Folyóiratok

Kalangya, IV. évfolyam (1935. február) 2. szám, 81–160 p.

(Átfogó kép a német kisebbségi mozgalomról)

A Kalangya szerkesztősége elhatározta, hogy megszólaltatja a vajdasági szellemi élet kiválóságait, hogy az itt élő népek kulturális, politikai és gazdasági célkitűzéseiről nyilatkozzanak. Elsőnek Hamm Ferenc, a Novi Sadon megjelenő Deutsches Volksblatt egyik szerkesztője, a sokoldalú és tevékeny újságíró juttatta el felszólításunkra cikkét, amely kizárólag a német kisebbség életéről és eddigi kisebbségi eredményeiről számol be hűen és kimerítően. Miután ez az első átfogó cikk, amely a magyarság előtt feltárja a német kisebbségi mozgalom eddigi eredményeit, Hamm Ferenc fejtegetései és adatai a legteljesebb figyelmet és megbecsülést érdemlik.

(Első közlemény)

A Kalangya szerkesztőségének szíves felszólítására, hogy fejtsem ki a jugoszláviai német kisebbség kulturális, gazdasági és politikai mozgalmát és az eddigi eredményeket, a következőkben igyekszem a német népcsoport kulturális és gazdasági szervezeteinek életmegnyilvánulásairól beszámolni előrebocsátva azonban azt, hogy ez a cikk nem lehet teljes, és feltétlenül kiegészítésre szorul, annyira messze elágazódó a felvetett kérdés.

A népek nagy harcainak közepette hazánkban a német nép megtalálta önmagát, fellángolt benne a szunnyadozó életakarat, és a háború befejezésével lerakta a német népcsoport szervezeteinek az alapját, amely szervezetek állandó, buzgó tevékenység alatt állanak. Mielőtt a mozgalom megindulhatott volna, Novi Sadon 1920. június 20-án megalakult a Schwabisch–Deutscher Kulturbund (Német–Sváb Kultúrszövetség) mint az egész jugoszláviai németséget magába foglaló testület, amely egyesület a legszélesebb néprétegek lángoló lelkesedése közben jött létre, és ezáltal fejlődött ki mint a jugoszláviai németség kulturális és gazdasági törekvéseinek előharcosa. A Kulturbund megalakításakor a következő irányelveket tűzte ki maga elé: „A kultúrszövetség feladata a jugoszláviai német kisebbség szellemi, esztétikai, erkölcsi és társadalmi törekvéseinek helyes ápolása és nemesítése, valamint gazdasági és társadalmi jólétének hathatós előmozdítása.” A mi németjeink kezdettől fogva célkitűzéseik elérése tekintetében hazánk földjére helyezkedtek, és kiadták a jelszót: „Államhűség és néphűség”, amely azóta is világos és becsületes jelszava, és legfőbb törvénye a Kulturbundnak és [124] a német nép minden testületének, és ezt a legfőbb törvényt az életben maradéktalanul megvalósítottuk.

A Kulturbund felejthetetlen megalakítása után – ennek az elöljárója volt az 1919 őszén megindított Deutsches Volksblatt, amely a németség orgánuma és előharcosa a nép célkitűzéseinek –, a Kulturbund vezetősége azonnal hozzáfogott a szervezkedés munkájához, amely a németek által lakott helyeken mindenütt a leglelkesebb megértéssel és támogatással találkozott. A Kulturbund első három éves fennállása alatt 128 községben alakították meg helyi szervezeteit, és tagjainak a létszáma aránylag rövid idő alatt 55 ezer főre szaporodott. A Kulturbundot 1924 áprilisában érte az első hatósági betiltás, amely működését egészen 1927 októberéig bénítólag megzavarta. Amikor 1927 októberében újból megindulhatott a munka, 26 helyi szervezett, még működött, és a számukat 1929. január 6-áig 64-re lehetett növelni. A kormány magas államférfiúi belátása folytán 1931. április 14-én a Kulturbund munkáját újból engedélyezték, és a közben 13-ra leolvadt helyi szervezetek számát 1934. október 31-ig 129-re lehetett emelni. Ez a változás a Kulturbund életében a harmadik kiépítési fejezet volt, amelyben sokkal nehezebb körülmények között dolgozhatott, mint az előző szervezkedések alkalmával, mert a gazdasági válság már egyre jobban kiütközött, és tudvalevő, hogyha valamit elölről kell kezdeni, hogy milyen nehéz eredményt elérni. Most azonban a munka zökkenők nélkül, teljes erővel folyik, a helyi szervezetek száma nőttön nő, s ami különösen jelentős körülmény, a fiatalság tömegesen tódul a Kulturbundba, a szolgálatába állítja szerény képességeit, és ezáltal biztosítja önfeláldozó lelkes munkájával a Kulturbund jövőjét.

