Folyóiratok

Kalangya, XI. évfolyam (1942. október) 10. szám

Frey Imre: A zentai csata emlékérmei

Nemcsak mi délvidéki magyarok, de az egész nemzet büszkén emlékezik ma a dicsőséges csatára, amelyet zentai csata néven ismerünk s amely Magyarországot a török uralom alól felszabadító 16 éves háborúnak 1697 szeptember 11-én kivívott döntő csatája volt.
Az erkölcsi siker nagyságát gyenge tollal méltányolni képtelenek vagyunk. Az anyagi sikert feltünteti az egykorú hadijelentés, mely szerint 7 boncsok, 423 zászló, 80 ágyú, töméntelen hadikészlet és eleség került a győzők kezébe. A törökök halottakban 30.000 embert veszítettek, ebből 20.000 török a sáncok között lelte halálát, míg 10.000-nél több a Tiszába fúlt. Maga a nagyvezér, négy vezér, a janicsár aga, 13 pasa és számtalan főtiszt volt a holttestek között.
Emlékezzünk meg pár sorban a csata előzményeiről és a következményeiről is.
1697-ben a bécsi haditanács a hadvezéri tisztséggel Szavoyai Jenő herceget bízta meg azon meghagyással, hogy a törökkel csak kisebb csatározást folytasson, s kerülje a döntő összeütközést. A herceg eleinte engedelmeskedett a felső parancsnak és Pétervárad alatt erődített táborba szállt. Ez alatt a török a bácskai oldalon Zenta felé ment és ott a Tiszán hidat vert azon célból, hogy azon átkelve a temesi vidékeken garázdálkodjék. Lovasságával a török már át is kelt az új hídon, midőn Jenő herceg a bácskai oldalon maradt ozmán csapatokat megtámadta, de egyidőben a folyón átvezető hidat leromboltatta és így az ellenség menekülését lehetetlenné tette.
A herceg nagy diadala nem tetszett a bécsi haditanácsnak. Vádlottként rendelte fel Bécsbe és itt felelősségre vonta amiatt, hogy a tanács határozott tilalma ellenére döntő harcba mert szállni a törökkel. A vádlók előtt a győzelmes hadvezér leoldotta kardját és azt a haditanácsnak azzal nyújtotta át, hogy az még mindig nedves az ellenség vérétől. I. Lipót király erre a kardot visszaadta, ellene a büntető eljárást megszüntette és hálát adott az Egek urának, mert őt „méltatlanul” ily nagy győzelemre segítette. A király szokatlan beismerő és elismerő kijelentésén kívül egyébbel is kimutatta háláját. Többek között számos érmet veretett a csata emlékére. Legyen szabad ezekről megemlékeznünk.
1. Az emlékérmek egyikén a zentai harctér látható a felbomlott török csatarenddel. A tábort a Tisza választja ketté. A folyó két partját az a török által hirtelenében vert híd köti [457] össze, amelyet Jenő herceg a csata közben lerombolt, ami által a Bácskában maradt török csapat elől a menekülést elzárta. A harctér felett három sas röpköd, ezek felett ADVERSO CEDENS CANIS OCCIDIT AVSTRO. a csatatér alatt pedig STRAGES TVRCARVM AD PARTHISSVM MDCXCVII felirat van.
Az érem hátlapján a Tisza folyó megszemélyesített alakja ül, kezében győzelmi jelvénveket tart. Egyik lábát vízben tartja, amelv körül török hullák úsznak. Háta mögött nád, előtte a felkelő hold RVBENS CAPUT ABDIDIT VNDIS, peremén pedig: FIAT SICYT ISTE INIMICI REGIS QVI CONSVRGVNT ADVERSVS EVM IN MALVM felirat van.
Mesterjegy hiányában az éremvéső művész személye meg nem állapítható. Valószínűleg nürnbergi mester műve.
A Nemzeti Múzeumban és a bécsi Hofmuseum éremtárában van ezüst példány.
Átmérője 44 mm,
Súlya 35.65 gr,
Ismertetve Széch. 40. tábla 61. sz.* Wesz. G. X. 3.** N. K. VI. évf. 1. lap. 1.*** B. B. V. M. T. T. É.**** 1.
2. Egy másik érmen szintén a Tisza személyesített alakja ül, jobbjában gömbön álló, babérkoszorút és pálmaágat tartó Victoria szobrocskát tartva, amely alatt AVSPICIIS LEOPOLDI MAGNI. VIRTVTE EVGENII. SABAVDIAE D. EXERCIT. TVRCIC. CLADE XX HOST. FACTA PRIMARIIS DVCIB. DELETIS. CASTRIS VNIVERS. TORMENT XCVIIII OMNIO. APARATV. BELLICO INTERCEPTIS. CAESVS PROFILIGAT. D. 1/11 SEPT. A. MDCXCVII feliratú tábla van. baljában nádat és egy urnát tart, amelyből vizet és halat önt. A kissé felemelt jobb lába alatt kormánylapát van, oldalán pedig TIBISCVS felirat.
Az érem hátlapián a zentai harctér látható ZENTA felírással, lovasokkal és ágyúkkal. A füstölgő ágyúk a híd felé vannak irányítva, valószínűleg a híd lerombolását akarta a vésnők megörökíteni érmével. A csatatér felett három sorban INTERFECIT EXERCITVM EORVM ET SVBVERTIT ROTAS CVRRVVM FEREBANTVRQ IN PROFVNDVM. EXOD. 14. az érem peremén EN NOVVS EXVOTO FELIX LEOPOLDE TRIVMPHVS. Különös dolog, hogy Lipót, aki a töröknek döntő megtámadását megtiltotta és élőszóval kijelentette, hogy Jenő őt „méltatlanul” segítette győzelemhez, mégis megengedte az emlékérmen úgy feltüntetni, hogy a herceg a győzelmét „auspicius Leopoldi" vívta.
Hogy milyen jelentősnek találták ezt az emlékérmet, látható azon körülményből is, hogy ebből arany érmet is vertek, valószínűleg a királynak vagy a győzelmes hercegnek 69 gr. [458] vagyis 20 ducat súlyban. Ezen nagyértékű példányt a bécsi Hofmuseum éremtára őrzi. Átmérője 44 mm.
Az ezüst példányok peremirattal és anélkül a Nemzeti Múzeumban, a bécsi Hofmuseumban és e cikk írójának gyűjteményében találtatnak.
A peremiratos súlya 30 gr.
A peremirat nélküli súlya 21.75 gr.
Van cin példánya a cikk írójának és rézpéldánya a Nemzeti Múzeumnak.
Az érmen mesterjegy nincs és így nem állapítható meg az éremvéső művész neve. Tehnikája nürnbergi mester munkájára enged következtetni.
Széch.*) 40. tábla 62. sz. Wesz.**) G. X. I. N. K.***) 2. sz. B. B. V. M. T.T. E.****)
3. Az első érmen Jenő herceg nincs megemlítve, a másodikon neve olvasható, a harmadikon már Jenő mellvértes mellképe látható, aranygyapjas rend jelvényével HAVD VLLI VETERVM VIRTVTE SECVNDVS körirattal. A mellkép alatt a szelvényben MEM. AETER : EVG–PRIN : SABAVD. SVM EXERC. CAES. DVCTORIS olvasható.
