Adattár-kereső

az adattár-kereső a megadott kulcsszóra keres az adattárban:
települések, intézmények, kronológiák, bibliográfiák, könyvek,
dokumentumok, folyóiratok, drámatár, képzőművészeti tár

Folyóiratok

Vissza

Kalangya, XII. évfolyam (1943. október 15) 10. szám

Nánay Béla: Francis Carco: Szerelmem, Párizs
(Dr. Vajna és Bokor kiadása, Budapest. 1943)
Kelt a könyv Nizzában, 1940 augusztusában, mikor a nagypénteki csüggedés ülte meg lelkünket, hogy kialudt a fény, s elbukott a kalokagathia: a szép és az emberi. Ebben a hangulatban fogja el Carcot a honvágy Párizs után (ez a könyv francia címe), pontosabban Párizs egyetlen háztömbje után, a Szajna bal partján, a Sorbonne, a Saint Étienne du Mont, a Pantheon és a Val-de-Grâce körül. „Itt váltogatták egymást a legnagyobb költők a századok során a szellem strázsáján”: a züllött Villon, a hányatott életű Bertrand, az őrült Nerval, az embergyűlölő Baudelaire, a korhely Verlaine, a csavargó és lázadó Rimbaud, a tréfagyártó Apollinaire. Majd mind beteg, szenvedő lélek, kiken a derék polgár megbotránkozik. A botránkozás a derék polgár alapvonása, hiszen már az Emberfián megbotránkozott, hogy vámszedőkkel, halászokkal eszik és iszik. Azonban e rendhagyó lelkek „az ember és az emberi érzelmek színvonalán állnak. Nekik és a hozzájuk hasonlóknak köszönheti Párizs hangulatának, szellemi dimenziójának, stílusának és jellemének jó részét.”
Életük és szellemük boncolása közben elénk vetíti Carco egész Párizst az idő folyamán keresztül. Azt a Párizst, amelyet csak az ismer, aki neki adta az életet. Felvonulnak a gonosztevők, csavargók, a társadalom mély vizének félelmetes szörnyetegei, rongyszedők, vándor iparosok, kofák, félvilági nők; régi vesztőhelyek és írói kávéházak; az utca állatai, galambok, elveszett kutyák, macskák. Elénk villantja Carco a derék polgárasszonyok közönségességét, a párizsi szeretetreméltóságát („mindig öröm vele összekerülni”), az utca ösztönös nagylelkűségét, gyöngédségét az állatokhoz. „Párizsban a kölcsönös segítés nagyobb, mint bárhol egyebütt.” A tantomokra, a fantasztikus képek sorára a francia l’ esprit ragyogása hull reflektorfényül; idézett verssorok, strófák szolgálnak kísérőzenéül… Ismerni kell a francia irodalmat. Párizs térképével kell olvasni a könyvet.
Vas István fordítása.