Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. április 15) 4. szám

A Kalangya hírei

A Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság nemcsak az írók, hanem a délvidéki magyar társadalom szervezete is. A Társaság természetszerűen csak akkor tudja munkásságát végezni, ha folyóirata és könyveinek kiadásához anyagi alapot teremt. Társaságunk vezetősége ezért határozta el, hogy országszerte megkezdi a pártoló tagok gyűjtését, s hogy ez a sok költséget kívánó szervezőmunka lehetővé váljék, a pártoló tagság és a Szenteleky Társaság első nagyobb szabású könyvkiadványának, Szenteleky Kornél irodalmi levelezésének ügyét egybevontuk, és a bibliofil kiadású, egészvászon kötésbe kötött, számozott könyv, valamint a pártoló tagság évi díját együttesen 48 pengőben állapítottuk meg. A Szenteleky Társaság pártoló tagjai természetesen rendszeresen kapják a Társaság irodalmi folyóiratát, a Kalangyát, ezenkívül pedig díjtalanul látogathatják a Társaság felolvasásait, irodalmi estjeit. Hisszük és reméljük, hogy a délvidéki magyar közönség egy szívvel és egy lélekkel áll e szervezőmunka mögé, amely a délvidéki magyar könyv- és folyóirat-kiadás ügyét van hivatva véglegesen megalapozni, s egyben a Szenteleky Társaság széles körű munkáját is megindítja.
A Kalangya örömmel jelenti olvasóinak, hogy sikerült a Bánátban maradt magyar írókkal kapcsolatot teremtenie, és májusi számát a bánáti magyar irodalomnak szenteli. Szabó György részletes beszámolót ad a bánáti magyar irodalomról, ottani élményeiről, ezenkívül cikkeket közlünk az ottani életről, a bánáti magyarság kulturális törekvéseiről, a bánáti magyar képzőművészetről, és egész sor írást közlünk bánáti magyar írók (Beszterczey Anna, Börcsök Erzsébet, Brájjer Lajos, Dániel Géza, Dániel Gy. László, Galamb János, Korom Tibor, Kristály István stb.) tollából. A délvidéki magyarság minden bizonnyal örömmel fogadja a kétesztendős kényszerű szünetelés után a Bánátban maradt magyar írók és művészek munkáit, amelyeket ezúttal egy különszámban fogunk össze, hogy ezzel is kiemeljük a bánáti magyar irodalmi és művészeti élet jelentőségét.
Végül büszke örömmel jelentjük, hogy a Kalangya szervezése is változatlan lendülettel folyik; nap nap után jelentkeznek újabb előfizetők, s növelik a Kalangya barátainak táborát. Március végén immáron az ötszázadik előfizetés is beérkezett, és most már a hatszáz felé közeledünk. Reméljük, hogy a Szenteleky Társaság nagyvonalú szervezése ezt a lendületet még inkább megnöveli, és még ebben az évben elérjük a másfél évtizedes álmot: a kétezer előfizetőt és ezzel a délvidéki magyar folyóirat és könyvkiadás teljes talpra állását.