Az érem hátlapján hat najáda török fegyverekkel fegyvertáncot jár Szavoyai keresztes címere körül, amelyet két folyónak személyesített alakja tart a feje felett. Hogy melyek ezek a folyók meg nem állapíthatjuk teljes bizonysággal, de a zentai csatára vonatkoztatva valószínű, hogy az a Duna és a Tisza. A táncolók körül félkörben SEMPER HONORATVS NOSTRIS CELBBRABITVR VNDIS olvasható, alattuk a szelvényben két sorban GLORIA CHRISTI 16 ANORVM. 97. ez alatt G. F. N. mesterjegy, a peremén pedig TRES POTVIT COMPLERE DVCES. FREGITQ. FVRENTEM CVNCTANDO. VICITQ. MANV. VITVMQ. RELEGAT *
A G. F. N. mesterjegyből ítélve az érem vésője Georg Friedrich Nürnberger nürnbergi éremvéső és pénzverőmester volt (1682–1724).
Ezen érem úgy a Nemzeti Múzeumban, mint a bécsi Hofmuseumban fellelhető.
Anyaga ezüst.
Súlya: 36 gr.
Átmérője: 44 gr.
Széch.*) 41. tábla. 62. szám. Wesz.**) G. X. 2. N. K.***) 3. szám, B. B. V. M. T. T. É.****) 3. szám.
4. Egy másik érmen I. Lipótnak és fiának I. Józsefnek babérkoszorúzott mellképe látható, felette sugaras háromszögben Jehova héber betűkkel írott neve olvasható, körülötte pe[459]dig LEOPOLD ET JOSEPH. AA. HIS EGO NEC METAS RERVM NEC TEMPORA PONO.
Az érem hátlapján három csoport diadalmi jelvény van. Minden csoporton pajzs van, amelyre pálmaágat tartó Victoria győzelmi helyeket jegyez, így az érem bal oldalára VICT AD NISSA, jobb oldalára VICT AD SALANKEMEN, ezen pajzs alatt egy táblára VICT AD SICLOS, a közepére pedig VICTO AD SENTAS. Az érmen félkörben PERPETVOS MERVIT DOMVS ISTA TRIUMPHOS, a Victoria alatti szelvényben AETERNIT. A VG. 1697 felirat van, peremén pedig IVRAVI DAVID SERVO MEO: :VSQVE IN AETERNVM PRAEPARABO SEMEN TVVM. Victoria lábánál.
Anyaga: ezüst.
Úgy peremiratú, mint peremirat nélküli van a Nemzeti Múzeumban, a bécsi Hofmuseumban és a szerző gyűjteményében.
Tekintve a P. H. M. mesterjegyet, az érmet Philipp Heinrich Müller aranyműves és éremvéső művész véste, aki 1650. évben Augsburgban született, Augsburgban és Nürnbergben működött. Meghalt 1718-ban Augsburgban.
Az érem átmérője 45 mm.
A peremiratos súlya 35.95 gr, a peremirat nélkülié 29.32 gr.
Széch.*) 41. tábla 63. sz. Wesz.**) G. XIV. 4. sz, N. K.***) 4 sz. B. B. V. M. T. T. É.****) 4. szám.
5. A zentai csatában elesett a török nagyvezér is, akinek zsebében megtalálták a török birodalmi pecsétet. A pecsétnyomó, mint érdekes hadikincs a bécsi hadi múzeumba került. Erről is készítettek emlékérmet. Az érem oválalakú és egyik oldalán az eredeti pecsét másolata, a másik oldalon: SIGILL SULT. MVST. PRIM. VEZIRII COLLO APPENS CAPTVM IN PRAEL. VICT. AD SZENTAM D. 1/11 SEPT. 1697. peremén pedig SVLTAN MUSTAPHA FILIVS MEHEMET SIC SEMPER GLORIOSVS A. 1106 felirat van. Ez a 1106 évszám a mohamedán népek évszámítása, mert az ő időszámításuk K. u. 623 évvel kezdődik, amidőn Mohamed üldözői elől Mekkából Medinába menekült.
Anyaga ezüst.
Súlya 6.20 gr.
Átmérője 20/27 mm.
Eredetije fellelhető a Nemzeti Múzeumban és a szerző gyűjteményében.
Éremvésője ismeretlen, valószínűleg bécsi művész.
