Folyóiratok

Kalangya, IV. évfolyam (1935. március) 3. szám, 161–240 p.

(Átfogó kép a német kisebbségi mozgalomról)

(Második, befejező közlemény)

A jugoszláviai németség a legnagyobb szeretettel csüng a Kulturbundon, s az egyesület keretében megtalálja mindazokat az életfeltételeket, amelyek virágzását és boldogulását biztosíthatják. Hasonló melegséggel ragaszkodik iskoláihoz is. Az iskolaszervezetek is az önsegélyezés elve alapján épültek ki. Az 1931-ben a kormánnyal folytatott megbeszélések azt eredményezték, hogy engedélyezték a német iskolák létesítését. A jugoszláviai németek az adakozás bizonyos örömével és a legnagyobb készséggel alig néhány hónap alatt közel két és fél millió dinárt adtak össze iskolacélokra, hogy adományaikkal biztosítsák a német iskolaoktatást.

Novi Sadon 1931. június 29-én tartották meg azt az ülést, amelyen kimondották, hogy megszervezik az iskolaoktatás ügyét. Az értekezleten nagy számmal jelentek meg lelkes német férfiak és nők. A gyűlés elfogadta az előkészítő bizottság előterjesztett iskolaalapítása alaptervezetét, és megválasztotta az öt tagú kuratóriumot, amelyre az iskolaalapítási ügyek intézését ruházták. Az iskolaalapra összegyűjtött pénzből két millió dinárt iskolák létesítésére fordítottak. Az összegyűjtött pénzt más célokra nem volt szabad felhasználni. A fennmaradó fél millió dinárt az iskolaügyek költségeire fordították. Azóta is megszakítás nélkül folyik a gyűjtés az iskolaalap céljaira. A német lakosság maga tartja fenn a német középiskolákat is.

Az iskolaalap segítségével már a mozgalom első éveiben lehetővé vált a tanítóképezde felállítása, mely először Becskereken működött, aztán Vrbas-ra került. A német tanítóképezdében az állam által előírt öt évi tanulási rendszert vezették be. A múlt évben a tanítóképezdéből már tíz férfi és nyolc női tanerő került ki. A tanítók az állami iskolák német tagozataiban taníthatnak. A tanítóképezdének jelenleg körülbelül száz tagja van, a múlt évben pontosan százan tanultak.

A múlt iskolaévben Vrbas-on a német iskolaalap német polgári iskolát létesítet, amely négy osztályú volt, és csupán leánynövendékeket vett fel, az idén pedig megnyílt a fiúosztály is. A fiú és leány tanulók száma az idén 160. [221]

A német iskolaalap vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy újabb középiskolákat létesít az ország más németlakta vidékein is. Az iskolaalap székhelye Novi Sad.

A Jugoszláviai Német Népszövetségi Liga

Beograd székhellyel működik a Jugoszláviai Német Népszövetségi Liga, amely a népszövetségi gondolat kimélyítésén dolgozik, és szoros kapcsolatban áll a jugoszláviai népszövetségi ligákkal. A német liga a népszövetségi eszmét szolgálja, és esetről-esetre részt vesz kiküldötteivel a népszövetségi ligák ülésein.

A szövetkezeti mozgalom

A háború befejezésével a jugoszláviai németség mindjárt felismerte a szövetkezeti mozgalom fontosságát, és azonnal hozzáfogott a szövetkezetek létesítéséhez. Már a háború előtt egyes német telepeken akadtak szövetkezetek, amelyek a Raifeisen-féle rendszer szerint létesültek, a központjuk azonban Temesvárott volt, amely a határmegállapítás értelmében Romániához került. Mindössze két ilyen szövetkezet maradt Jugoszláviában: a mramoráki és a vršaci. A drávabánsági németek soraiban volt a legfejlettebb a szövetkezeti mozgalom. A legjelentősebb szövetkezetek: a kočevljei, maribori, ptuji és celjei. Bosznia területén az ott levő német telepítvényeken már 1878-ban voltak szövetkezetek, amelyek főleg a háború alatt indultak nagy fejlődésnek.

