Folyóiratok

Kalangya, V. évfolyam (1936. március) 3. szám, 145–224. p.

Láttátok-e már a holtak vonatját?
Az éji rónán nesztelen suhan,
vasházait halállovak vonatják,
lámpáiban lidérctűz ég búsan.

Előtte a kietlen puszta hallgat,
az éj ijedve, sírva fölriad,
kísértetképen tűnnek el a falvak
s az ismeretlen, mennydörgő hidak.

Egyetlenegyszer látod, sose máskor,
avarzúgáskor, varjúkárogáskor
halált sivítva rémülten zörög.

Hasítja a párás, lila ködöt,
bámulsz utána, amint elhalad,
s egyszer megáll az ablakod alatt.