hegyesre és környékére nevezetes esemény volt az 1849. év július 14-én itt vívott csata, melyben Guyon magyar tábornok fényes győzelmet aratott Jellasicson. A csata emlékére a három szomszéd helység: Feketehegy, Hegyes és Szeghegy közös hármas határán, az 1887. július 17-én emelt emlékszobrot leplezték le ünnepélyesen. A szeghegyiek azonban maguknak és határuknak vindikálván a dicsőséget, 1895. aug. 11-én maguk is állítottak fel egy honvédemléket. A hegyesi határban a Ligerpart (táborhely) nevű határrész is megörökíti amaz eseményt. Van itt egy Strázsahegy nevű halom, a hol az 1860-as években kincset akartak ásni, de csak csontokra találtak, a melyek állítólag avarkori sírokat jeleztek; valóban 1906-ban rendszeres ásatás volt itt, a mikor negyven avar sírt találtak. Bennük bögrék, gyöngyök, karcsattok, gyűrűk, függők, késnyél, szíjvégek bőven voltak s ezeket a vármegyei múzeumba küldötték be.

A községtől éjszak felé a Várhegy nevű romok maradványai látszanak, melyek régebben a szántást is gátolták, sőt az öreg emberek itt látott pincékről is regéltek. A község határát 1865-ben tagosították, azóta több tanya épűlt a külső földeken. Nagyobb birtokuk van itt Kiss Károly, özv. Pecze Péterné és Kriszhaber Simon birtokosoknak. Hegyeshez tartozik Töviskes puszta is, mintegy 200 római katolikus lélekkel. 1869 óta Kishegyesen Olvasókör is van, kis könyvtárral. A község határa 14.121 kat. hold, ebből 877 hold a községé.

Az 1890. évi népszámlálás szerint Kis-Hegyes nagyközségben 5559 lélek volt 976 lakóházban. Ezek anyanyelv szerint 5278 magyar, 247 német, 13 ruthén, 10 tót s 8 egyéb nyelvű; vallás szerint pedig 5108 róm. kat. 184 ág. ev. 182 izrl. 52 ev. ref, 13 gkatb, és 19 egyéb keresztény. — A község határa 14121 kataszt. hold, ebből 377 hold a községé (334 b. nem használható), Kiss Ábel és más Kissek, Vichard, Kriszhaber stb, a leggazdagabb földbirtokosok.

Az 1900. évi népszámlálás szerint Kishegyes nagyközségben 5679 lélek volt, 1134 lakóházban. Anyanyelv szerint 5505 magyar, 139 német, 9 tót, 20 kisorosz, 5 szerb, vallás szerint 5337 róm. kat., 25 gör., 131 ág. ev., 37 ref., 145 izr.

A rendszeres orvosi ellátás 1826 óta folyamatosan működik a településen. 1874-ben szervezték meg az önkéntes tűzoltó testületet. Az óvodát 1896-ban alapították. Gyógyszertára 1903 óta van a falunak, ennek első bútorzata is látható a könyvtárban. A XVIII. század végétől van postája, 1895-ben távírót, 1913-ban telefont kapott a falu. Ebben az időben a településnek már van vasútállomása és két pénzintézete, kereskedelmi hitelszövetkezete és önsegélyző szövetkezete is, valamint gőzmalom és téglagyár is létezik a település határában.

1923-ban épült Pecze Ferenc és Lendvai Terézia kastélya, a Pecze-kastély. Az épületet egy verbászi német építész tervezte, aki ügyelt arra, hogy minden új és jó minőségű legyen. Bevezették az áramot, a fürdőszobában, konyhában meleg víz volt, parkettáztak, és redőnyöket szereltek az ablakokra. Pecze Margit, és lánya Baba, talán fél évig élt a kastélyban. Négy és fél éves korában meghalt. Szülei a temetőben a kápolnát építtettek, ahol a család sírboltja is van. A kápolnában lévő festményen látható a kislány arcképe.

A falu kulturális és művelődési életének első adatai 1869-ből származnak, ekkor alakítják meg az Olvasókört. A századvég kilencvenes éveiben Katolikus Kör, Iparosok és Kereskedők Egyesülete, Polgári Kör, Gazdakör gyűjtötte maga köré az érdeklődőket. Az 1920-as évek elején Romhányi István kántor nagy lelkesedéssel kezdte meg a műkedvelés szervezését. Színdarabokat rendezett, dalárdát, zenekart alapított. Az ötvenes években országos hírű kerámiai művésztelepet szerveztek Kishegyesen, a nyolcvanas évek végén átépítették a színháztermet.

Földrajzi koordináták: +45° 42' északi szélesség, +19° 40' keleti hosszúság

Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:
Kishegyes képekben
Kishegyes régi képeken
Kishegyes régi képeken
Kishegyes régi képeken
Kishegyes régi képeken
A korabeli Pecze-kastély
A korabeli Pecze-kastély
A Pecze-kastély romjai
A Pecze-kastély romjai
A Pecze-kastély romjai
A Pecze-kastély romjai
Az óvoda épülete 1975-ben
Az óvoda épülete 1975-ben
Szent Anna katolikus templom
Szent Anna katolikus templom
Szent Anna-templom
Szent Anna-templom
Vasútállomás
Vasútállomás
Malom
Malom
Általános iskola
Általános iskola
Biokút
Biokút
1848/49-es emlékmű
1848/49-es emlékmű
1848/49-es emlékmű régi képen
1848/49-es emlékmű régi képen
Művelődési ház
Művelődési ház
Demográfiák (7)    Intézmények (16)    Rendezvények (148)

Frissítés időpontja: 2011-10-12