Folyóiratok

Kalangya, III. évfolyam (1934. március) 3. szám, 165–244. p.

Mintha rejtegetné ma is
háztetőkig növő lapu,
úgy elbújt az emlékemben
Zsidovin, a román falu.

Hej, Zsidovin! Legpelyhesebb
gyerekkorom óriása,
hasig gazban növekedve
melyikünk lett óriásabb?

Szívtam vadzöld gyökereid,
a káromlást, román szitkot,
s nem tagadom, zord erődnek
néha hasznát vettem itt-ott.

De az évek kilométer-
kövei hogy egyre fogynak,
hadd kérdezzem: régi falu,
alvó óriásom, hogy vagy ?

Emlékeim vadonában
te még most is frissen hortyogsz,
míg én bágyadt kultúrából
szívok okosító kortyot.