Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Folyóiratok

Vissza

Kalangya, XII. évfolyam (1943. december 15) 12. szám

Csuka Zoltán: Hegedűs László: Terveink és feladataink
(A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kiadása – Újvidék 1943)

A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fennállása óta működésével bizonyította, mennyire fontos munkát tud végezni nemcsak kisebbségi sorsban, hanem a felszabadult Délvidéken is. Az első világháború előtti időkben a délvidéki magyarság bizonnyal nem került volna olyan árva és elhagyatott sorsba, ha egy hasonló szervezetet már akkor létrehoztak volna.
Hegedűs László, a DMKSZ igazgatója most összeállította a Szövetség jövő évi programját, és azt könyv alakban jelentették meg. Az előszót Kramer Gyula felsőházi tag, a Szövetség elnöke írta, s rámutat arra, hogy az elvégzett feladatok mellett is még mindig nagy hiányok mutatkoznak, és nagy feladatokat kell végrehajtani, hogy a délvidéki magyarság ügye egyenesbe kerüljön. Minden feladat előtt ma legfontosabb a nemzetvédelem, és a Szövetség munkája is ezt a fontos feladatot tűzi ki központi elvül.
Hegedűs László a nagy tapasztalatokkal rendelkező szervező gondos körültekintésével állította össze a kötetet; gondosságát és szaktudását már ismerjük „Munka a közért” c. kötetéből, amely kitűnő kézikönyv minden közösségi vezető ember részére. A mostani kötet a céltudatos munkaterv összegezése, amely a Szövetséghez tartozó minden egyesület és fiók, de ezenkívül minden magyar társadalmi vezető részére gyakorlati útmutatásokat tartalmaz. Bennünket itt elsősorban az érdekel, hogy a Szövetség az irodalommal és könyvekkel kapcsolatban a délvidéki magyar irodalomra és írókra is gondol. Szeretnénk, ha a délvidéki magyar könyvtárak ellátásánál első helyen a Kalangya és a délvidéki magyar írók művei állnának, s minden bizonnyal ez a Szövetség célkitűzése is. A színdarabok előadásánál a kötet kiemeli, hogy a műkedvelők irodalmi értékű színdarabokat adjanak elő, és ezt az útbaigazítást mi is valóban áldásos zsinórmértéknek tekintjük. Az irodalmi esték rendezésénél második szempontként sorolja fel a kötet a délvidéki magyar írók meghívását, s mi ezt a szempontot is örömmel üdvözöljük (vagyunk olyan szerények, hogy nem kívánjuk az első sorban való szereplést), csak azt szeretnénk, hogy a fiókok és egyesületek ezt az elvet gyakorlatilag is végrehajtsák. Kiemeli a kötet a gondos együttműködés szükségességét a népművelési bizottságokkal, s mi ezt is természetes követelménynek tartjuk. Különösen nagy fontosságú a DMKSZ szórványmunkájának terve, amely nagy gondosságra és mélységes magyar lelkiismeretre vall.
Nagyon helyesnek tartjuk a kötetben annak leszögezését, hogy a DMKSZ tagjai első sorban ne anyagi előnyöket várjanak a Szövetségtől, hanem az erkölcsi és csak a magyar nemzeti szempontot szem előtt tartó és csupán kivételes anyagi támogatást. „A vallásfelekezetek tagjai sem anyagi előnyökért csatlakoztak.” Krisztusban sem azért hiszünk, mert ebből közvetlen anyagi előnyök származnak, s magyarok sem ezért lehetünk. A magyar kultúra és szellemi javak mindenekfölött állnak.
A nagyszerű, mindenre kiterjedő gyakorlati útmutatások összeállításáért csak elismerés illeti meg Hegedűs Lászlót és köszönet a kiadót, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséget.