Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. április 15) 4. szám

Megalakult a Szenteleky Irodalmi Társaság

Március 14-én, egy nappal a magyar szabadság nagy ünnepnapja előtt Bács–Bodrog vármegye székhelyén, Zomborban teljesedésbe ment a délvidéki magyar írók régi álma, megalakult a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság. Az idén, Szent István napján tíz esztendeje lesz, hogy a poros kis bácskai községben örök álomra hunyta le szemét a kisebbségi sors magyarságának nagy irodalomszervezője, Szenteleky Kornél, és halálával megteremtette a délvidéki magyar irodalom helyi irodalmi tradícióját. Szenteleky súlyos betegen, önfeláldozással végezte azt az irodalomszervező munkát, amely nélkül a kisebbségi sors éveiben aligha alakult volna ki ennek a tájnak magyar irodalma, és valóban megérdemli azt, hogy nevét ne csak a magyar irodalomtörténet, hanem egy olyan társaság is megörökítse, amely gyakorlati munkájával igyekszik a jövendőben kibontakoztatni azt a szellemet, melyet Szenteleky Kornél és társai a délvidéki magyarság nagy próbatételének idején hoztak életre.
A zombori városháza zászlódíszben várta a Délvidék magyar íróit és az alakuló közgyűlés előkelő vendégeit. A városháza tanácstermében, amelyet dr. Cserta Péter polgármester előzékenysége és megértő szeretete bocsátott az alakuló Társaság rendelkezésére, Szenteleky Kornél most készült mellszobrát állították ki az írók. A mellszobor a Délvidék tehetséges fiatal szobrászművészének, Zentai Tóth Istvánnak alkotása, és Szenteleky arcának szobormása pompásan fejezi ki nemcsak azt az akaraterőt, amellyel ez a szelíd lelkű községi orvos maga köré gyűjtötte a délvidéki írók táborát, hanem azt az önfeláldozó szenvedést és eltitkolt belső keserűséget is, amely ennek a beteg férfiúnak a lelkében mindhaláláig égett.
Az alakuló közgyűlés jelenlévői között ott láttuk dr. Balla Pál miniszteri osztályfőnököt, a m. kir. miniszterelnökség II. ügyosztályának vezetőjét, aki forró lélekkel és szeretettel értette meg és érezte át a délvidéki magyar írók kívánságát, és nem sajnálta a fáradságot, hogy hivatalos teendőit félbeszakítva leutazzék Zomborba, és megjelenjék a délvidéki magyar irodalomnak ezen az irodalomtörténeti jelentőségű aktusán. Ott volt dr. Deák Leó, Bács-Bodrog vármegye, Újvidék és Zombor városok főispánja, Szenteleky Kornél és a köréje csoportosuló íróknak nehéz küzdelmeikben harcos társa és megsegítője, dr. Reök Andor, Szabadka és Baja városok főispánja, aki a felszabadulás előtti és utáni években annyi megértéssel állott az új írónemzedék mellé, Krámer Gyula felsőházi tag, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség elnöke, dr. Magassy Antal felsőházi tag, dr. Steuer György ny. államtitkár, dr. Barakovich-Bács László min. tanácsos a Köztisztviselők Színházegyesületének képviseletében, Prokopy Imre ny. főispán, dr. Völgyi János, Szabadka város polgármestere, dr. Cserta Péter, Zombor város polgármestere, vitéz Horváth Kázmér dr., Újvidék város h. polgármestere, dr. Romhányi Gyula múzeumi őr (Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében), dr. Bisztray Gyula min. o. tanácsos, a VKM népművelési ügyosztályának vezetője, dr. Gál István tanár, a külügyminisztérium kulturális osztályának előadója, Zilahi Sebess Jenő dr. a külügyminisztérium kulturális osztálya vezetőjének képviseletében, Bogner József, dr. Deák Imre és Vojnits Gyula dr. orsz. képviselők és ezenkívül a délvidéki írók igen nagy számban.
