Folyóiratok

Kalangya, VIII. évfolyam (1939. március-április) 3-4. szám

Reményi József: Nincs más

Nincs más, mint a vaktába futó fény,
s lelkem testén a csecsemő bőre.
Nincs más, mint a megzabolázott tény,
s a jel sorsomon: mily dőre.
Nincs más, mint a fanyarok közt a bú,
ha nevetek, akkor is könnyezem.
Nincs más, mint erős fán erősebb szú,
bordáimban a halált érezem.