Folyóiratok

Kalangya, II. évfolyam (1933. november) 11. szám, 661–732 p.

(A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadása, 1931)

A törzsmagyar irodalomban egyre növekvő érdeklődéssel kísérik az utódállamok magyar irodalmának fejlődését, folyóiratok, napilapok és irodalmi társaságok mindinkább belátják, milyen fontossága van a kisebbségi irodalomnak, és így ma már szinte természetesnek vehetjük, hogy Szegeden megjelent az első irodalomtörténeti munka, amelyben magyarhoni író foglalja össze a Romániához tartozó Erdély magyar irodalmának eddigi történetét. (S nem véletlen, hogy ez a könyv nem a fővárosban, hanem „vidéken”, Szegeden jelent meg.) Erdélyben eddig több nagyobb irodalomtörténeti munka is megjelent az erdélyi magyar irodalomról, de Magyarhonban ez az első nagyobb szabású mű, amelynek szerzője nem erdélyi, és amely „kívülről" foglalkozik Erdély magyar irodalmával.

Tolnai Gábor mindenképpen derekas és értékes munkát vég[730]zett, kötete megírásánál alaposan áttanulmányozta az erdélyi magyar irodalmat, s nemcsak statisztikai adatokat írt össze, hanem mélyen lebocsátkozott az erdélyi lélekbe is, amelyet megismerni igazán csak akkor lehet, ha kézfogó jóindulattal és kitárt, befogadó lélekkel közeledünk feléje. Ezért van, hogy a kötet minden oldala élő, hozzánk szóló, friss, és sehol sem érezzük a szürke adatfelsorolást, amely sokszor a hasonló műveket fárasztóvá teszi. Szinte önkéntelenül ötlik fel bennünk a gondolat, vajon mikor és ki fog hozzá a jugoszláviai magyar irodalomtörténet adatainak lerögzítéséhez, mikor jelenik meg Jugoszláviában az első írás, amely beszámol arról a hatalmas munkáról, amit a jugoszláviai magyar irodalom megalapozásánál Szenteleky Kornél és társai végeztek. Arra persze a jugoszláviai magyar könyvek hiányos magyarhoni terjesztése miatt gondolni sem lehet, hogy erről a kérdésről Magyarországon könyv megjelenjék, de legalább a jugoszláviai magyar íróemberek között akadhatna valaki, aki követné Tolnai Gábor példáját, s megírná az első könyvet, amely a jugoszláviai magyar írás tizenöt évét ismertetné. S bizonyos, hogy ezt a könyvet szívesen fogadná nemcsak a délszlávországi, hanem a magyarhoni és erdélyi magyar olvasóközönség is.