Települések

	Királyhalma Település neve az ország nyelvén: Bački Vinogradi Irányítószám: 24415 Körzethívószám: +381 24 Körzet: Szabadka Ország: Szerb Köztársaság
Királyhalom története elválaszthatatlan Horgos történetétől. Az első megbízható emlitése 1502-ből származik, Török Imre birtokba iktatása alkalmából. A török hódoltság ideje alatt a terület elnéptelenedett. Szeged főjegyzője Kárász Miklós 1749-ben a királyi kincstártól megvásárolta Horgost, és Szent Péter pusztát, melyet 1772-ben jobbágyokkal újratelepít. Az új telepesek névsora alapján megállapitható, hogy a jelenlegi bácsszőlősi családok közül a Bajtaiak, Demusok, Berényiek, Erdéjiek, Kalmárok, Mosók, Telekek ősei ott voltak az első telepesek között. A falu területén ekkor három Major tanya létezett a Szelevény a Rózsa és a Pörös Major. A falu keletkezésének története 1879-re nyúlik vissza, amikor március 12-én hatalmas árvíz pusztította el Szegedet. A 6200 házból 5966 összedőlt, s több mint 200 ember meghalt. Erről a tragédiáról Ferenc József császár is értesült és 1883 októberében ellátogatott Szegedre, hogy személyesen tekintse meg az újraépítést. Mindenki boldog volt, hogy találkozhat a királlyal, de legboldogabbak voltak a Szeged-Alsótanya népei, mert megtudták, hogy október 16-án délelőtt az uralkodó ellátogat erre a területre is, hogy meglátogassa az ásotthalmi iskolát és az erdőőri szakiskolát. Mindenfelé meszelésbe, takarításba fogtak és imádkoztak a jó időért, hogy személyesen is megláthassák a királyt. Az iskolában a tanulók verseket és dalokat készítettek a király tiszteletére. Végre délelőtt kilenc órakor a király és kísérete megérkezett. A kíséretében ott volt a jól ismert magyar író is Jókai Mór. A király udvari vonata a Horgos-Palics vasútvonal 113. számú őrházig haladt. Innen hintókon folytatták útjukat. Az utat szalmával hintették be, hogy a hintók kerekei ne süppedjenek a homokba. A lakosok mind az út mellé vagy a háztetőkön gyülekeztek, hogy láthassák a királyt és kíséretét. A helyszínen egetverő éljenzés fogadta az uralkodót. A tanfelügyelő üdvözölte őt és kíséretét. Ezután bevonultak a tanterembe. Ott nem sokat időztek és az iskolaépületet elhagyva az örömrivalgó nép sorfala közt a király hintójához sietett. Így történt a király látogatása Ásotthalmán! Ennek emlékére a megyei közigazgatás az ásotthalmi kapitányságot királyhalmi kapitányságnak nevezte el. Csongrád vármegye közigazgatási bizottsága kérvénnyel fordult a MÁV Vasúti és Hajózási Fefelügyelőséghez, hogy a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakaszon álló 113. számú őrházat nyilvánítsák megállóvá. 1890. március 14-én a kérést az illetékes hatóság jóvá is hagyta. „Engedélyezett feltételes megállóhely a közelben fekvő puszták után Királyhalomnak neveztessék." A névadás elsősorban elősegítette a betelepülést a tanyák szaporodását. A másik fontos tényező, hogy serkenteni kezdték a homoki szőlőtelepítést. Országos mozgalom indult, hogy az addig puszta homokterületeket szőlővel telepítsék be. A szőlők kizárólag intelligens birtokosok kezében voltak s ennek folytán a telep néhány év múlva kellemes nyaralóhely is lett. 1894-ben Szobonya Bertalan 140 hold homokot vásárolt Királyhalmán. Ezt a területet szőlővel, gyümölcsösökkel ültette be. 1897-ben költözött Királyhalmára és itt megalapította a Gazdakört, melynek sokáig elnöke is volt. A vasúti megálló engedélyezése előtt Királyhalma területén három nagy majort tartottak számon: a Szelvényi major, a Pörös major és a Rózsa major. A Kárász család értéktelennek minősítette és eladta. 1890-ben a mintegy három holdnyi területet a szegedi Ormódi Béla nagykereskedő és bankár vásárolta meg. Holdanként harminc forintot fizetett a területért. Legelterjedtebb borszőlőfajta a magyarka (szlanka) volt. A királyhalmi birtokok területén (csaknem felén) csemegeszőlőt, főleg saszlát termesztettek. Gyümölcsfákat ültettek, de elsősorban almát termeltek. A vasút hatására fellendült gazdaság idevonzotta az embereket. 1902-ben Királyhalmának 552 lakosa volt és saját postahivatala. 