A német kisebbség köréből a szövetkezetek teljes kiépítésére az első kezdeményező lépések a volt német-sváb kulturbund gazdasági osztályából indultak ki. Ennek a tevékenységnek az eredményeként 1922. október 1-én a szükséges előmunkálatok után Novi Sadon megalakult az Agrária Mezőgazdasági Központi Szövetkezet mint német szövetkezet; amely az alappillére a mai német szövetkezeti mozgalomnak. Azóta a kis palánta hatalmas fává terebélyesedett, amely a német mezőgazdaságnak mérhetetlen nagy jelentőséget biztosít, és megadja az erőt és az összefogást ahhoz, hogy a német mezőgazdaság minden szükséges kedvezményt megkapjon. Nem volt könnyű munka a szövetkezeti gondolatot a német falvakban terjeszteni, mert hiányzott a szövetkezeti gondolattal szembeni megértés, s megnehezítette a munkát kezdetben az is, hogy a német nép vagyonosságának a látszata sokakat tévedésbe ejtett. Azonban a német szövetkezeti mozgalom kezdeményezőinek – élükön dr. Kraft Istvánnal – előrelátása minden nehézség ellenére is eredményt tudott felmutatni, és ennek következtében ma a legnagyobb gazdasági viszonyok között is a német kisebbség, de főleg a parasztság felfegyverkezetten áll a bajokkal szemben. A kezdet a felvilágosítás munkája volt, aztán a gabonaértékesítés következett, végül pedig a szövetkezetek gondoskodtak a parasztság részére szükséges közszükségleti cikkekről. A pénz és a hitelügyek megszervezése csak később következett be, mégpedig 1926-ban, amikor arra szükség mutatkozott. A felvilágosítás és a propagandamunka első látható eredményeként [222] – amelyet három éven keresztül faluról-falura járva lankadatlan szorgalommal végeztek – megkezdődött a tagok beözönlése a szövetkezetekbe. Míg 1925-ben összesen alig 39 német szövetkezet állott fenn, amelyeket a Novi Sad-i központ hívott életre, 1926-ban 54-re emelkedett a számuk, 1927-ben már 67 szövetkezet működött, 1928-ban 109, 1929-ben 127, 1930-ban 251, 1931-ben 295, 1932-ben 313, míg 1933-ban a számuk 331-re emelkedett. A szövetkezetek számának a növekedésével egy időben szükség mutatkozott a munkamegosztás érdekében irányítói központok létesítésére. Már 1927-ben felmerült annak a szükségessége is, hogy az Agrária hitelosztályát mezőgazdasági hitelközponttá alakítsák át, amely azóta a központja minden német hitelszövetkezetnek. 1931-ben létesült a Sertéstenyésztő és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Selector Szövetkezet mint a német állattenyésztés központi szerve, végül az Avis Baromfi és Tojástermelő Szövetkezet. A szövetkezetek központja Novi Sad. Mindezeken kívül a falusi nép részére népjóléti intézmény, a fűszerkereskedők részére beszerzési szövetkezet alakult.

A hitelszövetkezetek nem csupán azt a célt szolgálják, hogy a pénzeket beszedjék és összegyűjtsék, hanem azt is, hogy a falusi nép szükségleteiről gondoskodjanak.

Az önsegélyezés elve alapján felépült szövetkezetekben a tagokat a közös érdek ápolására, a pontosságra, a rendre és erkölcsösségre nevelik. A szövetkezeti tagok alkotják azt a hidat, amely a különböző társadalmi osztályokat, foglalkozási ágakat és szociális ellentéteket összeköti ott, ahol arra a leginkább szükség van, és ahol az ellentétek a legkönnyebben kiegyenlíthetők. A szövetkezeti életben mindenki részt vesz, és mindenkinek szava van tekintet nélkül arra, hogy gazdag vagy szegény. A szövetkezetek révén sikerült a népvagyon egy jelentős részét a gazdasági élet számára hozzáférhetővé tenni. A munkáról beszéljenek a következő számok: a szövetkezeteinknél elhelyezett takarékbetétek 1933. végén 85 millió dinárt tettek ki, ugyanakkor a szövetkezeti tagok részére folyósítottak 110 millió 926 704 23 dinár kölcsönt. A szövetkezetek tőkéje 3 622 160 dinár értékű üzletrészvény, továbbá a 4 204 390 12 dinár tartalék, összesen 7 826 550 12 dinár.

A szövetkezetek nagy érdeme a takarékosságra való nevelés megkönnyítése a tagok körében, ami a legszembetűnőbben nyilvánul meg a betétösszeg nagyságának az áttekintésénél, amely viszont az egész szövetkezeti és gazdasági élet alapja. A betéttőke felfrissítette a gazdasági életet, és lehetővé tette, hogy olyan tőkéhez hozzájussanak, amelyekhez különben soha nem lehetett volna hozzáférni. A heti öt dináros összegnek három évi befizetés után a betétes 1450 dinárt kap kézhez. Ha valaki egy év után meghal, az örökösei megkapják a teljes 1450 dinárt. A betétek négy és fél százalékot kamatoznak, azonkívül a betétes haláleset esetére is biztosítja magát. A takarékosságnak ez a módszere lehetővé tette, hogy a szövetkezetek a legnehezebb gazdasági viszonyok között is a tagokat tudták segí[223]teni, és ennek köszönhető, hogy nem kellett a szövetkezeteknek felhasználni azokat a védelmi eszközöket, amelyeket egyébként a bankok nem ritkán vesznek igénybe. A takarékosságnak ez a módja kiszámíthatatlan szociális eredményeket jelent, mert lehetővé teszi az aggkori és özvegyi segélyezést, kiházasítási járulékot, továbbá tanulmányi támogatást, építési alap megteremtését, otthon létesítését, adósságok visszafizetését megkönnyíti. Nagyon sok községben népotthont létesítettek a szövetkezetek, sőt iskolák felépítését is lehetővé tette az önsegélyezésnek ez a módja. A takarékbetétesek száma ez idő szerint 8800, az öt évi befizetési ciklus után 15 és fél millió dinárt folyósítanak a tagoknak. Megjegyzésre érdemes, hogy 292 esetben a betétes elhalálozott, és a hozzátartozóiknak 845 000 dinárt fizettek ki, vagyis 368 000 dinárral többet, mint amennyit befizettek.