A Kulturbund munkahálózata hazánknak úgyszólván minden területére kiterjed, ahol csak németek laknak, így a régi Vajdaságra, a Szerémségre, Szlavóniára, Szlovéniára, sőt a boszniai német telepítvényekre is. Nemcsak a falusi, hanem a városi helyi csoportokban is, amelyekkel a Novi Sad-i központi vezetőség szoros és élénk kapcsolatokat tart fenn, intenzív, lüktető élet folyik. Hogy a Kulturbund megbirkózhasson a rája váró nagy munkával, és hogy szervezetileg kiépíthessük a helyi csoportok teendőit, és azokat fejlesszük, Osijeken a törekvő szlavóniai helyi csoportok, Celjében pedig a szlovéniai helyi csoportok részére kerületi titkárságokat állítottunk fel, amelyek a néppel a legszorosabb érintkezésben állnak. A Kulturbund központja most azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a Felső-Bácskában és a Bánátban hasonló kerületi titkárságokat állít fel.

Az egyetemi hallgatók tevékenysége

A Kulturbund, hogy sokoldalú feladatait minél eredményesebben elvégezhesse, külön egyesületeket hívott életre. A német ifjúság részére külön ifjúsági egyesületet létesített, amelyhez a múlt év ok[125]tóber 31-én nem kevesebb, mint 102 alosztály tartozott. Az egyes ifjúsági alosztályok a Kulturbund helyi csoportjainak kiegészítő szervei, ami által az ifjúság a helyi csoportokkal harmonikusan együttműködhet. A német ifjúság lelkesedésével és munkavágyával nagy kihatással van az egész német kultúrélet felvirágoztatására. A német sportszövetségnek 34 alakulata van, amelyek keretében eredményesen fejleszti a testi kultúrát, és elősegíti az ifjúság testi erejének szabad fejlődését. A sportszövetség számos sportünnepélyt rendezett, tanfolyamokat tartott fenn sportvezetők helyes kiképzésére, hogy az ifjúsági sportegyesületek, amelyek ugyancsak a Kulturbund helyi szervezeteihez tartoznak, minél eredményesebben megoldhassák feladataikat. Az ifjúság munkájában részt vesznek a lányok is, akik nemes versenyben együttműködnek vállvetve a fiúkkal a Kulturbund minél sikeresebb kiépítése érdekében.

A jó népkönyv helyes ápolása érdekében német népkönyvtárakat létesítettünk, amelyekhez már eddig is 114 népkönyvtár tartozik, és amelyek egységes irányelvek szerint dolgoznak. A Kulturbund gondoskodik a legjobb népkönyvek beszerzéséről, szabályozza a folyóiratszolgálatot, olvasóórákat szervez, és minden községben olvasótermet tart fenn. Ugyancsak a Kulturbund hatáskörében szerveztük meg vándorkönyvtárainkat is, amelyek még a legkisebb községekben is áldásdús működést fejtenek ki. A népkönyvtárak vezetőinek kellő kiképzése céljából tanfolyamot rendeztünk, amelyek élénk látogatottságnak örvendtek, és amelyeken alkalmas és szakértő férfiak voltak az előadók.

