Folyóiratok

Kalangya, XII. évfolyam (1943. március 15) 3. szám

A Kalangya hírei

Ünnepe van ebben a hónapban a Kalangyának. Március 14-én, a Kalangya márciusi számának megjelenése és március idusa a magyar nemzet örökszép nagy ünnepnapja előtt egy nappal, vasárnap délelőtt 11 órakor alakul meg a zombori Városháza nagytermében a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság. A Délvidék magyar íróinak régi óhajtása válik ezzel az ünnepi aktussal valóra; Szenteleky Kornélnak, a Délvidék nagy irodalomszervezőjének nevét kívánjuk megörökíteni ezzel a társasággal, amely egyúttal a délvidéki magyar irodalom erős bástyája is lesz, és méltán sorakozik a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, a Délvidék egész magyar közművelődésének nagy intézménye mellé. Tíz év előtt, már Szenteleky halála után nyomban meg akarták alakítani a Társaságot a Délvidék magyar írói, de akkor nem sikerült, mert a jugoszláv belügyminiszter nem engedélyezte a Társaság megalakulását. Most a szabad magyar hazában végre megalakul az írók szövetkezése, hogy megteremtse nemcsak a Kalangya, hanem a délvidéki magyar könyvkiadás végleges alapját, és erős vára legyen a délvidéki magyar irodalomnak, kirepítő fészke a Délvidék új magyar írónemzedékének s egyúttal biztos műhelye a megszállás nehéz éveiben íróvá fejlődött magyar tollforgató férfiaknak.
Márciusi számunk megjelenésének pillanatában alakul meg a Szenteleky Társaság, s így arról természetesen csak következő számunkban tudunk részletes beszámolót adni. E nap délelőttjén 11 órakor Propoky Imre ny. főispán, az előkészítő bizottság elnöke számol be a megalakulás előmunkálatairól és a Társaság célkitűzéseiről, majd a megalakulás után Herceg János, a Kalangya szerkesztője a Délvidék magyar irodalmi feladatairól beszél. Az üdvözlések elhangzása után Krámer Gyula felsőházi tag, a DMKSz elnöke mondja el a közgyűlés záróbeszédjét, amely egyben a DMKSz és a Szenteleky Társaság testvéri együttműködésének és közös nagy programjának is kifejezése lesz.
Este fél hat órai kezdettel a zombori Városi Színházban irodalmi est lesz, melynek elején Herczeg Ferencnek, a Szenteleky Társaság tiszteleti elnökének köszöntő szavai hangzanak el. Dr. Deák Leó, Bács Bodrog vármegye főispánja, aki a délvidéki magyar irodalom romantikus korszakában és nehéz küzdelmeiben Szenteleky Kornél és társainak megértő és hűséges fegyvertársa és őszinte megsegítője volt, bevezető szavakat mond, majd Bisztray Gyula, a kiváló irodalomtörténész mondja el értekezését Szenteleky Kornélról, a Délvidék magyar irodalomszervezőjéről. (Bisztray most rendezi sajtó alá Csuka Zoltánnal együtt Szenteleky Kornél irodalmi levelezését, Szenteleky egyik fő életművét.) A zombori Kaszinó Dalárda délvidéki népdalokat ad elő Kiss János karnagy vezénylésével, majd R. Simonffy Margit, az országos hírű előadó-művésznő délvidéki költők verseit szavalja.
Szünet után Cziráky Imre egyik elbeszélését olvassa fel, Garay Béla színművész délvidéki költők verseit szavalja, majd Szirmai Károly egyik novelláját olvassa fel, végül pedig dr. Reök Andor, Szabadka és Baja városok főispánja, a délvidéki magyar irodalom nagy barátja és segítője mondja el záróbeszédét, s ezzel a délvidéki magyar irodalom nagy ünnepsége méltó befejezést nyer.
– – – – – –
A Kalangya szervezőmunkája az elmúlt hónapban is zavartalanul és igen szép eredményekkel folyt tovább. A Délvidék magyar közönsége egyre lelkesebben és egyre nagyobb számban csatlakozik a folyóirat előfizetői táborához, és örömmel szegezzük le, hogy előfizetőink létszáma immáron az ötszázhoz közeledik.