Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. szeptember 15) 9. szám

A Kalangya hírei

A délvidéki magyar írók – a Szenteleky Társaság rendezésében – augusztus 20–21. és 22. napján tartották Palicsfürdőn első nyári táborozásukat, amelyen színvonalas előadások elhangzása mellett megvitatták a délvidéki magyar irodalom legégetőbb és legfontosabb kérdéseit. A háromnapos palicsi táborozás védnökségét dr. Reök Andor főispán, a Szenteleky Társaság társelnöke vállalta, de csak az értekezlet másnapján jelenhetett meg és elnökölhetett, mivel Szent István napján Budapestre szólította kötelessége. Így az első napon a szintén másutt elfoglalt dr. Völgyi János polgármester helyett a főispán képviseletében dr. Székely Jenő – akkor még polgármester-helyettes – nyitotta meg az ülést, és lelkes szavakkal emlékezett meg a Szenteleky Társaság munkájáról s a Kalangyáról, amely az elmúlt egy év folyamán olyan szépen felívelő munkát végzett. A megnyitáson részt vett Eszterhás István író, min. titkár, a nemzetvédelmi propagandaminisztérium nemzetpolitikai osztályának vezetője, Gedényi Mihály, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács főtitkára, a Magyar Múzsa főszerkesztője „Az író és az olvasó” címen tartott rendkívül színvonalas előadást, Kisbéry János szubjektív írását Garay Béla olvasta fel, Majtényi Mihály pedig „Délvidéki színek és hangulatok” c. tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelynek első hozzászólója Eszterhás István volt.
Másnap, szombaton reggel, az előadások megkezdése előtt az írók a Kalot kápolnájában jelentek meg, ahol dr. Zimándy Piusz premontrei kanonok, gödöllői gimn. tanár gyászmisét mutatott be Szenteleky Kornél lelki üdvéért.
Szombaton délelőtt Csuka Zoltán vezette az értekezletet, s ez alkalommal Prokopy Imre ny. főispán, a Szenteleky Társaság ügyvezető elnöke „A délvidéki magyar író és a nemzetiségi kérdés” címen beszélt, majd Cziráky Imre „Mit vár a nép az írótól”, Létmányi István pedig „Közösségi és egyéni szellem az irodalomban” c. tartottak előadást. Ezeket az előadásokat is színvonalas vita követte.
Szombaton délután dr. Reök Andor főispán, az értekezlet védnöke nyitotta meg az előadásokat, és vezette az értekezletet. Ismertette a Társasághoz beérkezett üdvözleteket és kimentéseket, majd felolvasták Herczeg Ferencnek, a nagy magyar írónak, a Szenteleky Társaság tiszteleti elnökének az írók értekezletéhez intézett levelét, amely a következőképpen hangzik:
Badacsonylábdihegy, 1943. aug. 12.
Tisztelt és kedves Írótársaim!
Reök főispán úr őfőméltósága igen szíves és megtisztelő hangú levéllel meghívott a Szenteleky Társaság palicsfürdői táborozására. Őfőméltósága válaszomat a táborozás rendezőinek címére kívánta. Kollégiális szeretettel közlöm tehát, hogy legnagyobb sajnálatomra a mostani közlekedési viszonyok között nem merek az útra vállalkozni, őszintén szólva: lelki okokból is nehezemre esnék, hogy megszakítsam badacsonyi tartózkodásom jóleső csendjét. Nagyon örülök egyébként, hogy ifjú Társaságunk annyi életerőről és életkedvről tesz tanúságot, és szívemből gratulálok a nyári táborozás szép ötletéhez. Ma, midőn a magyar írók között annyira elhatalmasodott a viszálykodás szelleme, valósággal kulturális feladatot teljesít, aki elősegíti a baráti és bajtársi érintkezést. Jó munkát kívánok a táborozóknak, szíves és tiszteletteljes üdvözletemet küldöm a Társaság minden tagjának, és vagyok igaz szeretettel őszinte hívetek:
Herczeg Ferenc.
Az értekezlet lelkesen megéljenezte a délvidéki magyar irodalom nagy nesztorát.
Dr. Reök Andor megnyitó elnöki beszéde után Lévay Endre „Irodalmi témakörünk és a magyar nép” címen tartott előadást, majd a megjelenésben akadályozott vitéz Hódsághy Béla helyett Makay Gusztáv, a Janus Pannonius Társaság képviseletében megjelent kitűnő író és esztéta tartott magas színvonalú előadást „A l'art pour l'art és a közönség” címen. Radványi Radicsevich Sándor a Magyar Közművelődési Szövetségről mint szellemi nevelőről beszélt. Az előadásokat színvonalas vita követte.
Szombaton este kedves összejövetel volt Szabadka város palicsi pincészetében: Szabadka város ez alkalommal borkóstolóra látta vendégül a délvidéki írókat. A szabad ég alatt tartott összejövetelen részt vett dr. Reök Andor főispán és dr. Völgyi János polgármester, akiket az írók nevében Cziráky Imre köszöntött fel.
Vasárnap délelőtt Szirmay Károly „Az író és szűkebb hazája” címen tartott előadást, majd Dudás Kálmán a költészetben mutatkozó táji sajátosságokról beszélt. Az előadásokat termékeny vita követte.
Délután Draskóczy Ede a regionalizmusról mondott magvas beszédet, Herceg János pedig az író hitvallásáról beszélt. Az értekezleten az a nézet alakult ki, hogy a megerősödőben lévő délvidéki magyar irodalom minden jel szerint nagy jövő elé néz, s az egyetemes magyar irodalomnak ez az ága, mint a kisebbségi sorsban, most a szabad magyar világban is teljesíti kötelességét, amelyre különleges helyzete predesztinálja.