Széch.*) 41. tábla 64. szám. Wesz.**) – N. K.*** 5. szám. B. B. V. M. T. T. É.****) 5. szám. [460]
6. Egy másik érmen, amelyről szeretnénk elhinni, hogy magyar vésnök tervezte, felhők között Mária könnyet, – a nagy győzelem miatt valószínűleg örömkönnyet – hullat a jobbra fordult magyar haza sorsán. Mária előtt Jézus szintén a felhők között van és egy csészébe felfogja anyja könnyeit. Az érem körül * TRISTEM EX OCVLIS IMBREM VVLTVQVE CADENTEM, LEGIT ET AD SVMMI PERTVLIT ORA PATRIS, az érem alján metszetben pedig PATRONA HVNGARIAE felirat, ez alatt †.
Az érem hátlapján templom van ábrázolva, amelyben I. Lipót király az oltár előtt térdelve kiterjesztett kézzel imádkozik. Baloldalánál a birodalmi alma és a kormánypálca fekszik. Jobboldalán egy pálmaágat tartó angyal babérkoszorút helyez a fejére. Az oltár felett és a templom két oldalfalán török félholddal díszített zászlók függenek. Az oltár és a zászlók felett lévő boltíves sima helyen DELETO HOSTE PERNICIOSISSIMO AD SENTAM. 1697., körülötte HINC SECVLA DISCANT INDOMITLM NIL ESSE PIO, TVTVMVE NOCENTI, peremén pedig POSVISTI LACRYMAS MEAS IN CONSPECTV TVO : TVNC CONVENTENTVR INIMICI MEI RETRORSVM olvasható. Átmérője 44 mm.
Arany példánya van a bécsi Hofmuseumnak, ezüst példánya a Nemzeti Múzeumnak.
Az aranynak súlya 69.69 gr., az ezüsté 34.45 gr.
Verdejegy hiányában nem állapíthatjuk meg, hogy ki alkotta az érmet, de azt igaz magyaros szellem hatja át és ezért úgy véljük, hogyha nem is magyar de legalább nem az osztrák világnézettől áthatott művésztől származik.
Széch.*) 41. tábla 65. sz. Wesz.**) – N. K. 6. szám. B. B. V. M. T. T. É. 6. szám.
7. Egy igen ritka zentai emlékérem, melyet Dr. Gohl Ödön a Numizmatikai Közlöny 1906. évf. 68. lapján ismertetett, I. Lipót király babérkoszorúzott mellképe látható páncélban, reá vetett hadiköpennyel. Az érmen a király balra néz. Parókájának göndör fürtjei mellvértjéig érnek. Mellén az aranygyapjas rend jelvénye függ. Az érmet dúsan tagolt keret veszi körül, melynek szélesebb sima közén IMP. CAES. LEOPOLD. AVG. felirat van a fej felett. I.. Lipót karszelvényében nagy és domború betűkkel I V F mesterjegy.
Az érem hátlapján jobbfelé vágtató, balra néző páncélos és sisakos lovas rövid, kissé görbült kardjával hátrafelé csap. A lovas hátamögött fa, előtte menekülő török csapat, lova alatt emberi hullák fekszenek. A vitéz fejére egy jobboldalról röpülő sas koszorút helyez. Előlapjához hasonló keret sima közén felül DISSIPAVIT. SVPERBOS, alul MDCCXCVII. [461]
Öntött bronz érem.
Átmérője 78 mm.
Feltalálható a Nemzeti Múzeumban és az Erdélyi Múzeumban.
Dr. Gohl szerint olasz készítmény, Veber, mások szerint Vismara művész műve.
