Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. december 15) 12. szám

Berényi János: Rideg Sándor: Indul a bakterház

(Regény. Móricz Zsigmond Könyvkiadó Vállalat, 1943)

Regény, de érezhető rajta, hogy hőse az elbeszélés vadrózsabokrában jött a világra. Az író mintha néhány novellaötlete közé regényfejezeteket toldott volna, és így kerekítette regénnyé a bakterházba szegődött pajkos tehénpásztor suhancéletének egy darabját. Elég ügyes munkát végzett, a fejezetek között csak itt-ott érezhető egy kis szakadék. A mese apró-cseprőségek kitalálása. Ez érezhető, de azért az események folyamatos elmondásban peregnek. A regény bizonyára megtalálja azokat az olvasókat, akik az utolsó fejezet végére is eljutnak. De sajátosságot és újszerűséget nem ad. Hőse novellák kabinetfigurája regénybe állítva. Emlékeztet a Kakuk Marcira és Ábelre, de csak annyiban, hogy nyomukban indul el kalandos útra az élet országába. Élményei a csínytevések apróságaiból szövődnek, s csak felszínesen tarkítják a mesét. Nem érezzük bennük a regényhős életének és lelkének virágzó és természetes színeit. Külső ecset munkája a tarkítás, igen sokszor egy-egy feleslegesnek látszó élmény elmondatásával. Humorában néha a mesterkéltség ízét érezzük, és nem egyszer az egészséges életíznek kínált természetesség sem több a nélkülözhető közönségességnél. Nem egy kifejezés is erőltetetten népieskedő, írásmódjában is következetlen. Az én szájára adott történet elmondása elhitetés szempontjából gondosabb egyszerűséget és gyermekdedséget kívánt volna, nem csak az események, hanem a mondatok és szavak fűzésében is. De tiszta és szép szakaszai is vannak a regénynek. Az író elbeszélőkészsége, nyelve és ábrázoló ügyessége olyan ígéret, hogy hibáinak megismerése és tisztulása után remélhetjük tőle a teljes értékű írói alkotásokat. [576]