Folyóiratok

Kalangya, VIII. évfolyam (1939. március-április) 3-4. szám

Reményi József: Háború peremén

Csörren a lánc, ki is hallja?
Recseg a szék, ki is lesi?
Elnyomottak közt ki vallja,
hogy a jogot a rossz nyesi?
Nincsen kerted s napraforgód,
s ha volna is, mit tehetnél?
A gyomrot, a folyton korgót,
hogy etetnéd, min nevetnél? [105]
Nem is időszerű ma már
a mélységet kavaró dal.
A harcra ürített pohár,
mikor üres, vért, vért akar.
Nem komondor s nem is véreb
hangja zúdul a világra.
A nyomor csak külső kéreg,
ágyú mered ma a szádra.
Zajtalan lett a szegénység,
nagyobb lármát hív az élet.
Nincs ifjúság, nincsen vénség,
csakis dörej, attól félek.
Dörej falu város végén,
feltámadás álomban sem.
A szegénység ferde képén
mulat Mars, a gyanús isten.