Este a Vigadó nagytermében jól látogatott irodalmi est volt, melynek bevezető beszédét dr. Reök Andor főispán mondotta, méltatva a délvidéki magyar írók hivatását. Beszéde végén annak a reményének adott kifejezést, hogy a mostani írói találkozó a jövőben is megismétlődik.
Berényi János, Dudás Kálmán és Fekete Lajos költeményeikből adtak elő nagy sikerrel, Cziráky Imre és Szirmay Károly egy-egy elbeszélésüket olvasták fel. Németh Kálmán dr., a bácskai székelyek apostoli lelkű papja, a palicsi tengerszem írói táborát köszöntötte, Taupertné Nojcsek Tusi Bencz Boldizsár és Laták István verseiből szavalt, Garay Béla pedig Czakó Tibor, Timár Ferenc, majd Heincz Vilmos és Stadler Aurél verseiből szavalt.
A palicsi írói napok megrendezésének nehéz munkáját Létmányi István dr. és Lévay Endre végezték, míg a rendezés palicsi részéért Stadler Aurélt illeti elismerés.
Az írói értekezleten a következők neveit jegyeztük fel: dr. Batizfalvy János, a Délvidéki Szemle főszerkesztője mint vendég, Batta Péter, Berényi János, Bencz Boldizsár, Bogner József dr., Cziráky Imre, Csuka Zoltán, Draskóczy Ede, Dudás Kálmán, Fekete Lajos, (Debrecenből mint vendég dr. Flachbarth Ernő egyetemi ny. r. tanár, az Egyetemi Kisebbségjogi Intézet igazgatója), Garay Béla, Heincz Vilmos, Herceg János, Kelemen János, Kisbéry János, Kolozsi Tibor, Létmányi István dr., Lévay Endre, Laták István, Makay Gusztáv (a Janus Pannonius Társaság kiküldetésében), Majtényi Mihály, Magyari Domokos, Németh Kálmán dr., Prokopy Imre, Radványi Radicsevich Sándor, dr. Romhányi Gyula (egyúttal a kultuszminisztérium kiküldetésében), Stadler Aurél, Szabó György, Szirmay Károly, Szőnyi Géza, Tomka Győző, Veréb Gyula dr. és Zimándy Piusz. Ezenkívül a Szenteleky Társaság pártoló tagjai közül sok érdeklődő és a rendes tagok hozzátartozói közül sokan.
*
Egy hónap híján teljes esztendeje, hogy a Kalangya fejlődésében új korszak állott be; megalakult központi ügykezelésünk, s ezzel egyidejűleg annak ellenére, hogy már akkor mindennek az ára emelkedett, így a nyomda- és papírárak is, az addigi évi 24 pengőről 12 pengőre szállítottuk le az előfizetési árat, a példányonkénti árat pedig 2 pengőről 1,40 pengőre. Csupán a jogi személyek előfizetésének az ára maradt 24 pengő. Ugyanakkor megkezdtük nagyszabású szervezési munkánkat, amelynek az elmúlt egy év alatt az lett az eredménye, hogy a Kalangya az ország egyik legnépszerűbb és legjobban elterjedt irodalmi lapja lett, s az előfizetők száma az addigi harmincszorosára emelkedett.
Azóta kétszer történt nyomdai áremelés, a papír ára jelentékenyen emelkedett, de épp a nagy fejlődésre való tekintettel kitartottunk a leszállított ár mellett, s egyetlen fillérrel sem emeltük árainkat. A legutóbbi nagy papírdrágulás és a nyomdai árak emelkedése azonban bennünket is arra kényszerít, hogy fájó szívvel bár, de mi is emeljük előfizetési árainkat, mert számításunkat a példányszám emelkedése ellenére sem találjuk már meg. Ezért kiadóhivatalunk úgy határozott, hogy a Kalangya évi előfizetési árát az eddigi 12 pengőről 16 pengőre, jogi személyek részére pedig 32 pengőre emeli, az egyes példányszámok eladási árát pedig 1,60 pengőben állapítja meg. Leszögezzük azonban, hogy a Kalangya még így is jelentékenyen olcsóbb, mint a múlt év hasonló időszakában volt, bár a lap papirosa jelentékenyen drágább, s a képek közlése sokkal nagyobb áldozatot követel, mint az egy év előtti forma tiszta szövegrésze.
Bízunk abban, hogy mélyen tisztelt olvasóink méltányolják azt az igyekvésünket, hogy az áremelkedést csak hosszú idő múlva és akkor is aránylag kis mértékben követjük, és a drágulást nem hárítjuk át olvasóinkra. Előfizetőink jó része így is csak január elsején, legnagyobb része pedig még később érzi meg ezt az áremelkedést, holott, mi már a második nagyobb áremelkedést is július eleje óta érezzük. A mi célunk nem a nyerészkedés, hanem az, hogy délvidéki magyar irodalmunk minél fejlettebb, minél dúsabb legyen, s ezért még áldozatok árán is ragaszkodunk ahhoz, hogy olvasóinkat megkíméljük a drágulástól. Bízunk abban, hogy az a lelkes és egyre növekvő szeretet, amellyel immár nemcsak a Délvidék, hanem Magyarország minden tájának közönsége lapunkat olvassa, továbbra is megmarad, és előfizetőink számának további emelkedése lehetővé teszi, hogy a mostani mérsékelten felemelt ár mellett kitarthassunk egész a háború végéig, amely – minden reményünk szerint – az árszínvonal terén is visszahozza a békebeli, normális állapotokat.
Magyar szeretettel és igaz tisztelettel:
Központi ügykezelése a Kalangya.