Folyóiratok

Kalangya, III. évfolyam (1934. május) 5. szám, 325–398. p.

A Sárarany és Az Isten háta mögött pompás fordításban jelent meg Zagrebban.

A zagrebi Zabavna Biblioteka, amely a modern világirodalom legkiválóbb alkotásaival ismerteti meg a horvát olvasóközönséget, most adta ki Móricz Zsigmond egyik legeredetibb és legkifejezőbb regényét, a nálunk is nagy viharokat előidézett Sáraranyt. Nem az első magyar regény a Sárarany, amely horvát nyelven jelenik meg a háború után. Ugyanez a könyvkiadóvállalat adta ki Zilahy Lajos Halálos tavasz (Smrtno proleće) című regényét, és Kosztolányi Dezsőt is megszólaltatta. A zagrebi Novosti behatóan foglalkozik Móricz regényével, amelynek eredeti címe az átültetés után is megmaradt (Zlato u blatu), és elismerő szavakból fon megérdemelt koszorút a modern magyar regényirodalom mesterének a homloka köré. Ugyanez a könyvkiadó vállalat hozta ki Az Isten háta mögött című Móricz regényt is, amely a fordító keresztapaságában Za božjim ledjima nevet kapta.

A Novosti azt írja, hogy Móricz Zsigmond huszonöt éves irodalmi működésének egyik fontos etapja a Sárarany és Az Isten háta mögött. Mint a magyar falu és a magyar vidéki élet markáns rajzolója azt az előkelő pozíciót tölti be a magyar regényirodalomban, amit Ady Endre, a horvátok által nagyon jól ismert és kellően értékelt tragikus sorsú magyar poéta a modern költészetben. A zagrebi lap párhuzamot von a magyar és a horvát falu élete között, és megállapítja, hogy Móricz Zsigmond regényeiből szinte kisugároz az az érzés, hogy a vidéki élet a két szomszéd országban egyforma. Talán ezért várták az új Móricz-regényt fokozódó érdeklődéssel horvát irodalmi körökben, miért a magyar író alakjai éppúgy élhettek volna valamelyik vidéki horvát városban, mint magyar területen. Minden oldalon ismerős arcokra bukkanunk, és a horvát olvasó ugyanazzal a megelégedéssel teszi le úgy a Sárarany-t, mint Az Isten háta mögött-et, hogy a regények szereplőivel együtt éljen, és most eszmélt [395] fel az egyforma emberi tulajdonságokra, amikor a nagy író elvezette ezekhez a történésekhez. Ebben rejlik Móricz Zsigmond kivételes írói képessége, hogy a szereplői minden nyelven élő, vérből és húsból való alakok, akiket sem az idő szele, sem az események fergetege nem homályosít el.

Az Isten háta mögött francia, német és cseh fordítás után jelenik meg horvát nyelven is, mintegy újabb elismerésként Móricz Zsigmond művészete iránt. A zagrebi Novosti, amely a regényt méltatja, rámutat arra is, hogy Masaryk csehszlovák köztársasági elnök egy nála járt magyar kisebbségi küldöttségnek említést tett Móricz Zsigmond regényeiről, amelyeket eredetiben olvasott. A zagrebi lapnak ez a megjegyzése figyelmet érdemel és arra figyelmeztet bennünket, hogy a kultúra és az irodalom szeretete a politikai közöny és meg nem értés sűrűsödő ködén keresztül tud hatolni, és közelebb segíti az emberséget egymás megbecsüléséhez. A Zabavna Biblioteka elismerésre méltó szorgalommal végzi azt a hálátlan munkát, és reméljük, hogy nemsokára segítséget fog kapni azoktól, akik gondoskodnak, hogy a délszláv irodalom fordításra alkalmas regényeit átültessék magyar nyelvre, hogy a magyar és délszláv nemzet irodalmát kölcsönős jóakarattal fokozatosan megismertessék a két szomszéd ország népével.

Az Isten háta mögött fordítását precízen és hiba nélkül Zora Vernić asszony végezte. A fordítás hűen visszatükrözi az eredeti regény minden szépségét és kifejező erejét. A regény előszavát Kázmér Ernő, a Zagrebban élő kiváló esztéta írta, akinek szintén nagy része van abban, hogy lassan megindult a jugoszláv és magyar szellemi javak kicserélésének munkája.