8. A zentai csatában harcoló vitézek közül Reuss VI. Henrik a felső greitzi idősebb ágból származó herceg emlékét is megőrizte az érmészet. Nevezett, mint táborszernagy hat zászlóalj szászországi gyalogossal vett részt a zentai csatában a II. hadvonalban. A hős vitéz ebben a háborúban kapott sebe folytán a következő évben vagyis 1698-ban Szegeden meghalt. A tallér előlapján Reuss VI. Henrik uralkodó herceg balra néző parókás mellképe foglal helyet. A hős páncélos mellképe körül teljes körben HENRICUS VI RUTHENUS, COM. ACDN. A. PLAV. DN. INGR. CR. G. S. E. L. S. R. M. POLON körirat, mely alatt félkörben: SCHALL. GENERALIS. ETS. EL. SAX. CAMPIMARE.
A tallér hátlapján zsinórral összefűzött tölgyfagaly és pálmaág felett ívalakban: INVICTVS MORIOR. Az ágak alatt 12 sorban: NAT : GRAIZ : VARISC : D. VII. / AVG : M. DC. XLIX. HOSTIB : IN/HUNGAR : PROP : ZENTAM PRAE / LIOD. I/11 SEPT. MDCXCVII. IAM / SUPERAT ACCEPTO VULNERE / MORTIFERO SEQU : D I/11 OCT : / SEGEDM VITAM PRO/PATRIA BEATISS : / ET GLORIOSISS : / REDDIDIT / I. L. 16 † 98 II /
Az érem a halott temetése emlékére vert tallér u. n. Begräbnisthaler, amelynek veretése különösen a német fejedelemségekben, az uralkodó halála és temetése alkalmából szokásos volt és helyettesitette a mai gyászjelentést.
A tallér széle recézett, peremirata nincs. Anyaga, mint a talléroké általában, ezüst.
A Nemzeti Múzeum és e cikk írója őriz e ritka tallérból egy-egy példányt.
A tallér átmérője 45 mm, súlya 28.85 gr.
Széch.*) – Wesz.**) G. XXIX. 4. sz. N. K.***) 8. szám. B. B. V M. T. T. É.****) 8. szám.
A zentai csata érmészetének, kis plasztikájának, nem csak fémből készült emlékei vanak, hanem van olyan is, amely fából készült. Ezeket az u. n. ostábla játékoknál használták bábú, azaz pion gyanánt. Az ostábla játék sakkszerű játék féle, amelyet a múlt századokban a nemzet minden társadalmi rétege szívesen játszott. A figurákat, a piónokat sakktáblához hasonló lapon tologatták, míg sikerült a két játékos közül az egyiknek a másikat a játékszabályok szerint legyőznie. [462]
A Nemzeti Múzeumnak főúri hagyatékból sikerült számos művészi kivitelű fémverőtőkével préselt a török elleni háború eseményeit megörökítő fapiónt szereznie. Ezek között van, amely a zentai csatára vonatkozik. Így:
9. A pión előlapján előtérben három páncélos vitéz ül ágaskadó lovon. A középső lovon ülő vitéz egy menekülő törökre süti pisztolyát. Távolban magyar és török katonák harcolnak. Háttere hegyes vidék. A pión felső részén félkörben: DESCEMDYNT VELVT LAPIS. EXOD. 15. 5. A lovasok alatti szelvényben: VICTORIA AD TIBIS CVM /XI. SEPT. 1697./
A pión hátlapjának bal oldalánál oválalakú medúzafővel díszített pajzs van, alatta lándzsa, kard, ágyúcső és ágyúgolyó. Háta mögött meztelen Victoria koszorút helyez a fejére. Baloldalon ívalakban MARTI. VLTORI felirat, háttérben fák és hegyek…
Mindkét oldalon többszörösen tagolt keret és szélesebb sima szegély.
Barnás fa. 55 mm. széles, 14. vastag.
A Nemzeti Múzeum éremtárában van.
Úgy az első ismertető Dr. Gohl Ödön, mint a szerző szerint kiadatlan.
