Folyóiratok

Kalangya, V. évfolyam (1936. április) 4. szám, 225–288. p.

Kardoss Tilda: Mint aki elvétette vonatát…

Mint aki éjszakai zűrzavarban elvétette vonatát,
és most hiába döngető ököl, káromló átkozás:
röpíti börtöne végtelen erdőkön, széltelen síkon át,
és nincs, nincs állomás…

úgy rohan a sorsom: elvétett vonata egy zűrös éjnek
– engem rövidke célok hűs nyugalma várt –
s most dübörögve –, zúgva száguld velem az élet,
és nem, nem érek állomást!