Folyóiratok

Kalangya, IX. évfolyam (1940. február-március) 2-3. szám

Vranješević, Marko: Gyermek játék nélkül…

Mint hervadt álmok ácsorognak, rongy a ruhájuk,
s kirakatok fényén letört virágtők
e gyermekek… a bolt titka mosolyog, él: babák, gyöngyök, csikók, vasút
ragyognak a kirakatban… s búsulnak könnyes kis fők.
De szemükben igés öröm fénycsodája
él, s temeti a gyötrő, kegyetlen, hazug időt –
játék nélkül is övék most az élet álma,
mint harmatos virág, mit forrón csókol a völgy.
Csak akkor pattan jaj, ha ismeretlen kéz
a kirakat egy-egy álomtárgyát veszi.
Elment… Sötétebb az utca, mint megszakadt ég:
hol nincs csillag, sem szivárvány… nincs semmi!
Tétovák s fáradtak, míg örvend sok gyerek
játékos utcákon, hol az út könnyekkel könnyebb.
Selymes illatok nyomán eltünedeznek
roskadó pajtákba, hol szomorúság és csönd
liheg. Szemükben alélt, megdermedt könnycsepp.
Nehezebb, mint a sírgöröngy…
Fordította: Kristály István [128]