Folyóiratok

Kalangya, VIII. évfolyam (1939. november-december) 11-12. szám

Šantić, Aleksa: Maradjatok itt!

Maradjatok itt!… Idegen ég napja
Nem fog melengetni, ahogyan itten;
Keserű lesz ott minden falat kenyér,
Ahol sem testvér, sem ismerős nincsen!
A ti anyátoknál ki talál jobbat?!
És a ti anyátok itten ez a föld;
Nézzetek végig a mezőn és karszton,
Minden őseitek sírjaival tölt.
Ők ennek a földnek nagyjai voltak,
Fénylő példaképek, mert védeni tudták,
Ezen a földön maradjatok ti is,
S ontsátok érte véretek legjobbját.
Mint letarolt ág, ha az ősz szárnya
Lombját lesodorja, s lekaszálja jég,
Nélkületek árván úgy lenne hazátok,
Hazátok, az anya, gyászlón gyermekét.
Ne engedjétek, hogy szeméből könny hulljon,
Térjetek vissza az ő szent ölébe!
Éljetek azért, hogy tudjatok halni,
Az ő mezején lelve dicsőségre.
Itt mindenki ismer, mindenki szeret,
Künn, az idegenben nem fognak ismerni,
Jobb néktek a honi, meztelen sziklán,
Mint idegen-járta, kies tájon lenni.
Itt baráti jobbját nyújtja mind felétek,
Idegen világban csak üröm terem,
E sziklához köt benneteket minden:
Név, nyelv, testvér, vérrel szentelt sírverem.
Maradjatok Itt!… Idegen ég napja
Nem fog melengetni, ahogyan itten;
Keserű lesz ott minden falat kenyér,
Ahol sem testvér, sem ismerős nincsen!…
Fordította: Szirmai Endre [566]