Az alakuló közgyűlést Prokopy Imre ny. főispán, az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg, vázolva az előkészítő bizottság munkáját és az irodalmi társaság létesítésének szükségességét. (Beszédét teljes terjedelmében a Kalangya más helyén közöljük.) A megnyitó beszéd után a jelenlevők kimondották a Szent[179]eleky Társaság megalakulását, majd megválasztották a Társaság tiszteleti, rendes és levelező tagjait. A választás eredményeképpen a Társaság tiszteleti tagjai a következők: dr. Szinnyei-Merse Jenő, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, m. kir. belügyminiszter, dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, Herczeg Ferenc, m. kir. titkos tanácsos, író, dr. Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, dr. Balla Pál miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség II. ügyosztályának vezetője, dr. Oszvald György min. osztályfőnök, dr. Nagy Lajos min. tanácsos, dr. Fritz László kúriai bíró, dr. báró Szterényi Sándor min. osztálytanácsos, dr. vitéz Baur György min. titkár, dr. Tubán Tibor, a Szent Gellért Társaság elnöke, Klug Péter m. kir. kormányfőtanácsos, dr. Ottlik László egyetemi ny. r. tanár, dr. Voinovich Géza, a M. Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Lukinich Imre egyetemi ny. r. tanár. dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi ny. r. tanár, vitéz Náray Antal, a Rádió elnökigazgatója, dr. Zilahi-Sebess Jenő min. titkár, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, dr. Steuer György ny. államtitkár, dr. vitéz Halász Aladár min. osztályfőnök, dr. Serbán Iván, a Nemzeti Bank igazgatója, dr. Fall Endre, a Reviziós Liga ügyv. igazgatója, dr. vitéz Nagy Iván min. osztálytanácsos, dr. Bisztray Gyula min. osztálytanácsos, Weimann Pétemé, Szenteleky Kornél özvegye, dr. Vinczehidy Ernő ny. min. tanácsos, dr. Szmolenszky József gazdasági főtanácsos, dr. Gál István tanár, dr. Várkonyi Nándor, a Sorsunk főszerkesztője, vitéz Bajsay-Vojnich Aladár szabadkai kultúrtanácsnok, dr. Pálos Károly újvidéki kultúrtanácsnok, Csolosz Jenő zombori aljegyző, dr. Urbányi János, az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola igazgatója, dr. Balassa Pál közjegyző, vitéz Szobonya László, dr. Zelenay Miklós közjegyző, dr. Király Károly közjegyző, Palásthy Ödön dr. ügyvéd és Veréb Gyula dr. ügyvéd, a délvidéki főispánok: dr. Deák Leó és dr. Reök Andor, felsőházi tagok: Ágoston Sándor, dr. Biliczky Ferenc, dr. Dekker Endre, Fürjes János, Gyarmathy Sándor, Krámer Gyula, Magassy Antal, dr. Sántha György és Szabó-Szabovlyevics Dusán, polgármesterek: dr. Völgyi János Szabadka, Pálffy József Szeged, dr. vitéz Nagy Miklós Újvidék, dr. Horváth Kázmér polgármester-helyettes, Újvidék, dr. Cserta Péter, Zombor, Bernhard Sándor dr., Baja, dr. Gusáth György, Zenta, dr. Lehel Pál, Magyarkanizsa, országgyűlési képviselők: Bagi Péter, Bártol István, dr. Deák Imre, dr. Falcione Árpád, Fodor Sándor, Horváth Lajos, Kalmár Tihamér, Koráni Elemér, dr. Nagy Iván, Sztuchlich Lajos, Takács Ferenc, Vámos János, Vojnits Gyula. Rendes tagok: dr. Batta Péter, Bencz Boldizsár, Berényi János, Bogner József, Blazsek Ferenc, Cziráky Imre, Csuka János, Csuka Zoltán, Draskóczy Ede, Dudás Kálmán, Fekete Lajos, Hegedűs László, dr. Heincz Vilmos, Herceg János, vitéz Hódsághy Béla, Huszár Sándor, Illés Sándor, Kalamár Kálmán, Karlóczay József, Kende Ferenc, Kisbéry János, Kiss Lajos, Kolozsy Tibor, Komáromi József Sándor, Laták István, Létmányi István (Czakó Tibor), Lévay Endre, Lovász Pál, Majtényi Mihály, Muhi János, Molter Károly, Prokopy Imre, Radványi Radicsevics Sándor, Romhányi Gyula, Szirmai Károly, Sz. Szigethy Vilmos, Stadler Aurél, Thim József, Tiller-Timár Ferenc, Tóth Béla (Bodroghy Szabolcs). Levelező tagok: Abonyi András, Andrée Dezső, Alföldi Géza, Bencz Mihály, Bánó István, Garai Béla, Kelemen János, Magyari Domokos, dr. Németh Kálmán, Ortutay Gyula, Polácsi János, Richter Nándor, Schuch Gyula, Szabó György, Szőnyi Kálmán, Tolnay János, Tomán Sándor, Tóth Kálmán és Várkonyi Nagy Béla.
