Folyóiratok

Kalangya, IX. évfolyam (1940. június) 6. szám

Reményi József: Dac

Oly észrevétlen lelked, s felzengő
titkolt csillagod élte ismeretlen.
Ha megmutatnád bánatod színét,
rád röhögne a buta s neveletlen.
Rikácsolnának ők, a rombolók,
a salak-hősök, üdétlen törtetők.
Lényeged érné tisztázatlan kezük,
s sürgetnének, kik piszokban hentergők.
Nem győznek le, mert meg nem ismernek,
ők dőlnek ki, nem te, békétlen béke.
Emészt az élet? Meztelen sorsod,
bár nem látják, a sötét élő éke. [275]