Folyóiratok

Kalangya, II. évfolyam (1933. december) 12. szám, 733–808. p.

Babits Mihály: Isten gyertyája

Engem nem tudtak eloltani:
élek, és itt vagyok, itten!
Pedig nagy világ-szelek elé
emelted hős, vak, kicsi gyertyád –
mit akarsz velem, Isten?!

Inog a láng már, és tövig ég
bölcs, szent, konok kezeidben.
S új szelek jönnek, fattyú-vihar,
vakarcs-poklok szégyen-fuvalma –
mit akarsz velem, Isten?

Szégyen-szél, fattyú-lehellet is
zord annak, aki mezítlen:
gyötörni tud, eloltani nem,
míg viaszom csöppig kisírom –
mit akarsz velem, Isten?

Mért tart magasra nagy tenyered?,
és milyen éj vize zúg lenn,
hol sisteregve kiszenvedek,
ha majd kegyetlen beledobsz, hogy
körmödre ne égjek, Isten?