Ezen piónt, melyet érmészeti emléknek mondhatunk Dr. Gohl Ödön a Nemzeti Múzeum osztály igazgatója, volt szabadkai főgimn. tanár, a magyar Numizmatikai Közlöny szerkesztője még 28 darab magyar vonatkozású piónnal ismertette a Numizmatikai Közlöny 1905. évi IV. évfolyam 39. oldalán 22. sz. a. Ugyanezen oldal 23. sz. a. ismerteti egy másik piónt is 23. szám alatt. Ezen Miksa Manó bajor választó fejedelem képe lóháton bal felé, kezében parancsnoki bot, fején széles karimás kalap, lenn MB mesterjegy. Körül: MAX. EMAND. G. V. BA – E. P. S. D. C. P. R. S. R. I. AR – E. E. L. L,
Hátlapja mint az előbbié.
Fekete pácolt fa.
54 mm. széles, 14 mm. vastag.
A Nemzeti múzeum éremtárában van.
Úgy az ismertető Dr. Gohl Ödön, mint a szerző szerint kiadatlan példány.
Az M B mesterjegy szerint Martin Brunner éremvéső művész metszette, aki Nürnbergben 1659. évben született és 1725-ben halt meg ugyanott.
A szerző ezen pión leírását nem tette közzé sem a Numizmatikai Közlöny szerkesztősége, sem a Bács Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyvének szerkesztősége felkérésére írt cikkében, mert a piónt nem tartotta a zentai csatára vonatkozónak. Hosiszas búvárlatok után sem talált adatot arra, [463] hogy Miksa Manó bajor választó fejedelem Zentán küzdött volna.
Az igaz, hogy a két pión hátlapja megegyezik, de ezeken zentai vonatkazás nincs. Ezek minden egyes győzelemre felhasználhatók voltak. Nem ritka az ilyen összeházasítás az érmészetben. Ezeket hibrid érmeknek mondjuk. Ilyen hibrid valószínűleg ez az érem is.
10. Zenta nevével találkozunk még Jenő halálára vert emlékérmen is. Az érem előlapján Jenő herceg mellképe van babérkoszorúval és lengő kötőszallagokkal. Körirata EVGENIVS FRRANC. PR. SAB. CAES. MAI. EXERC. SVPR. DVX. a váll vágásában VESTNER. F. mesterjegy.
Az érem hátlapján a herceg koporsója látható amelyen REQVIES OPTIMO felirat van. A koporsón korona van, amely felett nyolc csillag ragyog. Valószínű, hogy a herceg legnagyobb haditetteit jelképezik ezek a csillagok. A koporsó jobb és bal oldalán hat-hat pajzs van ugyanannyi tropheum. Minden pajzson egy-egy jelentős győzelem helye van megörökítve, körülötte HERCVLEI QVIDAD HAECSVNT FORTIA FACTA LABORES, alatta ORBI ERECTVS XXI. APRIL. MDCCXXXVI. felirat van. A hat jobb oldalon lévő pajzson ZENTA, CARPI, LVZZAR, CREMON, MONROI. HOCHST, a bal oldalon BELGRAD, PETRIVAR. TORNÁC. IINSVL. FLAN. ALDEN. TAVRIN.
Átmérője 44 m.
Anyaga a bécsi Hofmuseumban többféle súlyú arany, ezüst és bronz. A Nemzeti Múzeumban ezüst és bronz. A szerző gyűjteményében ezüst. Súlya 26.70 gr.
Az érmet metszette Georg Wilhelm Vestner éremművész, aki 1677-ben Schweinfurtban született, Nürnbergben dolgozott és itt 1740-ben halt meg.
Ezzel a nemzet jövőjére is döntő horderejű zentai csatára vonatkozó emlékérmek ismertetését befejeztük.
*) „Catalogus Nummorum Hungariae ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchényiani.”
**) Weszerle József Hátrahagyott Érmészeti Táblái.
***) Numizmatikai Közlöny 1907. VI. évi. 7–10. lap. Ifj. Frey Imre cikke.
****) Bács-Bodrog vármegye Történelmi Társulatának Évkönyve 1907. XXIII. évf. 65–70. lap. Ifj. Frey Imre cikke. [464]