Folyóiratok
Kalangya, V. évfolyam (1936. március) 3. szám, 145–224. p. |
Kosztolányi Dezső: Daltalan fa |
Rég elröpült már kisfiam kacaja, állok magam. A múltba nézek, és előre, várom, ami hátra van. Örömtelenség, hó és csönd köröttem, határtalan. Olyan vagyok, mint téli fa az erdőn, madártalan. |