Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. december 15) 12. szám

Kertész János: Kozocsa Sándor dr.: Magyar Könyvészet 1911-1920

(Budapest: Egyetemi nyomda, 1939-1942. I-II. kötet)

Hatalmas, kétkötetes munka hagyta el a sajtót. Szerzője Kozocsa Sándor dr. egyetemi magántanár, a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának alkönyvtárnoka, a kiváló bibliográfus. Nemcsak nagy hozzáértés kellett, hogy ezt a munkát összehozza, hanem nagy türelem és szorgalom. Kozocsa átvette elődeinek örökét, amikor néhány esztendővel ezelőtt hozzáfogott, és hamarosan nyomtatásban is kihozta a magyar könyvtermelés 1911-1920. év közti eredményeit. A munka két vaskos kötetben jelent meg, az első rész A-K betűs szerzők munkáit tartalmazza, a másik L-Z betűket. A munkának nincsen különös szakbeosztása, hanem a szerzők betűrendjében van összeállítva, a szerző nélkülieket is megfelelő betűnél helyezte el. Az egyes címek a következő adatokat tartalmazzák: a szerző neve, a mű címe, megjelenési helye, kiadó, megjelenési éve és oldalszám. Több helyen megnevezi a műfajt is. Például: regény, novella, doktori értekezés, ha egy folyóiratban cikk alakjában jelent meg, és arról különlenyomat készült, azt is kiemeli. Mellékletek, képek, előszó mind szerepelnek az adatok felsorolásánál. A tőle megszokott alapossággal végezte ezt a nagy munkát. Az első kötet 538 oldal, a második kötet pedig 558 oldal, így a két kötet együttvéve meghaladja az ezer oldalt. Ezeket azért voltam bátor előrebocsátani, hogy láthassuk, mily hatalmas munkát végzett Kozocsa Sándor. A munka kiadását a kultuszkormányzat támogatta, hiszen ennek a fontossága meg is érdemli a legmesszebbmenő támogatást. A magyar szellemi termékek seregszemléje ez a munka. Ennek a megindítását Petrik Géza indította el, és azóta ha sok vajúdáson is ment [574] keresztül, de folytatólagosan mindig megjelent. Ma már valójában könnyebb ily nagyszabású nemzeti bibliográfiát megjelentetni, hiszen számos forrás van hozzá, időszakonként megjelenő kisebb bibliográfiai munkák, sőt rendszeresen megjelenő magyar bibliográfiák is jelennek meg. Ezzel reméljük, hogy hamarabb lehet majd kihozni ily átfogó, nagy bibliográfiákat, melyek valójában tájékoztatnak bennünket a magyarság tízévi irodalmi munkásságáról. Nagyon érdekes áttekinteni ezeket a címeket, valóságos olvasmány, mely ennek a tíz esztendőnek gondolatvilágát, politikai mentalitását tükrözi vissza. A szakemberek nagy érdeklődéssel forgatják, hiszen nem is tudnak megfelelő tájékoztatást nyerni máshonnan, csak a Magyar könyvészet köteteiből. Jó lenne, ha ez az óriás címanyag szakokban is rendelkezésünkre állna, és így egyes szakbibliográfiák megjelentetése is ezáltal könnyebb lenne, de ez csak Kozocsa munkája után következhetne. Most, hogy előttünk van már az újabb tíz esztendő anyaga, könnyű az anyagot szétosztani és szakok szerint rendezni. Az anyag megbízhatóságát az is garantálja, hogy a szakemberek kellő lelkiismerettel végezték el munkájukat, és összehasonlították a Nemzeti Múzeum könyvtárába köteles példányként beérkező anyaggal. Ebben a nagy munkában segítségére volt Kozocsa professzornak dr. Kemény György nemzeti múzeumi főkönyvtárnok.
Az anyag, amelyik ebben a két hatalmas kötetben szerepel, a magyar élet egyik legkritikusabb időpontjának sajtótermékeit öleli fel. Békés, nyugodt légkörből átcsap az első világháború túlfűtött hangulatába. Háború, összeomlás, forradalom és az újjáépítés kezdete. Ennyi áramlat befolyásolta a tudósokat és az írókat szellemi termékeik megalkotásánál. A bevezetőben olvashatjuk, hogy csak a történelmi Magyarország területén készült nyomdatermékeket sorolták fel, a magyar szerzők bárhol megjelent fordított vagy akár magyar nyelven megjelent, munkái nem szerepelnek az összeállításban. Az álneveket lehetőleg kinyomozta a bibliográfus, és így a rendes nevének betűrendje szerint iktatta be a sorrendbe. Ebből a könyvészetből ismerhetjük meg azt is, hogy a nemzetiségek hazánkban mily szabadságot élveztek, hiszen a nemzetiségek nyelvén temérdek mű látott napvilágot. Szerb, horvát, rutén, szlovák, német, cseh, román nyelvű könyv és tanulmány nagyon sok található a bibliográfiában. A munka alapján pontosan megállapíthatjuk azt is, hogy valójában számszerűleg mennyi kisebbségi nyelvű munka jelent meg ezen tíz év alatt. A munkák iránya szerzőjük politikai pártállására való tekintettel, továbbá a könyvek szak szerinti statisztikai kimutatása is megállapítható egy kis munkával a bibliográfiából. Ha csak átlapozzuk, akkor is megállapíthatjuk, hogy a szépirodalmi munkák és az iskolai értesítők vezetnek. Nagyon sok tankönyv is jelent meg, de nem ritkák a politikai röpiratok sem. A helytörténeti monografikus természetű munkák is szép számmal kerültek ki a sajtó alól. Nagy érdeklődéssel várjuk Kozocsa Sándor további gyűjtésének eredményeit is az 1921-1930 évek közt megjelent munkákról. Ez a nagy bibliográfia nemcsak büszkesége a magyar bibliográfiáknak, hanem bizonyítéka a magyar kultúra sokoldalúságának és gazdagságának is.