1902-ben Királyhalmán épült a Nagyiskola. Ugyanúgy azonban megépültek azok a tanyai iskolák is, amelyeket a második világháború utáni időszakban fokozatosan megszüntettek, bezártak. 1902-ben Papp János és társai azzal a kéréssel fordultak a horgosi közgyűléshez, hogy engedélyezze a mai belgrádi út egy részének megvételét Fodor Antaltól. A céljuk az volt, hogy az akkor közös dűlőt kiszélesítsék a Körösig! Ugyanebben az évben Királyhalma még egy kéréssel folyamodott a közgyűléshez. Azt kérvényezték, hogy engedélyezze az élelmiszerpiac megnyitását. A község ezt a kérelmet elutasította azzal az indoklással, hogy a királyhalmaiak bejárhatnak a horgosi piacra. A helybeliek azonban nem egyeztek ezzel a döntéssel. Fellebbeztek, és a szolgabíró megértőbbnek bizonyult, így 1912-ben Királyhalma számára engedélyezte a heti egyszeri élelmiszerpiacot. 1949-ig működött egy vegyesbolt, kocsma táncteremmel és színpaddal. A falu tovább fejlődött, a közlekedés pedig a főutcára terelődött át. Ma ott található az egészségház, posta, boltok, iskola stb. Az első világháború alapos megpróbáltatást hozott Horgos-Királyhalma népének: a férfiak a frontokon harcoltak és a termelési körülmények az otthon maradottakat sújtották. A háború vége nem békét, hanem újabb megpróbáltatásokat hozott. 1922-ben Királyhalmán rendőrkirendeltséget létesítettek. A szerbeket betelepítették, és így a magyaroktól elvették földjeiket. Mivel kevesebb volt a bevétel 1925-ben a Gazdakör kérvényezte a horgosi képviselőtestületnél, hogy Királyhalmán csütörtökön és vasárnap piaci napot tarthassanak. A kérvényt a címzett elutasította. Csak két év múlva adták meg a jelzett napokon a piactartás lehetőségét. 1927. november 14-én a község határozatot hozott arról, hogy a háztulajdonosok kötelesek a házuk előtt járdát építeni. 1941-ig pezsgőgyár is működött Királyhalmán, melynek Tolnai János volt a tulajdonosa. A hagyomány szellemében Királyhalom-Hajdújárás szövetkezete az ötvenes években az Ingusz kastély alagsorában nyitotta meg a pezsgőgyárat. Térjünk azonban vissza a harmincas évek derekára. A Báni Iskolaszék jóváhagyta az új iskola építését, valamint 25000 dináros kölcsönt a beruházásra. A Nagyiskola a jelzett évben már nem volt elegendő a nép gyermekeinek iskoláztatására, másrészt pedig túl messze volt a vasútállomás a környéki lakosság számára. 1902-ben posta épült. 1937-be a Gombos villában lévő postát telefonközponttal látták el. Az érdekelteknek a postaszolgálat vezette be a telefonvonalat azzal a meggondolással, hogy gyorsan megtérül a beruházás. A harmincas évek egyháztörténeti szempontból is nagyon fontosak. Ekkor indult meg ugyanis a mozgalom a templomépítés ügyében. 1904-ben egy vaskeresztet állítottak fel a helybeliek a Nagyiskola mellet. 1913-ban a horgosi plébános Csongrád megye királyi tanfelügyelőjétől engedélyt kapott, hogy Királyhalmán a Drozdik-féle állami iskolaépülethez közadakozásból kápolnát toldjanak. A kápolnát 1914. március 22-én avatták fel. 1917-től havonta egyszer, 1931-töl pedig minden vasárnap és ünnepnap miséztek az iskolában. Horgos község 1934-ben harminchét hold földet ajándékozott a királyhalmi egyháznak. Végül Kazi Mátyás és Szobonya László fél-fél hold telket ajánlottak fel a templom számára. 1927. január 8-án a püspöki hivatal határozatot hozott a lelkészség felállításáról, amely Királyhalmán kívül magában foglalta a Körösoldalt és az űrjárási részt is. Az egyházi anyakönyvet 1931-től vezetik. 1933-ban alakult meg az első egyházközségi képviselőtestület. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség (DMSZK) itt is létrejött, elnöke Szobonya László lett. Királyhalmán 1944. novemberétől egy tanító sem dolgozott. Hogy a hiányt pótolja, a helybeli plébános, Szűcs Márton tanított 132 gyermeket. A lelkész 1945 nyaráig tanított, akkor érkezett településünkre Tóth Mária tanítónő, aki átvette tőle a tanítást. Az első hivatalos választásokat 1945. november 11-én szervezték meg. 1946. április 15-én meghozták az első földtörvényt. Amelyben meghatározták, hogy a földtulajdonosok maximum tizenhét hektárral (harmincnégy hold) rendelkezhettek. 