Folyóiratok

Kalangya, IX. évfolyam (1940. június) 6. szám

Reményi József: Számonkérés

Számon kérni testemtől lelkemet,
lankadatlanul vele háborog.
Gyanútlanul azt mondani: Isten,
és tudni, hogy ez több, mint verssorok.
Érzed-e te, csillagtalan testvér,
hogy rettenetes az éjfél nappal.
Vadkacsákra én sohsem vadásztam,
de némán küzdtem gyilkossal s pappal.
Vakon mentem az értetlen felé,
éber szemmel meg zöld volt értelmem.
A szennyes tájon kutattam mindent,
ó kettősség! ó erőm s félelmem!