A jugoszláviai német egyetemi hallgatóknak önálló egyesületeik vannak, amelyek 21 alosztállyal működnek és amelyekbe a német egyetemi hallgatók a közös munka minél sikeresebb elvégzése érdekében tömörültek. Az egyesületekben tömörültek a főiskolák hallgatói, továbbá azok is, akik az egyetemi tanulmányok elvégzése után valamilyen életpályán működnek, tekintet nélkül arra, hogy férfiak-e vagy nők. Az egyetemi hallgatók egyesülete a lehetőségek határain belül előadóestélyeket, tanfolyamokat rendez, amelyeken főleg azokkal az időszerű kérdésekkel foglalkoznak, amelyek elsősorban érdeklik a németeket, és az ilyen előadásokon gyakran előadást tartanak német egyetemi tanférfiak is. Az előadások célja: azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyeknek a megoldása a németekre vár, azonkívül az ilyen előadásokon igyekeznek a német polgárok tudását kimélyíteni, és az egyetemi hallgatókat továbbképezni, hogy a német nép körében eredményesen munkálkodhassanak. A legutóbbi előadóestélyen, amelyet a múlt év nyarán Novi Sadon tartottak meg, dr. Milutinović Nikola, a Matica Srpska főtitkára igen érdekes előadást tartott a Matica jelentőségéről. A kölcsönös megbeszélések azt eredményezték, hogy a Matica és a Kulturbund között kulturális együttműködés tekintetében megállapodás jött létre. A Matica múzeumában, nagy képtárában, több ezer könyvet befogadó könyvtárában történt látogatás elősegítette, hogy a né[126]met egyetemi hallgatók gyarapítsák és kimélyítsék tudásukat az 1824 óta fennálló Matica Srpska hasznos és eredményes működéséről. A német főiskolai hallgatók országos egyesülete részletes kimutatást készített a német főiskolai hallgatókról, és mintegy 500 egyetemi hallgató nevét tünteti fel. Az egyesület más irányú feladatai mellett állásközvetítéssel is foglalkozik, sőt pályaválasztó tanácsokat is ad. A főiskolai hallgatók egyesülete szoros összeköttetésben áll a többi német alakulatokkal, és hasonlóképpen az a törekvése, hogy a német népközösség áldásos munkáját szolgálja, és az ügyét előbbre vigye.

A német dalszövetség feladatai

A német dalszövetség szintén a Kulturbund egyik alakulata. Magába foglalja az összes német dalegyleteket és énekcsoportokat, s azok munkája felett ellenőrzést gyakorol. A szövetség állandó karnagya tanfolyamok útján gondoskodik arról, hogy a helyi csoportok dalegyesületei megfelelő karvezetőket kapjanak, amivel igyekszünk elősegíteni az igazi német népdal kultiválását. A dalszövetség nagyszabású előadásokat is rendez, és a szövetséghez ma 36 dalegyesület tartozik. A szövetség rendezésében Novi Sadon és Beogradban bemutatásra került Hass József „Szent Erzsébet” oratóriuma, Pančevón nagyszabású dalünnepélyt rendezett a Kulturbund dalszövetsége, azonkívül elősegítette a „Last uns singen” című dalkönyvecske kiadását, nyilvános dalórákat rendezett, amelyek során a jelenlevőket a szakképzett irányítás arra ösztönözött, hogy valamennyien részt vegyenek az éneklésben. A dalszövetség továbbá az egyes helyi csoportok székhelyén a szabad ég alatt dalosnapokat rendez, énekelőadásokat szervez, és ezáltal a német népdalt népszerűsíti, s annak híveket toboroz. Most pünkösdkor Novi Sadon tartják meg az első német országos dalosünnepélyt, amelyre már most erősen készülődnek. Nemrégiben egy szerzői est keretében alkalmat nyújtottunk a dalszerzés terén működő hazai zeneszerzőknek, hogy műveikkel és szerzeményeikkel a nagy nyilvánosság elé lépjenek. A dalestélyek sok tehetséges zenésznek megnyitotta az utat a későbbi érvényesüléshez. A helyi dalegyletek minél hathatósabb támogatása céljából központi hangjegyarchívumot létesítettünk, amelyet állandóan kiegészítünk legújabb zeneszerzeményekkel, és a hangjegyarchívumot igen gyakran veszik igénybe a dalegyletek.

Mindent összevéve megállapítható, hogy a Kulturbund működése igen sokoldalú, mint az az egyes alakulatok munkájának az ismertetéséből kitűnik. Az összes egyesületek szerves kiegészítő részei a Kulturbund hatalmas szervezetének, egységes irányelvek alapján dolgoznak, és a népközösség követelményeit annál inkább teljesíthetik, mert az egyes alakulatok működési területe már biztosítva van, s most már azt a feladatot kell megoldani, hogy a munkát tovább kimélyítsék, és minél bensőségesebbé tegyék.

A Kulturbund munkájáról szólva még néhány igen fontos ada[127]tot kell felsorolnunk. A munka kiszélesítése érdekében a Kulturbund időnként munkakedvelő és munkaszerető férfiak és nők bevonásával vándortanfolyamokat szervez, amelyeknek az a céljuk, hogy a tanfolyamhallgatók képesítést nyerjenek arra, hogy lakóhelyükön továbbképezzenek másokat is, a népet kellően felvilágosítsák a Kulturbund szociális és kulturális céljairól, továbbá hogy elősegítsék új, helyi csoportok felállítását. Magától értetődő, hogy a német tanügyi viszonyokra a legnagyobb gondot és figyelmet fordítja a Kulturbund. A Kulturbund a tanügyi viszonyokról pontos nyilvántartást vezet, és tanácsokkal szolgál a helyi csoportoknak a tanügyi kérdésekben. Hasonlóképpen egyházi természetű kérdésekben és az anyanyelven való lelki oktatás kérdésben is útbaigazító tanácsokat nyújt.

