Folyóiratok

Kalangya, I. évfolyam (1932. július) 3. szám, 137–208 p.

Csuka Zoltán: Halálsugár

Sugarak vidám játékát, bomlását és szövődését
ezredéveken át ha nézte,
verset írt róla, avagy zenét szerzet,
s vére futásából is ha színeket bontott az ember,
mindig az élet s életfenntartó értelem volt, amit részére
minden új sugár üzent.
Napfénytől a rádiumsugárig hosszú volt az út,
és jött a kor, amelyben értelem helyett
minden sugár mögött is halált kutatott az ember,
s bomlott agyúak hosszú sorában
Marconi is elárulta az életet
s messzi sugarak titkos sorából halálsugárt teremtett.
S lám lapjaink harangjai boldogan már zúgják:
mérföldeken túl is milliókat öl meg a halálsugár.
Halálsugár,
születésed s jöttöd egy csendes este
szelíd villanylámpa sugarában üdvözli a költő,
aki milliók halálát fájón fantáziálja,
a bizony, megalkotód szemében s mögötted riadtan látja
az ősi sugarat:
nem tudós értelem sugárzott Marconiban, hogy felvillantál
[benne,
őrület volt az, veled rokon, s rőten fáklyázott szeméből
korunk tébolyának bomlott sugara.