Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. május 15) 5. szám

N. B.: Takáts Gyula: Vágják a berket; – Thurzó Gábor: A brazíliai kérő

Az Egyetemi Nyomda a Diárium Könyvtárral egy „sajátságosan magyar műfajt” éleszt föl: a kisregényt. Középen áll a regény és a novella közt, s zaklatott, siető korunk szükségletét igyekszik kielégíteni: utazásra, villamosra alkalmas olvasmányt ad. A sorozat két legújabb könyve szerencsésen szolgálja a célt.
Takáts Gyula elbeszélése egy Balaton vidéki csatorna építésével párhuzamosan vezeti a falusi emberek kis tragédiáját. Nem is egy, hanem két tragédiát él át Péter, a főszemély két leány között. Sorsa hullámvonalban emelkedik és zuhan. Primitív életereje mindenen átsegíti, s mindegyik mélypontról újra felfelé lendíti. Az író mint gondos rendező menetrendszerű pontossággal beállítja a fordulatokat, az egész történetet körré formálja, kiindulópontjához vezeti vissza. Kereken perdül az elbeszélés, vonalából nem is moccan ki. Az író éppen csak rávillant a szociális háttérre, s a kétnyelvű két falu magát rontó villongására. Nem veszti szeme elől a gazdaságosságot, amelyet a regény terjedelme parancsol. Takács Gyula ezt még a stílusába is átviszi: egy-egy szóba, képbe sűrít leíró vagy elbeszélő ténysorozatot. Nyelve egyéni, magyaros, tájbeszéddel színezett. Csak itt-ott döccen egy-egy szava, mondata.
Thurzó Gábor mindvégig eleven feszültségben tartja történetét. A négy fiúval – amint erős gyermeki önzésből s ösztönös megérzésből, amely messzebb lát, mint az anya, sorra fellázadnak az új apajelölt ellen – együtt érez az olvasó. Értetlenséggel figyeli azonban a fiatal özvegy anyát, amint ő maga sem érti saját magát. Küzd benne az anya, ragaszkodik testének négy fiatal hajtásához, hogy ne szakadjanak ki az életből, mint a férje. De az asszony is megszólal. Nem szenvedélyes, regényes az összeütközés: talán csak kíváncsiság van benne, talán az egyedüllét bizonytalansága, talán apát keres gyermekeinek. Voltaképpen maga sem tudná megmondani, miért hat rá a brazíliai kérő, s tehetetlenül sodródik egy elrontott élet felé. Csak egy váratlan fordulat menti meg mindannyiukat. S a tragikomikus kifejlet elválaszthatatlan egységbe fonja össze az élőket és a holtat.