Folyóiratok

Kalangya, III. évfolyam (1934. július-augusztus) 7–8. szám, 481–609 p.

A sarajevói városi tanács érdekes és az országhatáron túlmenő jelentőségű határozatával könyvtárat létesít azzal a kimondott rendeltetéssel, hogy abban a háború felelősségéről szóló összes könyveket összegyűjti, hogy a város történelmi falai között meglegyenek mindazok az írások, amelyek a világégés körülményeire emlékeztetnek. Sarajevo, amelynek több értékes könyvtára volt eddig is, mint a Tartományi Múzeum, a volt Balkáni Intézet könyvtára, továbbá a muzulmán könyvtárak, amelyek főleg a mohamedán lakos[596]ságra vonatkozó könyveket őrizték – az új könyvtárral kétségtelenül jelentős értékekkel gazdagodik.

A könyvtár létesítésének kezdeményezése Kosta Mandićtól, a városi statisztikai hivatal vezetőjétől indult ki, aki négyévi szívós munkával megvalósította tervét. Áll a városi könyvtár, amelynek a fenntartásáról és fejlődéséről a város az évi költségvetésben megfelelően gondoskodik. Mandić könyvtárigazgató a könyvtár céljairól a következőképpen nyilatkozott:

„– A könyvtár legfontosabb teendője, hogy a Sarajevóban megjelent és megjelenő könyveket összegyűjtse, tekintet nélkül arra, hogy milyen kérdéseket tárgyalnak. Ugyanekkor nem hanyagoljuk el azokat a könyveket sem, amelyek magával Sarajevóval foglalkoznak, bármi nyelven is íródnak. A könyvtár feladatául tűzte ki, hogy beszerzi és megőrzi mindazokat a könyveket, brosúrákat és okiratokat, amelyek a sokat vitatott „háborús felelősség” kérdését analizálják.”

Sarajevóban 1866-ban, Oszmán pasa kormányzása idején létesült az első könyvnyomda, amikor még Bosznia és Hercegovina török tartomány volt. A nyomdában készült a Bosanski Vjesnik című hivatalos lap. A lapszámokat sikerült felkutatni, és azok nagy bibliográfiai értéket képviselnek. A nyomdában készültek az első tankönyvek a katolikus és pravoszláv elemi iskolai tanulók részére. Amikor az okkupáció bekövetkezett, a hatóságok nem engedték meg, hogy Szerbiából hozzanak be tankönyveket Boszniába. A volt állami nyomdában megjelent könyveket úgyszólván hiánytalanul sikerült a könyvtár részére megszerezni. A tankönyvek egy része azonban hiányzik, mert nagy bibliográfiai értékükre való tekintettel a németországi szlavofil intézmények összevásárolták. A nyomdában cirill, latin, török és német nyelvű könyvek és nyomtatványok készültek, de magyar szövegű nyomtatványok is akadnak a könyvtermésben. A boszniai okkupáció után megjelent összes szépirodalmi művek megvannak, és a városi könyvtárt gazdagítják.

A könyvtár igazgatója felmutatott egy XVII. századbeli holland könyvet, amely Sarajevóval foglalkozik. Nagy fáradozással és utánjárással sikerült megszerezniük a volt sarajevói külföldi konzuloknak Sarajevóra vonatkozó hivatalos feljegyzéseit egészen 1877-ig. A francia, angol, orosz és német nyelvű jelentések és feljegyzések bepillantást engednek a kulisszák mögötti s Bosznia és Hercegovináért folyó harcokba. Megtalálták egy sarajevói családnál Napóleon Sarajevóban járt egyik tábornokának boszniai útleírását, amely szintén a városi könyvtárat fogja gazdagítani. A sarajevói városi könyvtár különben állandó összeköttetést tart fenn a világkönyvtárakkal és antikváriusokkal, amelyektől megvásárolja a Sarajevóra vonatkozó könyveket.

Most gyűjtik össze a külföldön azokat az újságközleményeket és képsorozatokat, amelyek az annexió idejére vonatkoznak, és a magyar, osztrák és cseh lapokban láttak napvilágot. Később sor ke[597]rül a francia, angol, olasz és német lapok tüzetes átvizsgálására és a szükséges anyag kiválogatására.

Külön osztályban őrzik a háborús felelősséget tárgyaló könyveket, amelyekről Mandić igazgató így nyilatkozott:

– Sarajevo az a város, amelyben elsőnek röppent fel a háború szikrája, amely meghozta a délszláv népek egyesülését, ezért Sarajevo a legalkalmasabb hely, ahol megőrizhetjük mindazokat a könyveket, amelyek a világháborúról, annak okairól, lefolyásáról, közeli és távolabbi következményeiről szólnak. Ez a speciális rendeltetésű könyvtár bizonyos idő elmúltával, ha már elegendő számú könyv felett rendelkezik, Sarajevóhoz vonzza majd nemcsak a hazai, de a külföldi történettudósokat és publicistákat is, akik a világháború okait és a háború utáni viszonyokat tanulmányozzák.

Sarajevo büszke könyvtárára, amely a város történelmi életében elvitathatatlan jelentőségű.