A Kulturbund központja bábszínházat tart fenn, amely a népművelés szolgálatában áll, és mint tanácsadó testület működik, amely felvilágosítást ad bárminemű ünnepély és előadás rendezésére ügyelve arra, hogy az előadásokat és ünnepélyek egységes irányelvek figyelembevételével történjenek… Állandó és pontos sajtószolgálat gondoskodik arról, hogy a Kulturbund működéséről a közönség pontos értesüléseket szerezzen, és a Kulturbund egy külön osztálya nevezetesebb német színművészek és színtársulatok bevonásával előadásokat és hangversenyeket rendez. A Volkswart című folyóirat, amely a népművelés szolgálatában áll, és kiváltképpen honi történeti és népismereti értekezéseket közöl, negyedévenként jelenik meg. A folyóirat kiegészíti a negyedévenként megjelenő „Unsere Schule”, s mind a két folyóiratnak nagyon sok munkatársa van. A német művészet fejlesztése céljából már eddig is három nagyobbszabású képkiállítást rendeztünk, amelyek azt igazolták, hogy a németek soraiban tehetséges művészek vannak. Különös népszerűségnek örvendenek a német népviseleti bálok, amelyeket a Kulturbund tervszerűen rendez, és amelyek rendszerint valóságos népünnepélyé alakulnak át. Nem csupán a nagy Novi Sad-i népviseleti bálat rendezzük meg évenként, igen sok kis községben is rendkívül népszerűek lettek a népviseleti bálok, hiszen egyetlen más művészi életmegnyilvánulás nincsen annyira egybeforrva a nép őseredetével, mint a népviseleti ünnepségek. Ezzel kapcsolatban széles körű propaganda indult meg német múzeumok létesítésére, amelyben a régi német telepítvények népének ereklyéit igyekezünk összegyűjteni, és megőrizni. Az első ilyen múzeumok már működnek, és most azon dolgozunk, hogy egy szélesebb alapokon nyugvó múzeumot állítsunk fel.

A szociális akció

A Kulturbund szociális működése külön figyelmet érdemel. Nagy gondot fordítunk a tanoncgondozás minél eredményesebb kihasználására. Már eddig is 337 tanoncot sikerült jó helyeken elhelyezni, 102 esetben állást közvetítettünk. A tanoncokat rendszeresen látogatják, pontos nyilvántartást vezetnek az inasok képességeiről, [128] előmenetelükről, jó könyveket kapnak olvasás céljából, azonkívül takarékosságra nevelik őket, hogy az élettel majd eredményesen megbirkózhassanak. A tanoncok részére gyűjtőperselyeket állítanak fel, amelyekben megtakarítják pénzüket, amit felszabadulásuk után a kamatokkal együtt megkapnak. A Kulturbund központja gyermekotthonok fenntartásáról is gondoskodik, szünidei akciókat támogat, hogy a városi gyermekek nyáron át a falvakban, jó levegőn lehessenek, és jószívű, gyermekszerető német családok szeretettel felkarolják őket. A legfontosabb azonban a népmozgalom figyelése és ellenőrzése. A kérdéssel külön bizottság foglalkozik, amely figyelemmel kíséri a népmozgalmi megnyilvánulásokat, és megfelelő rendszabályokat alkalmaz szükség esetén. A falvak közegészségügyi helyzetének az emelése érdekében külön munkaterületet létesített a Kulturbund. S végül mutassunk még rá arra is, hogy az idei télen a „Brüder in Not” elnevezés alatt működő téli segélyakció több, mint háromszázezer dinár készpénzt és jelentős természetbeni adományt gyűjtött össze, hogy a legnagyobb szükség idején segítse a szűkölködőket.

Így dolgozik szociális és kulturális téren a Kulturbund a német nép érvényesülése érdekében. A Kulturbund legfőbb célja a békés együttműködés a haza és a nép érdekében, és a becsületes megértés hazánk hű polgáraival.

Fordította: Cs. J.