Folyóiratok

Kalangya, III. évfolyam (1934. július-augusztus) 7–8. szám, 481–609 p.

A Narodna Odbrana, amely legutóbb széleskörű mozgalmat kezdeményezett a hazai ipar védelmében, most akciót indított az idegen hangzású helységnevek, továbbá a magukat szlávoknak érző polgárok családi neveinek a megváltoztatására. Az akció élénk feltűnést keltett, amit igazol az is, hogy a beogradi sajtóban egyetemi tanárok és írók is hozzászóltak a Narodna Odbrana állásfoglalásához, és főleg a helységnevek eredetét analizálták. A Narodna Odbrana tiszteletre méltó őszinteséggel már előre bejelenti minden tévedés és félremagyarázás elkerülésére, hogy esze ágában sincsen a kisebbségi polgárok családi nevének a megváltoztatása. Törekvése odairányul, hogy a magukat különben is szlávoknak nevező polgárok fajukhoz és meggyőződésükhöz képest tiszta szláv vezeték- és keresztnevet kapjanak. Az egyesület kiadásában megjelenő lap a kérdésről ezeket írja:

„Amint ránehezedik hazánkra a minden oldalról benyomuló külföldi tőke, hogy gazdaságilag elnyomjon bennünket, ugyanígy köreinkbe, családjainkba, a közvéleménybe és az irodalomba is befészkelődött az idegen kifejezés, név és megjelölés. Aki figyelemmel kíséri az irodalmat, csodálkozással tapasztalja, hogy az idegen szavak és kifejezések szinte észrevétlenül szókincsévé válnak a félintelligens, sőt a tanult embereknek is.” [600]

A Narodna Odbrana a megfigyelések előrebocsátásával ismerteti a török, német és magyar nevű helységneveket, amelyeknek a megváltoztatását kívánja. A nagyobb városok közül idegen eredetű: Gevgelija, Osačak, Tuzla, de Bácskában és Bánátban is találtak több idegen eredetű város- és községnevet, ezek felsorolása azonban hiányzik. A Narodna Odbrana az idegen helységnevek megváltoztatását sürgeti, és kéri, hogy a következő történelmi múltú személyekről nevezzenek el helységeket: Glavaš, Kalić, Brankovan, Jakšić, Gundulić, Mažuranić, Gaj, Brazoj stb. Ezek után így folytatja:

„Vessünk egy pillantást a szomszédaink, de főleg Olaszország és Magyarország felé. Mit csinálnak az olaszok az isztriai szlávságlakta helységnevekkel? Mit csinálnak az iskolákkal, templomokkal, egyesületekkel és cégtáblafeliratokkal? Nehogy bárki is tévedésbe essék, sietünk kijelenteni, hogy a Narodna Odbrana ma is kitart régi álláspontja mellett, vagyis hogy Jugoszláviának meg kell maradnia a kisebbségekkel szemben tanúsított eddigi toleranciája mellett. Jugoszlávia a türelmesség terén a világ valamennyi államát megelőzi. Senki nem kéri, és a Narodna Odbrana sem akarja, hogy az idegeneknek vagy az általuk lakott helységeknek neveit megváltoztassák. Mi több: a Narodna Odbrana elítéli azokat, akik magyar, német vagy zsidó nevüket, mint valami köpenyt, kifordítják, és a jugoszlávok közé tolakodnak, hogy terveiket jobban megvalósíthassák, és egyéni ambíciójukat jobban kielégíthessék. A Narodna Odbrana távol áll attól, hogy az idegen családnevek szlávosítását kérje, csupán hogy az idegen uralom alatt megváltoztatott, de eredetileg szláv nevű helységek újra szláv neveket kapjanak, s hogy mindazok a szlávok, akiket ma is Istvánoknak, Jánosoknak, Miklósoknak, Gézáknak és Sándoroknak hívnak, rázzák le magukról az idegen uralomra emlékeztető keresztneveket, és vegyék fel az Aleksandar, Tomislav, Ivan, Drago és hasonló neveket.”

Ez a lényege a Narodna Odbrana cikkének, mely a kisebbségek családi neveihez nem akar nyúlni, és azokat szentnek és sérthetetlennek jelenti ki.