1947-től 1952. májusáig önálló közigazgatási egységként, külön egységként létezett. A földműves szövetkezet 1948. augusztus 20-án alakult meg. A termelők panaszkodtak, hogy nincs elég növényvédő szer, így sok földdarab megműveletlen maradt. A termelőszövetkezet akkor alakult, amikor a királyhalmi község. Nagy hiány volt munkagépekben, így a munka nagyobb részét lovakkal végezték. 1953-ban a szövetkezet átalakult a Vinogradar (Szőlőtermelő) Állami Gazdasággá, amelynek igazgatója Kádár Ernő lett. Így kapta a falu a Bácsszőlős nevet. A lakosság a gazdaságban hagyott, illetve a szövetkezetbe vitt földekért kártalanítást kapott. 1949-ben a község területén hatvannégy gyermek született! A gyermekáldás azonban megfelelő közoktatási szintet követel! Így az önálló község idején a Kladek-házban is létesítettek egy tantermet. A művelödési otthon felépülésétöl számítva az ottani öltözőt is tanteremnek használták. Tulajdonképpen így a településen két négyosztályos elemi iskola működött. Az akkori faluvezetés tisztában volt a közoktatás akkori helyzetével. 1951-ben a közgyűlés kérte a Jánosi Népbizottságot, hogy építsen új iskolát, mert a jelenlegi csak ideiglenes megoldásnak tekinthető. A királyhalmi községet 1952 májusában szüntették meg. Palics, Ludas és Királyhalma községekből hozták létre az új közigazgatási egységet: Palics községet! Hosszú veszekedés, győzködés árán a két gazdasági nagyüzem, a Bácsszőlős-Hajdújárás szövetkezet és az állami gazdaság közös erővel megvásárolt egy mozigépet. A mozi avatás 1956. május elsején volt. A mozi hihetetlenül népszerű lett! 1957-ben megalakultak az iskolatanácsok. A hatosztályos iskolák korszaka azonban a végét járta. 1959-ben új törvény született, mely eltörölte a hatosztályos iskolákat. Vagy alsó tagozat, vagy nyolc osztály lehetett. Végül a nyolcosztályos iskola mellett döntöttek. A könyvtár akkor az egyesületé volt. A tandíjakból gazdagították a könyvállományt. Mindez így folyt 1962-ig! 1960. nyarán a mozi gépházában romhalmaz állt. A vetítőgépről minden használható műszaki eszközt leszereltek és elvittek. 1961-ben a város, a község meghozta Királyhalma falusítási tervét. Ez viszont az iskolát arra a helyre irányozta elő, ahol ma áll! S kemény munkával, mindent legyőző akarással az iskola elkészült. 1963. Szeptember 21-én avatták fel az épületet, amelyben hét tanterem, tanári és igazgatói iroda kapott helyet! Bácsszőlős hagyományokban nagyon gazdag. Évről évre megtartják a falunapot, ami egybeesik a falubúcsúval. Ez nyáron van. Ismerté vált szamárversenyéről is, melyet minden év augusztus utolsó vasárnapján szerveznek meg. Ez a rendezvény mindenkinek feldobja a kedvét, és nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek is egyaránt szórakozhatnak. Ősszel a napsugaras ősz rendezvény a nagymamák és nagypapák örömére szolgál. Ezen a rendezvényen a diákok elkészítenek egy színes programot, amivel kedveskednek, és tiszteletüket adják nagyszüleiknek. A kultúrotthont átalakították diszkóvá, így leginkább az iskola tornatermében kerül sor erre az ünnepségre. Februárban tartják a farsangi bált, amikor az iskola tanulói beöltöznek mindenféle jelmezbe, felsorakoznak majd kivonulnak a főútra és hangosan kiabálnak, zörögnek, csörögnek, hogy ezzel elűzzék a telet. Mikor körbejárták, a falut visszamennek az iskolába, és kint az udvaron meggyújtanak egy szalmabábút. Majd bevonulnak a tornaterembe, ahol díjazzák a legjobb és legtökéletesebb jelmezeket. Ezután pedig elfogyasztják a várva várt farsangi fánkot. 1981-ben 2345 lakosa volt a településnek, 1991-ben 2220 lakosából 2103 magyar, 48 jugo., 23 szerb, 21 horvát, 2002-ben pedig 2039 lakosból, 1927 magyar, 48 szerb, 17 horvát volt.
Földrajzi koordináták:	+46° 7' északi szélesség, +19° 51' keleti hosszúság
Nagyobb térképre váltás
Fényképgaléria:	Királyhalma képekben Templom Templom Egészségház Helyi közösség épülete Iskola Vasútállomás
Demográfiák (7) Intézmények (4) Rendezvények (2)

Frissítés időpontja: 2011-10-19