Folyóiratok

Kalangya, II. évfolyam (1933. augusztus) 8. szám, 505–576 p.

Eső ömlik, árvíz nyargal, fújnak a szelek,
bolond szándék biztatta fel újra a telet,

hogy megfordult csúfot tenni május derekán
s csípős szél karjában zizeg a virág a fán.

Fészekrakó vágy között tengertől tengerig
bolygó madarak csapongnak s árvíz hengerít

honépítő tervek elé tüskés ágakat
s szügyig érő sárban vacog a mezei vad.

Robajos, nagy felhők szállnak s felfuvalkodott
haragjukban csak verik a mennyei dobot.

S míg a világ özönvízbe fúlva tántorog,
csak dobolnak, csak zuhognak őrült záporok:

termés pusztul, de nő a nád, a gaz magasul
s gyom veri fel a világot keresztül-kasul;