Folyóiratok

Kalangya, IV. évfolyam (1935. március) 3. szám, 161–240 p.

(A Novi Sad-i történelmi társaság évkönyve)

A Novi Sad-i történelmi társaság legújabb évkönyve, amely a 17., 18. és 19. számokat tartalmazza, a közelmúltban jelent meg több, mint négyszáz oldalon válogatott, értékes tanulmányokkal és cikkekkel. A vaskos könyvnek is beillő szám közli dr. Dimitrije Kirilović, az egyesület főtitkárának új könyvét a régi magyarországi magyarosítási politikáról, amelyet a Kalangya januári számában ismertetett. A tartalom sorrendi felsorolása a következő:

Megboldogult Aleksandar király jellemzése, érdemeinek és alkotásainak ismertetése.

A hatvan éves dr. Stanoje Stanojević, a Beogradban élő kitűnő történész üdvözlése. A Novi Sad-i származású egyetemi tanár a Beogradban élő és szerephez jutott vajdasági származású közéleti személyiségek között a legismertebb, és különösen a balkáni szláv népvándorlásra vonatkozó megállapításai és kutatásai keltettek élénk feltűnést, és szereztek megérdemelt hírnevet és tekintélyt az országhatárokon túl is a nagynevű tudósnak.

Borislav Jankulov dr., a Történelmi Társaság megbízásából a Vajdaság történelem előtti életét dolgozta fel, és ez a munkája tulajdonképpen alapja és a forrása lesz egy későbbi kiegészítő kutatómunkának. A szerző, aki érdemes munkát végzett, cikke végén felsorolja azokat a forrásmunkákat, amelyeket igénybevett. A forrásmunkák között találtunk igen sok magyar származású könyvet és számos magyar tudós munkáját.

Dimitrije Vitković, Mehmed Sokolović bánáti harcait és Temesvár első ostromát ismerteti feltüntetve, hogy milyen munkákat használt fel az értékes tanulmány elkészítésénél. Itt is igen sok magyar eredetű könyv felsorolását találtuk.

Vasa Stajić nyugalmazott suboticai gimnáziumi igazgató, aki Novi Sad történelméről nemrégiben nagyobb értekezést jelentetett meg, Novi Sad szerb jellegét ismerteti a város keletkezésétől kezdve az ismertebb szerb családok szerepét is feltüntetve.

Mladen Leskovac Novi Sad-i gimnáziumi tanár, aki számos magyar vonatkozású írással a magyarság előtt is szép nevet szerzett magának, folytatja nagysikerű tanulmányának az ismertetését Mihajlo Vitković életéről és kapcsolatairól a magyar irodalmi körökkel. [206]

Vasa Stajić az első Novi Sad-i katolikus gimnázium (1789–1823) keletkezésének és megszűnésének a körülményeit dolgozta fel a tőle megszokott alapossággal. Érdekes megállapítása a szerzőnek, hogy a katolikusok sokkal puhábbak és tanácstalanabbak voltak a gimnázium létesítése tekintetében, mint a Novi Sad-i szerbek, akik tudták, hogy mit akarnak, amikor következetesen harcoltak a szerb gimnáziumért.

Ljubo Vlačić Josip Rajačić dalmáciai püspökről írt nagyobb tanulmányt.

Ivan Pavlović az 1848–1849-es sajkásvidéki harcokat dolgozta fel, egészen új megvilágításba helyezve a nagy magyar forradalom alatti szerb–magyar küzdelmeket.

Kisebb cikkekkel több író szerepel, közöttük Mladen Leskovac is, aki Svetozar Miletić, a szerb kisebbségi mozgalom vezérének a családjáról közöl eddig ismeretlen részleteket. D. Popović dr. Pécs város történelmét, az ott élő szlávok származását és elhelyezkedését ismerteti. Radomir Grujić dr., a szentendrei szerb egyházi alkotmányt (1728) közli érdekes megjegyzésekkel. Külön figyelmet érdemel Lotz Frigyes cikke a vrbas-i szerb és német telepítvényekről. A többi cikkeket: Gl. Elezović, P. Serović, Vladimir Svorović dr., M. Kostić dr., Sergej Jovanović, I. Grčić, Nikola Radojčić dr. írták, azonkívül elparentálják a vajdasági szerbek nagy halottait: Emil Gavrila, volt becskereki szenátort és Joco Vujić sentai földbirtokost, a nagy műgyűjtőt.

Az évkönyv a hetedik könyvsorozatban jelent meg, és gazdag tartalmával, gondosan összeválogatott cikkeivel a magyarság soraiban is megérdemelt érdeklődésre tarthat számot. Úgyszólván valamennyi tanulmánynak és cikknek magyar vonatkozásai vannak, és ezért is érdemes a történelmi társaság munkáját megismerni és élénk figyelemmel kísérni.