Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. augusztus 15) 8. szám

Csuka Zoltán: Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái

(Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadása. Magyar könyvnap, 1943)

Herczeg Ferenc a magyar irodalmi köztudatban jórészt még ma is úgy él, mint a háború előtti Délvidék, a magyar Kánaánnak megéneklője, a Gyurkovics lányok és Gyurkovics fiúk romantikus népszerűsége nem akarja varázsát veszíteni, s írói hírnevének ezt a kialakító kezdeti sebességét sokszor a mai Herczeg Ferenc is tehertételnek érzi. Épp ezért volt jó gondolat a kiadótól Herczeg Ferenc magyar történelmi drámáinak népszerű kiadása, hogy ezzel a kötettel a széles nagyközönség részére is hozzáférhetőbbé tegye a nagy írónak azokat a drámai alkotásait, amelyekről épp a visszatért területek lakossága kevésbé vehetett tudomást, hiszen olyan időkben mutatták be őket, amikor a kapcsolatok Budapesttel szinte lehetetlenek voltak, és az elszakított déli területeken ezeknek a színdaraboknak az előadása is tiltott dolog volt. Pedig Herczeg Ferenc, a drámaíró ezekben a magyar történelmi tárgyú darabokban azt bi[383]zonyította, hogy a nemzet életének tragikus mozzanatai iránt is van történelmi és drámaírói érzéke, közelebbről pedig a nemzetiségi kérdés és a magyar Délvidék nagy kérdései iránt is. Mert az Ocskay brigadérosban minduntalan szembekerülünk a szlovákkérdéssel s az írónak korszakokon felül álló nemzetiségszemléletével, amely az utóbbi két évtizedben európai viszonylatban is kiállotta a próbát, hiszen az ősi magyar nemzetszemlélet alapján áll, és épp ez a nemzetszemlélet bizonyította be azt, hogy időtálló, és a divatos fajelméleteken felülemelkedve nem ósdiságnak, hanem örökérvényűségének bizonyságát adta. De „A Híd”-ban is találkozunk ezzel az időtálló nemzet, és nemzetiség szemlélettel. „A fekete lovas”-ban pedig éppen hozzánk egészen közel álló problémával, a délvidéki szerb- és németkérdéssel. A délvidéki németek és szerbek a negyvennyolcas időkben az osztrák kamarilla politikájának eszközei voltak a magyarság elleni küzdelemben, de nem mindannyian, a józanabb rész már ekkor felismerte az egy haza örök törvényeit, s elsősorban a németek így kerültek a szabadságharc magyar zászlai alá, s a magyarsággal együtt harcolták meg ezt a nagy harcot, amelynek végül is csak az orosz beavatkozás tudott ideiglenesen véget vetni.
Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái most is frissen tárják fel a nemzet előtt az örök, nagy tanulságokat, és Herczeg mértéktartással, gazdaságosan tud bánni a színpadi eszközökkel, amelyekkel ezeknek a drámáknak a magvát elénk vetíti. Örvendünk, hogy ez a könyve a visszatért Délvidék lakosai részére is lehetővé teszi, hogy pótolja az elmúlt több mint két évtized veszteségét, s megismerkedhessék Herczeg Ferenc magyar történelmi drámáival, ugyanakkor azonban kívánatosnak tartjuk, hogy a Délvidéken működő magyar színtársulatok is felismerjék ezt a követelményt és az új színidényben a délvidéki színpadokon is mutasák be ezeket a drámákat. Ez annál inkább kötelességük, mert épp ebben az évben tölti be életének nyolcvanadik évét a Délvidék nagy szülötte, aki az elszakítottság nehéz éveiben sem feledkezett meg szülőföldjének különleges magyar kérdéseiről.