Az elért eredmény

A szövetkezeti központok munkásságának az eredményeiről a következő adatok nyújtanak hű és áttekintő képet: a községi helyi szervezetek 1933-ban 150 millió dinár forgalmi tőke felett rendelkeztek. A központi szövetkezetek pedig 60 millió dinárral. A helyi községi áruforgalmukat a központ útján bonyolítják le. A szövetkezetek a korlátolt szavatosság elve szerint működnek, és az egészséges viszonyokat bizonyítja az, hogy az összes szövetkezetek megfelelnek hivatásuknak és kötelezettségeiknek.

Az Agráriához 1933-ban összesen 143 községi szövetkezet, mint földműves önsegélyző egyesület tartozott. Az áruforgalom összege 1927-ben 17, 1931-ben már 71, 1932-ben 51 és 1933-ban 41 millió dinár volt.

Az Agrária 1922-ben 64 vagon műtrágyát helyezett el, 1925-ben 630, 1928-ban 1043, 1929-ben 817, 1933-ban 68 vagont. A műtrágyafogyasztás feltűnő csökkenése az utóbbi időben a mezőgazdasági termények katasztrofális áresésére vezethető vissza. Megjegyzendő, hogy az Agrária felvilágosító munkájának az eredménye, hogy a német telepítvényeken a műtrágyával való trágyázáshoz folyamodtak. Az Agrária volt az első szövetkezet, amely felvilágosító munkájával a gazdálkodót a föld racionális megmunkálására és megforgatására rászoktatta, és bevezette az olajos magvak termelését.

A Selector a bel- és külföldön a szarvasmarhák eladását közvetíti. A múlt év július l-ig az osztrák állatpiacokon a szövetkezeti tagok tulajdonából eladott 1 036 958 29 dinár értékű hizlalásra és vágásra szánt szarvasmarhát.

A sertéstenyésztésre és értékesítésre alakult szövetkezetek központja a következő táblázat szerint adott el sertéseket:

Az Avis 1932-ben a külföldön 2.9 millió, 1933-ban pedig már 4.8 millió dinár értékű tojást helyezett el. [224]

A német szövetkezetekhez 30 000 tag tartozik, akik 334 községi szövetkezetben tömörültek, és ezzel talán joggal mondható, hogy a szövetkezetek magukba foglalják a német földművelő nép zömét. A szövetkezetek tagjai összesen 660 ezer hold föld felett rendelkeznek, ami megfelel 375 hold szántóföldnek. Az átlagos megmunkált terület katasztrális hold a szövetkezeti tagoknál. A rendelkezésre álló kis terjedelmű földterület arra kényszeríti a szövetkezeti tagokat, hogy minél eredményesebben használják ki a földet.

A jugoszláviai német szövetkezeti szervezkedés felépítése a következőképpen történt: a teljes német szövetkezeti életet magába foglalja a szövetkezeti kölcsönpénztár, amely szerveivel végzi a szövetkezeti munka ellenőrzését. A pénzközponthoz tartozik 26 hitelszövetkezet, az Áruforgalmi Központ, az Agrária, amelynek keretében működik 9 Raiffeisen-féle szövetkezet és 125 parasztszövetkezet (az áruforgalmi helyi szervezetek). A Mezőgazdasági Hitelszövetkezethez tartoznak a kiskereskedők (fűszerkereskedők) hat csoporttal, ugyancsak a mezőgazdasági hitelszövetkezet keretébe tartoznak a népjóléti intézmények (31). Hozzájuk sorozható még a 21 különféle megbízatást végző szövetkezet, 9 tehenészeti szövetkezet, 2 villamossági szövetkezet és 7 ipari szövetkezet. A Selector Állattenyésztő Szövetkezethez viszont 16 szövetkezet tartozik, a Sertéstenyésztő Szövetkezethez 99 helyi szövetkezet, az Avis körébe 3 tojástermelő szövetkezet. Hogy lehetővé tegyék a mezőgazdasággal foglalkozó tagoknak, hogy a nem rentábilis mezőgazdasági termények helyett kifizetődő terményeket termeljenek, a napokban intézkedés történt, hogy Oleum elnevezés alatt működő szövetkezet bocsásson rendelkezésre olajmagvakat, és segítse elő azok termelését.

A mezőgazdasági hitelszövetkezeteknek tehát 360 tagszövetkezete van, azonkívül 7 központi szervezet működik.