Folyóiratok

Kalangya, X. évfolyam (1941. január-február) 1-2. szám

Reményi József: Halott

Feleségem édesanyja emlékének.
Ma szemtől szembe láttam a halált,
ó ismeretlen öröm és bánat.
Figyelni kezdtem, s mikor rám talált,
szemem könnyei verdesték számat.
Ó egyszerű, sőt gyámolító jó,
a koporsóban rejlő csend mit lát?
ó sugallattól elnémított szó,
roskadt élet után Isten néz rád.
Asszonyom anyja, holt nő, a kémek.
a félelmek e földi törvények
lám elhagytak, oly messzi minden gond.
Úgy feküdtél, mintha tested árnya
fájdalmunkban új mosolyra várna
égi olajág lett a hús, bőr, csont.
(Cleveland. Ohio) [102]

[Kép 02] Dr. Szirmai Károly

[103]