Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. szeptember 15) 9. szám

Dudás Kálmán: Emlék

Gyönyörű, vad élet! Mikor még
nem tudom, mért, s nem tudom, honnét,
nem szőtt száz rabejtő bogával
a munka és a mocska átal,
s az idő nem volt józan érték:
a mújók pipafüsttel mérték;
dudás pásztorok sajtján éltem
a hósubás, vén Ljubotenen
egy nyáron egy nagy szempillájú,
szép szerb lánnyal. A hegy csúcsárul,
csúcsodról fénnyel, ami bomlott,
Šar-hegy, soha oly horizontot!
Zordan százados, biztos, barbár
dalait zúgta lenn a Vardar,
s rajta a zengő, léha város:
mecsetek alján vén bazáros,
s ki tud oly tarka szőttest szőni,
mint a macedón mák mezői!
Fölhorgadsz, messzi nyári emlék,
idézve zora szép szerelmét.
A régi arcom nem találnám
a lány szemében: nézne árván,
talán vádlón is, s elfutná nagy,
fekete fényét férfibánat…
Hol vagy, Zora, vacogva, fázva
e csupa tűz, veszett világba? [407]