A tagok megválasztása után a közgyűlés tisztikart választott, mely a következőképpen alakult: tiszteletbeli elnök: Herczeg Ferenc, elnök: Krámer Gyula, ügyvezető elnök: Propoky Imre, társelnökök: dr. Balla Pál, dr. Deák Leó, dr. [180] Draskóczy Ede, dr. Reök Andor és Szirmai Károly, alelnökök: Ágoston Sándor, vitéz Bajsay Ernő, dr. Bernhart Sándor, Bogner József, dr. Cserta Péter, dr. Fall Endre, Gusáth György, dr. Koráni Elemér, dr. vitéz Nagy Miklós és Völgyi János, főtitkár: Cziráky Imre, ügyvezető titkár: Csuka Zoltán, titkár: Létmányi István, pénztáros: vitéz Hódsághy Béla, folyóirat-szerkesztő: Herceg János, jogtanácsos: dr. Deák Imre, jegyzők: Illés Sándor és Muhi János, a számvizsgáló bizottság tagjai: Blazsek Ferenc, Romhányi Gyula és Fekete Lajos. Igazgatótanács elnöke: dr. Balla Pál, társelnökök: Krámer Gyula és Prokopy Imre. A három tag közül egyelőre csak Szirmai Károlyt választotta meg a közgyűlés, míg a két másik helyet két alapító tagnak szándékozik fenntartani a társaság.
A választás után Krámer Gyula foglalta el az elnöki széket, és mindenekelőtt köszönetet mondott az iránta megnyilvánult bizalomért. Csuka Zoltán a Társaság költségvetési előirányzatát ismertette, majd Fekete Lajos elszavalta Szenteleky Kornélhoz írott megrázó erejű versét, Herceg János pedig a délvidéki magyar írók feladatairól szólt. A közgyűlést Krámer Gyula elnök beszéde rekesztette be, mely után a jelenlevők elénekelték a Himnuszt. (Beszédét a Kalangya más helyén közöljük.)
Este fél hat órai kezdettel a Városi Színházban irodalmi est volt, amelynek első részét a rádió is kapcsolta, és március 18-án este hat órai kezdettel sugározta. A Városi Színházat zsúfolásig megtöltötte a zombori közönség. A színpadot Szenteleky Kornél mellszobra díszítette, melyet Zentai Tóth István készített. Herczeg Ferenc köszöntőjét Prokopy Imre, a Szenteleky Társaság ügyvezető elnöke olvasta fel, majd dr. Deák Leó főispán, a Társaság társelnökének ünnepi beszéde hangzott el. (Szövegét a Kalangya más helyén közöljük.) Bisztray Gyula Szentelekyről, a Délvidék irodalomszervezőjéről beszélt (szövegét a Kalangya március 15-i számában közöltük), Kiss Lajos dr. saját gyűjtésű délvidéki népdalokat vezényelt; a Kaszinó és Iparosdalárda egyesített énekkara precízen, fegyelmezetten énekelt. Simonffy Margit, az országos nevű előadó művésznő Csuka Zoltán, Dudás Kálmán, Fekete Lajos, Kosztolányi Dezső és Szenteleky Kornél verseiből szavalt. Cziráky Imre egyik elbeszélését olvasta fel, Müller János Laták István és Bencz Boldizsár verseit szavalta, majd Szirmai Károly olvasta fel egyik elbeszélését. A jól sikerült irodalmi estet dr. Reök Andor főispán nagyhatású beszéde rekesztette be. (Szövegét a Kalangya más helyén közöljük.) Végül az Iparosdalárda és Kaszinó Dalárda énekkara elénekelte a Szózatot. Az irodalmi est közönsége a harmonikus szellemi egységet visszatükröző irodalmi est minden egyes számát lelkesen megtapsolta.
A Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság már áprilisban megkezdi működését, és első felolvasóüléseit Baja és Újvidék városokban tartja. [181]